Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-02-08 / 32. szám

2

EGRí U S SAG

1918 február 8.

főrendiház reformjánál a fokozatos haladásnak, nem felforgatásnak a barátja. A házszabályokat át fogják dolgozni még az uj választói törvény életbeléptetése előtt. Mindenki beléphet az egységes pártba, aki elfogadja a kormány prog- rammját, de Károlyiékat nem is hívták meg a kormánypártba, mert közöttük kardinális eltérések vannak. Magasztalja a német szövetséget. A hadsereg szerinte nemzeti lesz. A közös vámterületnek a hive, ezt sohse titkolta. A választójog tekintetében a megértés útja nincs elzárva. A bolsevikizmusra azt feleli Károlyinak, hogy a nemzet önrendelkezési jogát és területi épségét akarja fenntartani, nem pedig feldarabolást. (Helyeslés.)

A legközelebbi ülés szom baton lesz.

Polónyi Géza sürgős interpellációt intézett a kormány- prograrnmnak a hadseregre vonatkozó része tárgyában a miniszterelnökhöz, de választ nem kapott.

Kainak bíscs esemény.

Vezérkarunk jelenti:

Budapest, február 7.

Nem volt különös esemény.

Tüzérségi bare a Scarpenai.

A nagyfőhadiszállás jelenti: Berlin, február 7.

NYUGATI HARCTÉli:

A tengerpart közelében délután tüzérségi harc. Gyalogsági osztagok egy Zandvoorde- tól nyugatra intézett előtörés- ből és azArtoisban lefolyt előtéri harcokból foglyokat szállítottak be. Az angol tüzérség este a Scarpe mindkét oldalán és Cambraytól nyugatra ismét tevékeny volt. A Cchampagne- ban meghiúsult a franciák egy előtörése. A Maas területén a tüzérségi tevékenység egy Or- j nestől délnyugatra eredménye- j sen végrehajtott felderítéssel ) kapcsolatban egész nap tartott. j Esswhn alőrmester a három f legutóbbi napon hat ellensé- \ g«s repülőgépet lőtt le.)

A többi harctereken nincs f Mjság.

Magyarul tanítják a j rutén katonákat. ]

Az analfabéták vizsgája. j

Eger, febr. 7. ;

A világdu’ás idején, amidőn a t harctereken a fegyverek viszik a J

szót, itthon a frontmögöíti területen j a katonaság a kultúra terjesztői so- | rába áll. Szép és dicséretés jelen 5 ség, hogy a 12 es honvédeket magyar szóra, a betűvetés mesterié- f gére iparkodnak megtanítani, a ka- í tonaság igyekszik pótolni azt, amit | az iskola elmulasztott.

Csütörtökön délután 30 jobbára \ rutén és oláh nyelvű katona vizsgá- 1 zott a Halastéri elemi iskolában az : Írás és olvasás tudományából. Hár- • rom heti kurzu:on tanitatta őket Schmiedi Heriüan zászlós, békében az egyik mátamarosi népiskola , igazgatói i.

A fonomimika segítségével nagyon szép eredményt ért el, három hét oly kevés idő, hogy azalatt alig j lehet idegen nyelvű egyénekkel, egyszerű katonákkal a legelemibb alapismereteket elsajátíttatni.

Schmied! zászlós vállalkozott erre az óriási türelmet ' és fáradtságot j igénylő feladatra, hogy hazafias kút turmissióját itt is teljesíthesse.

A mai vizsgán résztvetí Alpáry L?jos tanfelügyelő, Csepreghy Gyula igazgató-tanitó, a pótzászlóaj részéről dr. Széke’y Menyhért főhad- ! nagy és a iábbadozó katonák parancsnoka : Molnár Sándor főhadnagy, akiknek jelenlétében magyar ■ olvasásból, írásból és beszéd értelem gyakorlatból vizsgáztak a harcteret megjárt vitézek. A honvédek látható igyekezettel iparkodtak a hazai nyelv elsajátítására és ha a három j heti kurzus helyett 6 hét áll ren- ) delkezéstíkre, — bizonyos, hogy Schmiedl zászlós nagyon szép ered- ; ményt fog felmutatni a honvédek ; mayyarositása terén.

Kóczian László őrvezetőnek há- j roin kitüntetése van, ő és Bálint tizedes saját pénzükön vettek könyvet, hogy tanulhassanak. Ezekben í az emberekben, akik a K rpátoktól Varsóig végigjárták a harctereket, \ nagy ambíció van, ha legyűrték a 1 muszkát, megbirkóznak a betűvetéssel is.

„Éljen a haza“! ezt írták le a ka- \ fonák, először életükben magyarul, f Látva ezt, szinte elénk tárult a ma jj gyár népoktatás őserdeje, különösen ott a végeken, Ugocsa, Mármaros iskoláiban taníthatnak jól a netme tiségi tanitók, ha ezek az emberek így nőhettek fel. 20—25 évesek és nem isaaerik a betűvetést. Most látjuk a régi bűnöket, hisz a népoktatás! i mindig hamupipőkéje volt a magyar 1 államnak, ahelyett, hogy az összes f népiskolákolákat államosítva a ma- | gyarositás szolgálatába állította volna. |

Szinte bizakodó kedvvel hagytuk f el a tantermet, ahol nem gyerekek- j nek, hanem embereknek szólítja a f

tanitó bácsi a padfeaoülőket, midőn felhangzott az ima:

Mindenható Isten könyörgűnk [lehozzad,

Legyen mindig boldog e szép [Magyarország, Terjessze ki kegyed reánk védő

[kezét,

Dicsőséggel áldd meg jó kiró [yunk fejét.

Szegedi átirat Heveshez a pariéi entitásáról.

