Egri Ujság - napilap 1917/2
1917-07-24 / 182. szám
IXiV. évfolyam 9S8SSSSiäS^SeS^S: «£eösbőíí . „ fgá®& íSgg&f wg-ütt 1.9!7. Julius 24. kedd- ^v^w3&sa»aaMBMg&*e»>« 182. szárs SlStizctésl »vak: «* vmkm postán kUdve égés? évre 30 - fél évre ifi koron«» — aegv# #w* - egy Wire t korotti ?8 í. — Egfé* vf»árr>ap éf ftrnmtnm *» • »>- éj Ma&WvttM: 2sef, tóksd Megvet és fcáMsöw ielefe»*; őt POLITIKAI NAPILAP fÖnzerkestiS: Dr. SETÉT SÁNDOR felelős szerkesztő: KÁLLAY MIKLÓS ®W&-?sisah8»Jie»i OsM !név4í*-nyo»s«i* ráazvfoTtinuig Hirdetési ár«ks pcm.-kíisV nyiltSéíi k3z!eroénY<*. bírósági Ítéletek, jelentttok hívek rovatiban 20 JBlér, featósrígek. stozvé^ ttreatégok, gaxd&ttgok, íiivstalok hirdetményei, ímafe“ hirdetések is fillér, m*gánvi!)alatok hirdetményei« ; Sijegyéések, egybekelések, böszönetnylivánitások s»b. 1*^4? serig S K. Egyesületek, biibixotísígok értesitéscf, liftesei aethyilvánit&Sai, felüjiiíolések nyugtázása 20 sorig « té SSWMK«»»;**“ ■»sw.tWBenßse^g^Tnae^iRitepvnGo^HssaBVMansanrr'toaCTiz^aRnssBHEamaisnRBMUBM .^«AäÄVv'^:jCTiSÜ'.Äi^iSe«ääi Mi a fontos ? I Bgerf julius 23. A főrendiház legutóbbi ülésén felállóit egy fiatal huszárfőhadnagy és a hivatásos katona egész őszinteségével reámutaíott arra, hogy a Tisza István gróf kormányának a bukása tulajdonképen nem a választói jog miatt, hanem a miatt következett be, hogy Tiszát el kellett tenni az útból, hogy igy meg lehessen csinálni a cseh amnesztiát. Szerinte a választói jogi radikalizmus és a csehek álma a trializeous, s illetőleg az ehhez való egyik lépcső a cseh amnesztia, olyan boldogtalan ikrek, hogy meg kellett születnie az egyiknek, hogy napvilágot láthasson a má ik is. És ez a másik volt a tontos és csak azért erőltették a másikát, a választójogot, hogy ezzel alkalmat adjanak a Tisza eltávolítására, hogy módjuk legyen trialista céljaikat beváltani, így most már teljes a kép, amely a múlt egyik kulissza titkát felfedve a legközelebbi jövő perspektíváját megmutatja. A valóságban pedig nem mondott újat a fiatal Pálífy gróf, mert hisz amit mondott, azt mindenki tudja és a dolognak ma azért van jelentősége, mert a nyilatkozat a főrendiházban történt, ahol pedig nagy kímélettel szoktak az uralkodó rendeletéivel bánni. Pálffy gróf bátran dobta a főrendiház asztalára ezt az igazságot, amelyet Esterházy miniszterelnök cáfolni meg sem próbált s mindössze arra szorítkozott, hogy a cseh amnesztia rendeletre tett kemény kifejezést kifogásolta. Ez a kemény kifejezés pe dig az volt, hogy ez a szerencsétlen császári rendelet, amely a hszaáruló cseheknek megkegyelmezett, a Habsfcurg-házért harcoló minden becsületes katonában a legnagyobb elkesere dést keltette és bizonyos, hogy soha de soha nem született volna meg ez a rendelőt, ha Magyarország kormányán ik székében Tisza István gróf ül továbbra is. A Tiszá k ormány bukásának ilyen oka mellett természetesen a választói jog csak ürügyül szolgált. Amint hogy a választói jog kérdésében a még létező ellentétek kiegyenlítése egyáltalán nem olyan természetű, amely elhárítható ne lett volna és amely elhárítható nem lenne. Csak ürügyül lett a választói jog beállítva összetűzési alkalmuk Mert még a legszélsőbb radikálisok is azon az állásponton vannak, hogy a választói jogot úgy kell -33 sg- csiaální, hogy a magyar nemzeti állam alapjai meg ne gyengítessenek. Ez az intenció minden választói jogi reform-tervben a