Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-01-01 / 1. szám
2 S E O R J __U^ J SAG ereje az elnyomottakért harsogott, vigasztaltunk és lelkesítettünk és a háború kietlenségében hatványozottan álltunk segítségére azoknak, akik bennünk talállak támogatót. Felvértezetten a közönség rokon szenvével halad az Egri Újság tovább előre pályáján, nem kér egyebet olvasóitól, mint elismerését annak, hogy az áldozatot érette, a közért hozzuk. Mi bízunk abban, hogy törekvésünk és tehetségünk esak jót hoz e megyére és városra, amelynek fellendülése, polgárainak bo'dogulása lesz a mi jutalmunk. Wekerle üdvözlése Ka béke lesz... Isaák Gyula a ispán nyilatkozik Hevesmegyének, Eger és Győngyö városoknak a békekötés utáni terveiről. Budapest, dec. 31. A kormánypártok azt tervez- az újév napján tisz- Wekerlénél, akinek P < arra, hogy rséges párt se. Valami nt azonban ik mögött, ren maradt liszterelnök, iánypártokban ez nagy jbenésí keltett, mert sejtik, hogy nehézségek r merültek fel az uj párt programjának a királlyal való elfogadtatása körül, különösen a katonai vívmányoknál ütköztek váratlan akadályokba. A függetlenségiek garanciákat ki- váutak, hogy a katonai téren tett engedmények nem csak ígéretek maradnak, mert azt már ők sokat tettek a népnek, de be még nem váltották. Na gyón savanyúan vették tudomásul, hogy megkapják a Magyar hadsereget, de a 20 éves gazdasági kiegyezést meg kell szavazniok. A néppárt féltékenykedni kezd és azt kívánja, hogy a választói jog előtt tárgyalják le a kath. autonómiáról szóló javaslatot. Bizonyos, hogy Károlyiék és a kormány utjai elválnak egymástól s Károlyi csak Wekerle programmbeszédére vár, hogy otthagyja őt. Kinos benyomást kelt ez a pártban és nem tudják, miként oldják meg a miniszteri és föispáni kérdést. A radikálisok és demokraták konzervatív alakulásnak mondják á születendő pártot. A szocialisták a legnagyobb idegenkedéssel nézik Wekerle pirt- alakitását. Eger, dec. 31. Ha bébe lesz .. . Telve vagyunk a béke utáni vággyal és úgy érezzük, hogy nem sokáig tart már a szörnyű világégés, a rombolás helyett ismét a kultúra lesz úrrá és fellendül az alkotó munka. Hogy fogadjuk a békét, mi lesz az első teendőnk azután, hogy megmenekülünk a háború szenvedéseitől, hogy gyógyrjuk a háború ütötte sebeket és hogy haladunk előre a fejlődés utján, ahol most még áthatolhatatlan torlaszként vonaglik a háború. Nincs kétség, hogy e ek a problémák ma holnap aktuálissá válnak. Mikor? A kérdőjel ugyan még felelet nélkül mered elénk, de mégis jó, ha már előzetesen is gondolunk arra, hogy mi lesz a békekötés után és a béke megvalósítást váró produktiv alkotásait már eleve programmba foglaljuk. Az Egri Újság szerkesztője felkereste Isaák Gyula alispánt, aki a békekötés utáni megyei és városi tervekről a következőkben volt szives nyilatkozni. — Még minden erőnk a háborút szolgálja. Agyunk minden ^jtjét igénybe veszi az a feladat, hogy a háboiuval kapcsolatos terheket elviselhetővé tegyük és ez a kötelességünk nem enged időt, hogy konkréten foglalkozzunk a béke korszakának programmjávai. Mivelhogy azonban a közeli béke eshetőségével most “már számolnunk kell, nagyobb kontúrokban vázolhatom azokat a feladatokat, melyeknek megoldása a megyére és a városra vár, mihelyt felvirrad aj. a boldog nap, amelyen a hadviselő felek a békeszerződést aláírják. — Mielőtt a programmot* ismertetném, rá kell mutatnom, hogy Eger, amelyn k ipari és kereskedelmi fejlődése a háború előtt eléggé kezdett kibontakozni, a háború alatt természetesen-sfágnál. Hiszem, hogy a békével annál nagyobb fellendülés fog bekövetkezni. Eger és Gyöngyös városok fejlődésére igen hátrányos és gátló az a helyzet, hogy a vasúti fővonalból kiesnek. Ez a legfőbb akadályát fogja képezni a megye e két városának jövő felvirágzásánál. Ezt a hátrányt kell tehát megszüntetni, belekapcsolni Egert a vasúti ütőérbe és akkor szebb napok virradnak Egerre. Városunknak ezt a szebb jövőjét fell a béke első korszakában megalapoznunk. — A legelső teendőnk minden nagyobb szabású tervet megelőzően, hogy a megye azon hős fiairól gondoskodjunk, akik a hazárt vívott harcokban megrokkantak, a hősi halottak Özvegyeiről és árváiról. Az ezekről való gondoskodás ugyan első sorban a Hadigondozó Hivatal kötelessége, de mi is ki akartuk venni részünket a támogatásból. 