Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-02-06 / 30. szám
1918 február 6. EGRI U j S A 0 $ kormányprogram vitája. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, febr. 5. A képviselőház mai ülésén folytatták a kormányprogram vitáját. A vita iránt mérsékelt érdeklődés mutatkozott. Az első felszólaló Szabó István kis - i gazdapárti. A kisgazdapárt rossznak ! tartja a választójogi javaslatot. Szabó István (nagyatádi) a kisgazdapárt nevében bírálja a kormány programmját. Kijelenti, ! hogy a kisgazdák nincsenek | abban a helyzetben, hogy a j miniszterelnök programmját tel- , jes egészében elfogadják. Ezért j pártja nem is csatlakozik a i kormányhoz. A választójogi javaslat olyan igazságtalanságokat tartalmaz a falvakkal szemben, hogy azt mai forrná- | jában semmi szin alatt el nem fogadhatja. Igazságtalannak tartja, hogy a falusi nők nem kaphatnak választójogot. Ez a törvény örökre elveszi a falu asszonyaitól a szavazás jogát, a mikor négy polgárihoz köti a választói jogosultságot, vagy pedig azt kívánja meg, hogy a szavazati jogra igényt tartó nő tagja legyen valamelyik kulturális egyesületnek. Nem akarja a falusi nőket minden tekintetben a városi nők fölé emelni, de a falusi nők megérdemlik j azt, hogy a demokrata kormány egyenlő elbánásban részesítse őket a városi nőkkel. Bartos János: Hát ne szavazza’ meg! Szabó István (nagyatádi): Éljen! Kijelentette ezután, hogy egy szociálista, akivel együtt utazott, úgy nyilatkozott, hogy azért fél a falusi nők szavazati jogától, mert reájuk nagy befolyással vannak a papok és igy tulajdonképpen a papok kapnák meg a falusi nők szavazati jogát. Ilyen szempontból készült a választói javaslat is. Bartos János: Honnan tudja ? Huszár Károly (sárvárig: Azt iák bizza ránk! Haller István: Hát a hadiözvegyek? Szabó István (nagyatádi): A kormány az önálló magyar hadsereg kérdését is felvette programjába. Nemzeti szempontból nem szükséges fejtegetni, milyen fontos a magyar hadsereg. Magyar fiuknak türniök kell morva és cseh tisztek kíméletlen bánásmódját. Fényes László: Azt a paraszt kapja! Szabó István : Vannak tisztek, akik rosszul bánnak a magyar katonával csak azért, mert magyar. Becsületben megőszült családos magyar emberek a megszállt területekről levelet Írnak nekem, hogy a parancsnokságokon, ahol mindenki cseh, vagy morva, őrmestertől felfelé, rosszul bánnak velük fölötteseik. A magyarnak nemcsak nemzeti, hanem emberi szempontból is szüksége van a magyar hadseregre. Csak az a kérdésem, hogy mikor lesz meg a nemzeti hadsereg? Ugyanarra a határidőre mint a birtokpolitika reformja? Szabó István: Az én véleményem az, hogy a magyar hadsereget a háború alatt is meg lehet és meg kell csinálni. A rekvirálásról szól. A nép nem ismeri a rendeleteket és azt is eldugja, a mihez a rendeletek értelmében joga van. Örökösen zaklatják a népet, szüntelen mást és mást vesznek el tőle. Fényes László: A cseh alföldön nem rekvirálnak/ Szabó István: A rekvirálás- nak más módját kell keresni, mert a mostani a legnagyobb elkeseredést szüli és ha ez igy megy, veszélyezteti a jövő évi termést. A nagybirtokosok nem nagyon tiltakoznak a rekvirálás ellen, de erre nincs is olyan nagy okuk, mint a kisgazdáknak. A kisgazda kénytelen bizonyos készleteket elrejteni, ha nem akar éhenhalni. Meg kell büntetni az élelmiszerelrejtőket, de azért, mert valaki 10—20 kilót eldugott a családjának, uem lehet középkori büntetésekkel sújtani. Végül a falu képviselőihez s a földbirtokok gazdáihoz szól és*felszólitja őket, hogy tartsanak össze érdekeik megvé- delmezésére, mint a hogyan más társadalmi osztályok teszik. Andrássy beszéde. Andrássy Gyula gróf: Bejelenti, hogy pártja belép az uj kormánypártba, mert az uj párt programmja az ő programjuk továbbfolytatása. A választójog kérdésében ugyan többet adott mint tervezte, de ez nem lehet akadálya