fundamentum. A differencia csak az, hogy egyik csoport több kauieiát követel, a másik kevesebbet. Abban azonban mindannyian megegyeznek, még Tisza is, aki a legaggodalmasabb ebben s kérdésben, hogy a választói jogot m-g a legutóbbi törvény szerint megállapított mértéken felül is ki kell terjeszteni. Viszont abban is megegyezik minden választójo- gos felekezet, hogy szorosan vett, valóban egyenlő általános és titkos választói jog nálunk ez idősierint nem létesíthető, mert nemzetiségi viszonyaink bizonyos korlátokat igényelnek. Az alap tikintetében tehát tulajdonképen különbözőség nincs, a mérték tekintetében pedig megtalálható a megegyezés. Objektiv szemmil nézve igy álJ a választói jog kérdése, de természetesen ha agitációra akarjuk felhasználni, akkor ki lehet ezt hsgyeini úgy i?, ahogy a kormány pártjai teszik, hogy a nép ellensége, aki bátorkodik a választójog tekintetében aggodalmaskodni. Ezeknek is megfelelt Pálffy gróf a főrendiházi beszédében, amikor azt mondja, hogy ennél sürgősebb és fontosabb kérdés is van, mert a katona nem a választói jogról, hanem arról panaszkodik a fronton, (ahol 5 köztük él) hogy odahaza öt apró porontya éhszik, mert a hadisegély kevés, fázik, mert szén nincs, mezítelen, mert a posztó ára több mint a mennyi apja és ükapja minden vagyona. „Istenemre mondom, — szólt — ha hazatérnek a harcosok, a választójogért egyetlen kar sem emelkedik fenyegetően, de zúznak, törnek az öklök, ha virulóan hagyott házuk táján .nyomor, éhség és züllés kö- szönti őket.“ És igaza van a fiatal grófnak: ez a fontos! Tisza a központi hatalmak összhangjáról. A munkapárt vezére támadja a eseh politikusokat s a béke áiapostolaif. A képviselőház ülése. Budapest, julius 23. A képviselőház üléséi dé'uián 4 órakor nyitotta meg Szász Károly elnök s bejelentette, hogy Tisza István napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Az elnöki előterjesztések után Tisza szólal fel. Azt hizí, a békének tesz szolgálatot, ha konstatálja s teljes összhangot, mely a szövetségesek között fenn áll. A szövetség megszegése becstelenség penne. Teljes az összhang a szövetségesek között a háború céljai és a béke feltételeire nézve. Ma is ugyanazokon a nyomokon haladnak [külpolitikai tekintetben, mint a háború kezdetén . Lovászi: Ne ferdítsen. Lovászi és Holté öklökkel a padokat verik, az elnök folyton csenget Tisza: Igazságot ilyen iegmegve- tendőbb eszközökkel elnyomni nem lehet. A Károlyi-párt erre iszonyú lármát csap, Holiá közbekiált: A nemzet békét akar, ön most is a háborút hirdeti. Tisza: Holló kijelentése [oly vakmerő valótlanság ... Tovább ismét nem mondhatja, mert újból óriási lárma keletkezik s az elnök nagy- nehezen tadja a rendet helyreállítani. Tisza: Egyet kérek a tisztelt túloldaltól, nézze végig a beszédeimet és megállapíthatja, hogy engem mindig azért támadtak, mert nem voltam elég agresszív velük szemben. Azután azt fejtegeti, mért nincs még béke, mikor a hadiesemények azt már aktuálissá tennék. Azért, mert történtek ezen idő alatt a két kö- zépearópai halálomnál olyan jelenségek, amelyek az ellenségnek alkalmat szolgáltattak arra,; hogyregy- vert kovácsoljon a reményadő harci kedv felélesztésére. Konstatálni kell tehát, hogy teljes az összhang Németországgal. Mi akarjuk a békét, de kivívjuk azokkal szemben is, akik a magyar nemzet felosztását és megsemmisitését tűzték ki célul. Mm 6 fillér