30000 korona gyűlt össze már e célra. Az a véleményem ugyanis, hogy a Hadigondozó segítsége nem lesz elegendő, s igy reánk hárul a feladat, hogy a gokkantakat, hadi özvegyeket és árvákat pillanatnyi gyorssegélyben részesítsük. Erre a célra keil a különalap. Gondoskodni akarunk arról is, hogy a hadiözve- vegyek munkaalkalomhoz jussanak. — A békekötés után a munkáskezek leteszik a fegyvert, hogy a szerszámot újból felvegyék. Készen kell lennünk arra, hogy a felszabadult munkaerőt azonnal foglalkoztassuk és megfelelő keresethez juttassuk azokat, akik a fronton dacoltak ezer halállal és nélkülözéssel. Hogy ezeket munkához juttassuk, át kell szervezni és szélesebb, uj alapokra kell fektetni a megyei munkaközvetítést. Intenzivebben kell ezzel foglalkozni, ho-y ne csak a bejelentést és közvetítést végezze a munkaközvetítő intézménye, hanem felkutassa és előtárja a munkaalkalmakat, valósággal kikeressen és kezdeményezzen. Ma a vármegye látja e! e feladatot, de az intézmény kifejlesztése iránt lépéseket teszek még idejében. Az ut munkálatok és egyéb középiikezések megkezdése is a dolgos kezeket lesznek hivatva foglalkoztatni. — Már most észlelhető, hogy Egerbe a környékből számosán vándorolnak be. Emelkedőben van a város népesedése és bizony nem tagadható le, hogy lakáshiány mutatkozik. Ha haza jönnek a ta&Sk, ez a lakáshiány elviselhetetlen lesz, azért a magánépitkezések megkezdését is feltétlenül várni lehet. — Egyideig a központok, szóval a hatósági ellátás a háberu után is megmarad, a tisztviselők részére beszerzési csoportjaikat állandósítják. — Nagyot lendít egy városon, ha polgáraiban megvan a vállalkozó szellem. Gyöngyösnél ezt megtaláljuk, Egerben kevésbé. Ébredjen fel ez a szellem nálunk is, mert hiszen csak ez lehet a mozgatója, előidézője a polgárság vagyonosodásának és Eger előrehaladásának. Nagy hibája a földmivesosztálynak, hogy a pénzt csak a ládafiába gyűjti, de befektetésekre nem ad. — A termő területet a magyar nemtörődömség nem használja ki teljesen, a megyében is sok határban maradt parlagon föld. Hogy különösen egyes uradalmakban miként gazdálkodnak és mennyire segítik elő a többtermeíést, erre jellemző a Károlyi- uradalom, ahol azelőtt parlagon hevert nagy terület. Mióta a Magyar 1918 január 1. Föld bérli a birtokot, az minden talpalatnyit bevet. — Nem használják ki eléggé a termő területet, ez nagy hiba s ha a sok dolgos kéz hazajön, okszerűbb gazdálkodást kell kezdeni. Az éu-iite- nyésztés a vagyonosodás egyik uiudja, ezért szükséges a köziegeiők fenntartása és ilyenek létesítése. A megfelelő gazdasági eszközöket kell beszerezni, a Gazdasági Egyesületnek kell az ügyet a kezébe venni, a művelésre hasznos eszközöket, motoros ekéket az vegye meg és adja egykét községnek ki közös használatra. Azzal rnég a félkezü rokkant is meg ■ birja szántani a földet. Forszírozni kell s többlermelést. — Tisztán a vállalkozási szellem felébredése és a lakosságnak a közdolgok iránt való érdeklődése adhat élénkséget Egernek. Rátermett ipari és kereskedelmi osztálya van, megvannak a kellő szaktudású emberei, akik ha a szükséges tőkét és a forgalmi eszközöket megteremtik, akkor ajnegye székhelyét egypár év alatt eieven, lüktető, ipari és kereskedelmi várossá emelhetik. Össze kell kötni Egeit és Gyöngyöst a fővonallal és egymással, a megye községeit a tervbe vett kisvonatok íétesitése által közelebb kell hozni Egerhez. — így látom Hevesvármegyét és Egert a békekötést követő időben. Az egri kereskedők a közellátási vállalat ellen. Visszautasítják Bárány Géza vádjait. — Ki ferdített Bárány-e vagy az egri lapok, Eger, dec. 31. Vasárnap délután mintegy 60 főnyi kereskedő gyűlt össze a Ke*;’ Iparoskörben, hogy elsősorban tiltakozzanak az ^llfifl. a" minősíthetetlen támadás -és gyanúsítás elten, amelyikei a december hó 21 iki állandóválasztmányi ülésén Bárány Géza városi főmérnök, mint az Egri Közellátási Vállalat üzemvezetője illette az egri kereskedőket. A város egyik hivatalnoka, egy közpénzen fizeted egyén vette magának azt a merészséget, hogy Eger város összes ke reskedőit — öt kivételével, akiket fel nem sorolt — pellengére állítsa. És jellemző az itt uralkodó kereskedóellenes irányzatra, hogy nem akadt senki, aki nyomban ott azon az ülésen msgvédte volna az egri kereskedőoszíáiyt e méltatlan vádaskodás ellen. Mindkét egri lap teljes hűséggel adta vissza Bárány Gézának a kereskedők ellen intézett kirohanását. Mi december 22 iki számunkba« többek között ezt ír uk: Bárány Géza üzemvezető azzal kezdi, hogy az egyik kezén össze tudná számolni azokat az egri kereskedőket, aki <re a közszükségleti cikkek árusítását rá merné bízni. A többi metlé csendőrt kellene állítani. Az elszámolást nem adták te,a petróleumot megvizezték vagy elcsurgatták, egy ellenőr kellene mindegyik mellé. A