az egyesülésnek. A katonai kérdésekért pártja sokat áldozott. Emiatt utasította mindig vissza a kormányalakítási megbízást. Nem akar Tiszával vitázni, örül, hogy ifjú királyunk ezzel akarja megjutalmazni a magyarság önfeláldozását. A békéhez közelebb állunk, mint bármikor, minden osztálynak érdeke az, hogy ez a háború ránk nézve jól végződjék. Figyelmébe ajánlja a kormánynak a tendenciózus izgatásokat, az anarchistikus áramlatokat, amelyek ellen fel kell lépni és el kell nyomni. Ellenségeink hazug jelszavakat találtak ki: először a népek önrendelkezési jogát, hogy ezen a címen követelhessék a megszállott terű letek kiürítését. Látjuk most, mit akar Oroszország Ukrajnában és Finnországban és'ugyanezt ,cselekszt meg Lengyelországban is, ha felülünk ennek a jelszónak. Saját akaratukat szeretnék ez országokban érvényesíteni — a népek önrendelkezési joga alapján. A bolseviki forradalmárok csak taktikáznak a béketárgyalásokkal, hogy ezalatt nálunk is forradalmat és zava rókát szíthassanak. Természetesnek találja Tiszának azt a kijelentését, hogy közmegnyugvásra kell a választójogot elintézni, akár kompromisszum utján is. A fel ségjogról egyetért Tiszával, Ap- ponyi se mondta azt, hogy a királynak nincsen joga a hadsereg nyelvét illetőleg intézkedni. Kijelenti, hogy ez valóban helyénvaló. A magyar hadsereget követelték a múltban, de nem kapták meg, most : az első eset, hogy a király maga ajánlotta fel. Támogatja az uj alakulást. Apponyi indokol. Apponyi Albert gróf: Olyan programmot adott a kormány, amelyet feltétlenül támogatni kell, csak a gazdasági kérdésekben van nehézsége a függetlenségi pártnak. Ha a kormány határozottan kijelenti, hogy a kiegyezés rendezését a jövő országgyűlésnek tartja fenn és az id gén államokkal kötendő szerződések nem befolyásolják a kiegyezés tekintetében, akkor elhatározásunk szabadságát biztosították. Az önálló hadsereg kérdésében igaza van Polónyinak, mert az önálló hadsereg nem az, ami a 48-as programban van benne, hanem amita67-es kiegyezés biztosit. A differencia nem alkalmas arra, hogy emiati a függetlenségi párt ne csatlakozzék a kormányhoz. Évszázadokra visszamenőleg példkáat hoz fel arra, hogy a nemzet küzdelmeinek javarésze az önálló hadseregért folyt. A hadsereg mint önálló megfogja állni a helyét a jövőben is és mi minden küzdelem nélkül fogjuk ezt megkapni, mert a király is igy akarja. Hét órakor az ülés folytatását holnapra halasztották. — A felmentettek és alkalmatlanok bevonulása. A honvédelmi miniszter 2000/eln. 4. szám alatti rendelete szerint az 1899 tői bezárólag 1894 . évig született összes egyének felmentése tnegszünik és a jövőben úgy ezen születési évfolyamok, mint természetszerűleg a most sorozás alá került 1900. születésű évfolyam egyénei felmentésben egyáltalában nem részesülhetnek. Ezeknek a felmentéseknek megszüntetése oly módon fog töiténni, hogy ez a rendszabály amennyiben a jelen viszonyok között egyáltalában lehetséges, az általa érintett hivatásköröknek könnyen elviselhetővé tétessék. Azáltal, hogy az egész rendelkezés már most jó előre nyilvánosságra kerül, mindenkinek alkalom nyílik arra, hogy a magán- és gazdasági viszonyait a szükséghez képest rendezze. A felmentetteknek a következő időpontokban kell be- vonuiniok: az 1899., 1898, és 1897. születésű évfolyamoknak 19l8. évi március 1 én, az 1896, 1895. és 1894 születést évfolyamoknak pedig 1918. évi április 3-án. — A honvédelmi miniszter körrendeletét intézett a közigazgatási hatóságokhoz az alkalmatlanok második cso- porjának (1868. január 1. és 1891. dec. 31. közötti időben született, népfelkelő bemutató pótszemléken alkalmatlannak osztályozottak) bevonulása ügyében. A rendelet szerint a második csoportba tartozók febr. 9ig kapják kézhez behívóikat és azoknak akiket a közigazgatást hatóság kijelöl, február 25-én kell be- venutniek.