Eger, február 7.

Szeged város törvenyha'ósága feliratot intézett az országgyűléshez a párbajnak törvényhozásilag va;ó eltiltása érdekében. A feliratot hasonló állásfoglalás céljából megküldötték Hevesvármegyének is, amely tavaszi közgyűlésén foglalkozik vele.

A psrbdjelíenes felirat így szól:

A párbaj a középkori rablólovag- kornak egyk késői maradványa s az ököijognak idejétmulta megnyilatkozása. Azon kornak szüleménye, melyben az erő volt a jognak forrása. A jelenkorban az erő helyébe a törvény lépett, melynek ereje és méltósága előtt, keli, hogy minden egyéni erő és érdek meghajoljon.

Jogállamban nem ergedhető meg az önbíráskodás, nem engedhető meg, hogy személyi ellentétek, vagy sérelmek elintézésében a személyi ügyesség, vagy a véletlen játsza a biró szerepét. Ellentétek elbírálásában egyedül az emberileg felfogható és megközelíthető igazság lehet a döntő.

A felvilágosodotf, demokratikus kor tiltakozik az istenitétések ellen s nagyobb megnyugvással helyezi becsületét s ellentéteinek kiegyenlítését a független magyar bíróság kezébe.

Nehéz volt a párbaj kérdésében az állásfoglalás addig, mig a katona- tiszti becsület bizonyos esetekben megkövetelte a fegyverrel va'ó elintézést, sőt a párbaj megtagadása a legsúlyosabb következményeket vonta maga u’án. De ma, mikor az „ehő magyar ember“ az „első lovag“ fennkölt lelkű uralkodónk csodálatos szociális és demokralikus érzé kének és felfogásának adva tanuje- lét megtiltja tisztjeinek a párbijo zást s ezáltal eltörli a kétféle — polgári és katonai becsületnek ósdi különféieségét s csak egy becsüle- j tét ismer el, mely a törvények fisz- j teletében nyer kifejezést, — ma a haladás törvényeinek teljes félreisrne- ; résére váliana, ha a polgári társa- j dalom nem tudna erőteljesen állást ! foglalni a középkori babona és előítéletek egyik utolsó maradványa ellen.

Ezek alapján kérjük, méltóztassék törvényt alkotni, mely a párbajt és az abban való részvételt közönséges büntető e-eltkménynek minősíti és i börtönnel bünteti és amely párbaj- > nál — akár segédi, akár orvosi mi- j nőségben résztvevőt bűnsegédnek j mondja ki.

Legújabb Kiskáté.

Kérdések és feleletek. Fogságból síökött hősök és csererokkantak részére.

Eger, febr. 7.

Az újságokat figyelmeztették, hogy I nem kell mindazt készpénznek ven- i ni, amit a fogságból megszökött i katonák és csererokkantak elbeszél- \ nek, meri a legtöbb erősen túlozva I és nagyítva, bizonyos hárijánosko i dássa! meséli el élményeit. — Az ; alábbiakban adjuk, hogy az ilyen ‘ vitéz Háry Jánosok beszéde alatt mit tegyen a hallgatóság.

Kezdetben, teremté az Ur a meny... akarom mondani a háborút, minek is eleintén igen Őröltek vala az emberek. Ezzel egyidejűleg teremtette 8 vala az Ur a sebesültet, ki azonnal ; és tű-tént elbeszélni kezdet;. Mikor : pedig ezeknek elbeszélését a leghi- vőbb lelkek is megunták volna, újabb elbeszélő teremtményre leve szükség. Ecélbó! teremtette az Ur a fogságból szökött hőst es a csere- ; rokkantat, kik sokasodénak és birtokba vevék az elbeszélés földjét s nem nőtt fü, ahová léptek vala. Megszaporodásuk folytán szükségesnek látszik a Kiskáténak kiegészítése, kedveit modorban, valahogy ilyenformán:

(Kit nevezünk szökött hősnek ?) Szökött hősnek azt a csererokkantat nevezzük, aki a Kárpátoktól az Adriáig fogságba jutott és felmentésének idtjéről orosz elbeszéléseket ad elő a gyanútlan embereknek.

(Vannak-e talmi álhősök is ?) Nem. Talmi álnősök nincsenek. Aki a fog Ságból megszökött, az mind tényleges álhős és egyetlen törekvése, hogv Gorkij összes műveit lepipálja.

(Mit tegyen mindenekelőtt a szökött hős?) A hős mindenek, sőt lehetőleg már szökése e őtt, beszélje el szökésének izgalmas történetét.

(Regényes legyen-e a hős elbeszé- ; lése ?) Igenis! A hős elbeszélése regényes legyen.

[ (Kinek mondja el törrénetét ?) Történetet ns mondja el senkinek, csak fűnek fának, az összes lapoknak,

< kivévén az Egri Újságot.

\ (Legyen-e szive a hősnek?) Igenis, a hő nek legyen szive, j (Mihez legyen szive a hősnek?)

I És ahhoz legyen, igenis szive a ? hősnek, hogy útközben legalább j tízszer fogjak el s ha elbeszélése í közben valaki elájul, ne vegye na- | gyón szivére

(Valótlan tényekei mondhat- e el a hős ? Hányat ?) Igenis, hányat. T. i. a hősi elbeszélés olyan, akárcsak a hánytató. A hős különben annyi valótlan tényt mondhat el, ameny- i nyit önmaga elhihetőnek tart. Eset- i leg kettővel kevesebbet, j (Hogyan viselkedjék a hallgatóság?) A hallgatóság rendesen vi ! selkedjék.

| (Használhat- e a hallgató indulatszókat?) Igenis, a hallgató hasz-