Egri Ujság - napilap 1918/1

1918-02-02 / 28. szám

XXV. évfolyam i -i -fffc'J».' .o-va ‘■#awa**ó«>iíiw 1918. február 2. szombat 28. szám Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI N AP1LAP Főszerkesztő : Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap.' Hirdetési «rak: □cm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági Ítéletek, gyász* jelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvény­társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árveré# hirdetések 14 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszö­netnyilvánításai, felülfizetések nyugtázása 20 sorig 6 K Kinos vergődés. Eger, febr. 1. Még csak hét hónapja múlt el annak, hogy Tisza István gróf kormánya megbukott s e rövid idő alatt a harmadik kormányprogrammot volt al­kalmunk hallani. A harmadik kormányváltozás esett meg e rövid hét hónap alatt, amely­ről a történelem csak azt fogja följegyezhetni, hogy ez az idő­szak nem volt egyéb, mint eleddig az ellenzéki padokon üvöltő farkasok mohó hatalom- falása, pártok és kormányok bukdácsolása, kinos vergődése, a lelkiismeretfurdalás azon állapotában, amelybe jut az az ember, aki látja, hogy mindez- ideig meggondolatlanul köny- nyelmü jelszavakat hirdetett, amikről most látja, hogy be­váltani nem lehet, de nincs annyi bátorsága, hogy ezt őszintén be is vallja. Ennek a kinos vergődésnek, ennek a képmutató állapotnak valósággal hü tükrét adja az a komolytalan tanácskozás, amely a fölött folyik, hogy mi legyen az uj párt cime. Apponyiék azt akarják, hogy benne Lgyen a negyvennyolc is, vagy legalább a „független­ségi“ elnevezés, holott az egész uj alakulás arra irányul, hogy az ezen elnevezések alatt érteni szokásos közjogi válasz­falak a pártok között leomol­janak és voltaképpen a katonai kérdésnek az volna a rendel­tetése, hogy ennek megoldásá­val a meddő közjogi viták a politikai életből kiküszöböltes- senek. Ez volna a cél, de ezt a célt őszintén bevallani nincs bátorságuk s úgy szeretnék, hogy Bécs felé, ahonnan a hatalmuk származik, mutassa­nak hatvanhetes arcot, a kor­teshordók számára pedig meg­maradhassanak nekik a negy­vennyolcas és függetlenségi jelszavak. Lehetséges-e őszinte, komoly erőegyesítés ilyen képmutató játék mellett? Vájjon nem egész világosan arra mutat-e ez a komédiás csete-paté az elnevezés felett, hogy ezek a politikusok nem az erejüket akarják egyesíteni, hanem a hatalmukat akarják biztosítani ? A másik oldalról kinos ver­gődésben látjuk az országot, amelyet hét hónap óta nem kormányoznak. Hét hónap óta kormányválságok s ingadozó miniszteri pozíciókból jöttek a kormányintézkedések, természe­tesen magukon viselve az át­meneti és ideiglenes, de leg­kivált, a kapkodó jelleget. Most, mikor a legerőteljesebb kormányzásra volna az ország­nak szüksége, most nincs kor­mánya hét hónap óta. Csodál­kozni kell-e ily körülmények között a felett, hogy ebben a káoszban toronymagasságban emelkedik ki a Tisza István gróf egyénisége, aki alatt rend, nyugalom, biztonság volt az országban s aki alatt érintetlen tekintélyben és súlyban állt az egész világ előtt a magyar. De Tisza István felé utalja a tekintetet az is, hogy távozá­sakor ö volt az első, aki fi­gyelmeztetett arra, hogy óva­kodni kell az ország nyugalmát radikális jelszavakkal a háború amúgy is izgalmas idejében megbolygatni, mert ennek ve­szélyes következményei lehet­nek. S ma Wekerle Sándor miniszterelnök hét hónappal Tisza István távozása után önkéntelenül megállap tja, hogy Tisza igen jól látta előre ezt a helyzetet, mert ma már We- kerlének kormányprogrammja egyik sarkalatos tételévé kel­lett tennie, hogy a mai állami és társadalmi rend védelmét mindenképpen biztosítani fogja és „a felbomlás csiráit“ te­nyészteni nem engedi. Hol voltak ezek a „felbomlás csirái“ a Tisza-kormány idején ? Vájjon nem gondolja e And-, rássy és mindazok, akik a Tisza-kormányt kiborították, hogy ide használtak föl olyan radikális indulatokat, amelyek aztán megtermékenyítették eze­ket a bomlasztó csirákat. Az a kinos vergődés, amely hét hónappal ezelőtt megindult, talán még megy néhány hó­napig, de azután más kivezető ut aligha lesz, mint az, hogy Deák Ferenc ismert módszere szerint a rosszul begombolt mellényt ki kell gombolni és újból előlrül kezdve kell be­gombolni. Rend, nyugalom, biztonság s az ország tekin­télyének visszaállítása csak olyan egységes, reális alapon álló párt kormánya utján biz­tosítható, mint aminő a nem­zeti munkapárt volt. Azt hisz- szük, nincs messze az idő, ami­korra ez a belátás megérik. Körülzárták Eiewet Stockholm, február 1. A szovjet csapatai elfoglal­ták Bachmacs fontos vasúti ál­lomást. Kievet körülzárták a szovjet csapatai, az ukrán rada elvesztette a nép bizalmát, fehér gárdát szervez a munkástanács serege ellen. Egri fink levele orosz fogságból ez Egri Újsághoz. Eger, febr. 1. Messziről, nagy Oroszországból hozott ma levelet a posta szerkesz­tőségünknek. O'yan szürke hadifo­goly-lapot kaptunk, amely sok egri családban oszlatja el a bánatét, reménységgé változtatja a kétség beesést. Kibetűzhetetlen orosz vá­rosból fogságba hurcolt egri fiuk írták a iapot az Egri Újságnak, mialatt Muszkaerszág belsejébe vit­ték őket. Az egyikük, aki németül tudott, egypár sort vetett a papírra, biztatást, reménységet küldve ezzel lapunk utján az otthoniaknak. 1917. jutius 26 án kelt az orosz és francia felirásu fogoly-levelezőlap, a címzésé: Wohlg. „Egri Újság“ szerkesztőségének Eger. Hevesmegye, Ungarn. A túlsó oldalán: „Egri Újság“ Eger. A német szöveg magyar fordítása igy szól: „Julius 8-ikán a következők estek orosz hadifogságba: Czirok Sándor Aszód, Balogh Sándor hadnagy Eger, Bánffy Sándor Eger, Szakácsi János Eger, Iczkovics L jós Verpe- lét, Bőgős Jó/sef Eger, Tóth József Eger, Varga Péter Buják. Kérjük az Egri Újságot, tegye ezt körzé, hogy hozzátartozóink meg­nyugodjanak.“ Hat hónapig tartott, mig a sok csalidnál boldogságot jelentő irás megérkezett. Sietünk a közreadás­sal, hadd legyen a kettős ünnepen százszoros ölöm a nyolc csa­ládban. Finn szovjet. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Stockholm, feb. 1. Helsingforsban proklamálták a munkások és parasztok ta­nácsát. A finn szovjet átvette a város igazgatását. Ára 6 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom