Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-12-29 / 311. szám

1917. december 29. 3 hírek. Eger, december 28 — A csehek uj parancsnoka. Az Egerben állomásozó 21. gy. e. pótzászióalja uj parancsnokot kapott. Vita György őrnagyot nevezték ki a 21-esek parancsnokává, aki a teg napi nap folyamán a polgári ható­ságok vezetőinél bemutatkozó láto­gatásokat tetl. — Hymen Forgách István dr. ügyvéd Budapestről, eljegyezte Weiss Mimit Egerből. — Február 6-án vonulnak be 18 évesek. A most sor alá kerülő 1900. évfolyambeiiek ^összeírását leg­később január 5 ig be kell fejezni. Az alkalmasnak talált népfelkelők az eddigi intézkedések szerint ;,ftbr. 6-án vonulnak be. A bssorozottak felmentésére nézve a honvédelmi miniszter külön rendelkezést fog kiadni. — Az egri kereskedők érte­kezlete. Az egri Kereskedelmi Csar­nok elnöksége, a tagok kérésére vasárnap délután 3 órakor a Kér. Iparoskör helyiségébe értekezletet hivott össze. A gyűlésen azok ellen a támadások és gyanúsítások ellen akarnak tiltakozni, amelyek az egri élelmi és füszerkereskedők ellen a városházán elhangzottak. — Mmesíély jótékonycélra. Pompás szórakozásban lesz része 1918. január 16 án a mozilátogató kö önségnek. Az egri izraeiila pat- ronázs-egylet hangversennyel egy­bekötött moziestélyt rendez, amely alkalommal finom műizléssel kivá­logatott kacagtató filmek kerülnek vászonra. Klasszikus hegedű és zon­goraszólók tarkítják az érdekesnek ígérkező műsort. A tiszta jövedel­met a lelenc gyermekek fölruházá- sára fordítják. Jegyet már most lehet váltani Englender Adolf könyv- kereskedésében. — Eljegyzés Dancz Andor Szent- domonkosról eljegyezte Lőwinger Mariskát Péter vásáráról. — Uránia, Gaál József ismert színdarabját a legnagyobb művészi tökéllyel ültette filmre dr. Janovics Jenő. E legrégibb magyar színdara­bok egyike „A peleskei“ nótárius“ mely egy felvidéki falu pennájának utazását és kalamitását a leghumo­rosabb jelenetekben viszi vászonra, ma két előadáson kerül bemuta­tásra az Urániában, Az előadások 6 és 8 órakor kezdődnek. — Be kell jelenteni a hizó sertéseket. A polgármester ifelhivja a sertéshizlaló közönséget, hogy mindaz, aki háztartási vagy gazda­sági szükséglei eimén akár saját részére, akár más számára, úgyszin­tén aki háztartási vagy gazdasági szükségletét meghaladó számban sertést hizlal, köteles a hizlalás té­nyét 1918. január 5 ig a városhá­zán bejelenteni. Akik engedélyt kap­tak a hizlalásra, szintén jelentkezni kötelesek. EGRI U J S A G — A Kereskedelmi Csarnok I felhívása. Az egri Kereskedelmi ! i Csarnok felkéri úgy a tagjait, mint j I a kebelébe nem tartozó kereskedő- ] jj két és iparosokat, hogy a vasárnap : | délután 3 órakor a Kér. Iparoskör- j I ben tartandó értekezleten teljes , számban megjelenni szíveskedjenek. ; f Különösen a fűszer- és éielmiszer- : kereskedők megjelenését várja | Az elnökség, — A boldog Sweitz. Egy egri ' kereskedő most tért vissza hosszabb l üzleti útjáról Sveitzből. A kereskedő j csodákat mond arról az érzésről és | hangulatról, amely mindenkit elfog, ! mikor egy olyan országba jut, amely : nem visel háborút, amely nem küldi fiait Imarskompaniákban a harctér veszedelmei felé s amely nem kény- j szeriti bele otthonmaradt polgárait élelmiszerekért való ácsorgásba. Egy ! ország, amely még ma is olyan éle­tet él, mint aminőt mi éltünk három I és fél év előtt. Egy ország, ahol I még ma is 10 franc egy előkelő ho | jj felben a leljes napi penzió. Egy j ország, ahol percnyi pontossággal i érkeznek és indulnak a vonatok. Ez különben, úgy látszik, csak nálunk j megy különös esemény számba, mert Németországban is ismeretien fogalom a vonatok órákra terjedő késése s a kocsikban való rettene- j tes tolongás. — Szilveszterkor zárva lesznek a bankok. Az egri pénzintézetek ;■ egyöntetű megállapodás alapján el* \ határozták, hogy a fővárosi és bécsi intézetekhez hasonlóan folyó hó f 31-én,hétfőn pénztáraikat zárva tart­ják Ezen intézkedésnek oka egyrészt | a tisztviseiőhiányban, másrészt a rendkívül összetorlódó teendők za­vartalan ellátásában ál). — Kétszáz százalékkal emelik I a rokkantak járulékát. A rokkant katonák ellátására vonatkozó javaslat jj már elkészült. Az a legénységi ál- i lomáBybeli katona, akire nézve száz- j percentes munkaképtelenséget állapi- \ tottak meg, évi 1500 korona rok | kantjáruléket kap, az összes pót­• dijakkal együtt. A legalacsonyabb f rokkantsági járulék évi háromszáz l korona lesz, ezt azonban már s olyan rokkant katona kapja, aki 1 munkaképességének jóformán tel- I jesen biriokában van. Őrmesteri f rangfskozatot viselt rokkant ka- l tona évi legmagasabb ellátmányát l 2184 koronában kontemplálja a jj törvényjavaslatot, legkisebb rok- I kantsági járulékát pedig 672 kors- f nábsn. Az özvegyek nyugdiját is ? emelték mintegy száz percenttei. A ] legénységi áliománybeii katonák I özvegyei évi 380 korona nyugdijat § kapnak. Ezenkívül az ár rák részére $ is nevelési járulékot adnak. A tiszti f állományhoz tartozó rokkantak járu- ' lékait hasonló arányban emeli az uj , törvényjavaslat. Értesülésünk szerint * a javaslatot a jövő év elején ter­jeszti a honvédelmi miniszter a kép­viselőház elé. — Jaj az utasoknak. Megjelen­tek ugyan szigorú és komoly for­mában tett figyelmeztetések,, hogy a közönség karácsony előtt lehetőleg ne utazzon, ez azonban a kará­csonyi forgalmat abszolúte nem csökkentette a vonatok kerekeinek kattogásába az összepréselt embe­rek jajgatása, a vonatról lemaradoi- tak káromkodása vegyült. Rémséges tortúra ma utazni. Még a kisebb baj, hogy a vonatokat nem fütik, a nagyobb az, hogy nincs hely, leirhatatlan a tolongás s a versen gés az ülőhelyekért. Állítólag a ke­leti pályaudvaron szombaton este induló vonatnál agyonnyomtak egy szegény beteg katonát 8 a tömeg holttesten át nyomult megszállni a vasúti kocsit. Ha ez a hir tán túl­zott is, egész bizonyos, hogy na­gyon kevés a hijja, hogy ember- halállal nem jár a vasúti kocsiba való bejutás. A magyar vasutasok minden hálát megérdemelnek, ami­ért ezt a karáesonyelőtti forgalmat le tudták bonyolítani s a nehéz szolgálatban kimerült emberek éber­ségének bámulattal kell adózni, hogy a túlságosan kihasznált pályán most egyetlen katasztrófa sem történt, Hasztaum erőlködik Wekerle a pártalakitissal 120 főre teszik azokat, akik csatlakoznak hozzá. Budapest, dec. 28. A politikai világ érdeklődé­sét most Wekerle pártalakitó kísérlete köti le. Nagy kíván­csisággal lesik mindenütt, sike­rül-e ennek a politikai bűvész­nek egységes párttá összekoty­vasztani a ma tiz felé huzó kormányt támogató pártokat? A beavatottak maguk sem re­mélik, hogy 120-uál többen csatlakoznának Wekerléhez, sőt vannak tekintélyes politikusok, akik teljes fiaskót jósolnak en­nek a pártösszeütő akciónak. Azok a pártok, amelyeknek határozott programmjuk van, megmaradnak elszigetelten to­vábbra is. Az Andrássy-párt egybeolvad, az Apponyi-párttal, a néppárt és a pártonkivüliek egyrésze is támogatja az uj pártot, a többiek azonban tá­vol tartják magukat az uj ala­kulástól. Wekerle programijának a közigazgatás államosítására és a katonai vívmányokra vonat­kozó része nem alkalmas arra, hogy a képviselőket a tábo­rába csábitsa, mert ezek a pontok legalább tiz kormány­nak a programjában benne vol­tak és ennek dacára egyik sem valósította meg azokat. Mező ssy miniszter 1700 mázsa káposztája. Budapest, dec. 28. A 8 órai újságban kérdést intéznek Mezőssy Bélához, merj ő volt az, aki egyik hírlapi nyilatkozatában az Odeschaici- féle iparcsoport szállításait aranyesőnek nevezte és azt mondta, ha ő is ehhez a klikkhez csatlakozott volna, neki is jutott volna az arany- esőből. Azt kérdezi a lap: azonos-e ez a Mezőssy Béla azzal a Mezőssyvel, aki 1916. október havában 1700 mázsa nyerská­posztát szállított a hadügy­minisztériumnak 24 koronás áron. Odeschalci herceg ugyan­ekkor szabolcsi birtokosoktól 6—15 koronáért, a bpesti ke­reskedőktől pedig 23 koronás egységáron vásárolt. Nemleges válasz esetén azt kérdi a lap, van-e tudomása e káposzíaszállitás előzményeiről. Mélységes fájdalommal, vérző szívvel jelentem azoknak, akik ismerték és szerették őket, hogy két gyermekem: Dr. Reich József ügyvédjelölt, a 60. gyalog ezred he d apród ja, még 1915. julius 13 án, Rejtő (Reich) Imre oki. építész-mérnök, a 37. gyalogezred hadnagya több katonai kitüntetés tulajdonosa pedig 1917. dec. hó 17 én ki­rályáért és hazájáért hősi halált halt. Az egyik a Ziota-Llpánál, a másik a Piavénél küzdve esett eí hazája védelmében. Dúló csaták után az örök békesség honába költöztek. Sajgó fájdalmunkat enyhíti az a ludat, hogy mindketten a legdrágábbért: hazánkért adták életüket. Eger, 1917, december 28, özv. Reich lgnáczné édes anyja. Rejtő Gábor (francia fogoly), Rejtő Gyula önkéntes. Rejtő Jenő testvérei, özv. Csillag Somóné, Bárok Sándor és neje, Reich Pál és neje, Reich Károly és neje, Reich Samu és neje, Reich Jenő és neje, Reich Mond« és neje, Kohn József és neje, Kohn Samu és neje nagynénje) és nagybátyjai, számos unoka- testvérei és rokonai. írsrawMstc*:­Kiadótulajdonos: Dabó-nyomda részvénytársaság. Kiadóhivatali igazgató : LÓW NÁNDOR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom