Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-12-18 / 303. szám

2 1917. december 18. E 0 R 1 U J S A a Hogy is áll as a félmillió? A főiapán támadásai. — Hivata­los iratokat tesz iözzé — A mós cdfő jegyző ur restenciái. Eger, december 17. A főispán ur lapja, miután ezen a héten maró hét volt, minden kö zelsbbi incidens nélkül ismét meg­ái arta főispáni elődjét hivatalos ak­ták citálásával. Magához a dolog érdeméhez hozzászólni nem tudunk, mert hiszen ehhez szükséges volna, hogy nekünk is rendelkezésre állja aak a hivatalos főispáni, tehát bizal­mas iratok. Nem lehet azonban el­hallgatni azt, hogy példátlan a hiva­tali élet történetében, hogy egy tiszt­viselő, pláne egy főispán, az elődjét úgy szólván minden apropos nélkül, hivatalos iratok közreadásával a ■yilvánosság előtt meghurcolja. Az ilyen főispán, aki ezt |megen gedi magának semmiféle más kor­mány mellett egy percig hivatalában nem maradhatna. A hivatali élet «zen példáttan esetét is csjk ez az aj rezsim szülhette. Egyébként aki elolvasta ezt a vitriollal irt közle­ményt, az megláthatta, hogy itt valami legyfirheietlen vak gyűlölet támad az előbbi főispán tiszteletremél ló személyére. Maga az eset szemmel láthatólag hivatalos aktákból rap- szódikusau kiszaggatott tendenciózus beállítás. Egyébként pedig va'ami adminisztrácionális hibákra van építve, ame'yek hogy igazak-e vagy nem, csak egy közigazgatási vizs­gálat tudHá megállapítani. Persze azt az ostobaságot, hogy a munka­párt félmilliót vett el Hevesvármegye szegény katona csaiádjaitél, titán még maiga a főispán ur sem hiszi el. Nem azért van ez írva, mintha igaz volna, hanem csak azért, hogy ezzel is marjanak a munkapárton, holott ők maguk legjobban tudják, hogy a munkapártot épp oly kevéssé lehet akármely tisztusslő adtai nisztrácionális jellegű mulasztásáért megvádolni, amint nem lehetne a heves megyei függetlenségi pár­tot megvádolni azért, hogy a főispán ur még nem is oly régi má­sodfőjegyző korában otthagyta az erdélyi menekültek visszatelepítési •gyét éppen akkor, amikor a leg­nagyobb szükség volt reá, vagy amiként nem lehetne megvádolni a hevesmegyei függetlenségi pártot azokért a restanciákért, amik a fő­ispán ur raásodfőjegyzői asztalán maradtak abban az időben, amikor hivatalától heteken át távol volt, hogy magának a főispánságot ki­tapossa. A hadikölcsönjegyzés nem csak hazafias kötelesség, de legbiztosabb tőkebefektetés a legmagasabb kamat mellett. 1 er r őriz ál a buldog. Vlegnar és felfüggesztéssel fenyegst. Eger, dec. 17. A főispán ur haragos, nem bir nyugodni. Vállalt szerepéhez lát te­hát, megmaratja a neki nem haj- bókclókat, le akarja tűrni az ellen zéki kritikát, összetányérozott lapjá­ban felfüggesztéssel fenyegeti meg a megye tisztviselőit, ellentmondást nem tfirő hangon beszél, uszitja a miniszterét is, Hevesben elfojtással fegyeget minden ellenzéki véleményt. Lapunk múlt heti számában kri­tika tárgyává tettik azt, hogy a közelláiás dolgait mily nyomorúsá­gosán intézik nálunk. Annak dacára, hogy az idén jó termésünk volt, ott állunk, hogy a lisztfejadagokat le kell majd szállítani, mert ez a nép­kormánynak csúfolt társaság, amely Tisza után a kormányzást átvette, rosszul intézte az ország kizellátá- sát. A Tisza-Jcormány földmivelés- ügyi minisztere távozásakor egy ala­posan, a háborús évek tapasztalatai alapján késdtett termés rendeletet hagyott az utódjára, aki a jó, szak­emberekkel összeállított tervet félre­dobta és egy szerencsétlen rendel­kezéssel szabályozta a termésel­osztást. Ezt a kritikát többször elmondták a képviseióházban, megírták a kor­mán) párti lapok is, köztük a Pesti Napló, amely valóságos vesszőfu­tásban részesítette Mezőssy Bétát, aki elrontotta az elődje jó termés- rendeletét. így történhetett meg azu­tán, hogy az előző évekhez képest jobb és nagyobb termésünk dacára nem az ország termésének fogyaté­kosságából, hanem politikai hibából nem olyan a közellátás, amilyen különben lett volna. A hibás kor­mányintézkedések okozzák tehát, hogy nem bírják arányosan elosz­tani azt, amit a magyar föld termett. Termett bab, termett burgonya az ország más vidékein és még sincs, mert olyan jó intézkedéseket adott ki a kormány, hogy minden eltűnt vagy megfizethetetlen. Kizárólag a kormány politikai intézkedései szak- értelmetlen rendeletéi, a termény felosztása és biztosítása körül elkö­vetett hibáinak következtében tá­madt az az ingerültség, amelynek ellenzéki pártállásunkhoz hiven mi is hangot adtunk és amelynek ál landó rovata van a pesti lapokban. A fői-pán azonban a kritikát nem tűri, ha felkel, miniszterhez jelent, aktát kéret, hatalmi hóbortjában az ő személyét szentnek és sérthetet lennek képzeli. Pedig minket az £ személye egyáltalán nem érdekel, de az a kormány, amelynek ő itt a kreatúrája igenis érdekel bennünket, mett annak hibás intézkedései mélyen belevágnak az egri lakosság minden napi életébe. A főispán úgy látszik a maga és hivei által öss etányérozott lapnak két irányú működést jelölt ki. Az egyik, hogy őt nyalja, az ellenfelét pedig marja. Ez a buldog szerepéhez tartozik. Közömbösen mentünk el azok mel­leit a nagyszájú reklámok mellett, amikor a főispán megiratta, hogy ő szerzi a levegőt is a megye számára. Kukoricát, burgonyát és káposztát is szerzett a közönségnek — lapja hasábjain. Szótlanul hagytuk ezt, hadd mulasson, hadd csináljon ma­gának reklámot, amelyre fogyatékos tekintélye mellett nagy szüksége van. Amellett már nem szivesen men­tünk el közömbösen, amikor a tiszt­viselőket kezdte maratni, akiknek nehéz háborús munkájukban inkább segítségre és buzdításra, mint ener­giájuknak e letompitására, elkedvet­lenítésre van szükségük. Most azon­ban fegyelmi vizsgálattal és felfüg­gesztéssel fenyegetőzik a buldog, a vesékig akar hatolni, mert megtud­tuk és meg mertük Írni, hogy 43 vagon liszt helyett csak 30 vaggon- nal kapott Hevesmegye. Megírta ezt a sajnálatos tényt az ő lapja is, de csak a mi közleményünkre horkant fel, hogy azután végig marja a munkapárti rezsimet. Szerinte mi Iá ■ zitunk, éh8égforradalomrói Írunk, pedig ez a szó: éhség elő sem for­dul az egész cikkben. Nem izgatunk és nem lázitunk a kormány ellen, arra nincsen szükségünk, elvégzi azt rendeletével és hebehurgya intézke­déseivel ő maga is. A demokrata főispán a népkor­mány exponense, akinek pártfelei a ftggetienségiek az ellenzéki pa­dokról bömbölve követelték a saj- tócenzura teijes eltörlését, most hur­kot akar vetni az ellenzéki sajtó nyakára.. Ez a szerep illik is hozzá, az általa képviselt népkormánynak ez is talán egyik titkos programm- pontja. Az önálló vámterületet és önálló bankot másodszor is eláruló 48 ások kedvelt hívük által bemutatták ke- vesi egyetlen kormányzati fegyverü­ket, a minden szabad vélemény­nyilvánítás elfojtására általuk kizáró­lagosan használatba vett uj 48 as vívmányt: a szájkosarat. Újabb sikereink az olasz fronton A Vezérkarunk jelenti: Budapest, december 17. OLASZ HARCTÉR: A Brenta és Piave között a Col Capriletől délre újból 400 foglyot szállítottunk be, tovább keletre ellenséges tnmadások meghiúsultak. . A Piavenál tüzér­ségi harcok. Brumovszky kapitány huszonhetedik légigyőzelmét aratta. Nem épit a megye Hatvanban kórházai Öt pénzintézetnél helyezik el Heves pénzeit. Eger, dec. 17. Hétfőn délelőtt a törvényhatósági bizottság alig félórás ülést tartott, amelyen a bíráló választmány be­mutatta a törvényhatósági ! bizottsági tagok 1918. évre érvényes név­jegyzékét. ; Légmam Imre, az államépitészeM hivatal főnöke a hatvani kórház ügyét referálta. A megye tudvale­vőleg 100 ágyas kórházat akart Hatvanban felállítani. 450000 koro­nában irányozták slő az építési költségeket, amelyből 150000 et sza­vazott meg Hevesrnegye, 150000 ko­ronát gyűjtés utján hoztak össze, a harmadik részét az összegnek pe- dik a belügyi kormány vállalta. A terveket Jtndrassik osztálytanácsos készítette el, aki az egyszerűség he­lyett annyi mindenféle termet vett bele, hogy 875000 koronára hozta ki a felépítés költségeit. Közben az anyagárak megdrágultak és erre való tekintettel a mutt év márciusá­ban azt kérte a megye a belügymi­nisztertől, hogy 25 százaiét kai eme'je fel az építési költségeket és a többletet vállalja tárcája terhére. A minisztériumban most intézték ei az ügyet, megadták a 25 százalékos emelést, de azóta egy és háromne­gyed év telt el s legalább négyszer- ötször oly magasak az anyagárak most, mint akkor voltak. A 450000 koronából tehát ma 100 ágyas kór­házat felállítani lehetetlen. A megye úgy határozott, hogy a rendelkezésére álló 300000 koronát és az ingyen telket felajánlja a be­lügyi kormánynak azzal, építsen a miniszter a saját költségén állami kórházat Hatvanban. Nagyobb vita indult meg a vár­megyei közpénzek gyümölcsözőig való elhelyezésénél. Az ajánlattételre felhívott öt egri pénzintézet: a He­vesmegyei Takarékpénztár, az Agrár Takarékpénztár, az Egri Takarék- pénztár, a Hevesmegyei Hitelbank és a Népbank 4 százalékos ka­matot és a tőkekamatadó fizetéséi ajánlotta fel, ha a közpénzeket ná­luk helyezik el. Duttkai Pál azt hangoztatta az állandó választmány­ban, hogy itt ma nem lehet a bankok alaptőkéje az irányadó, hanem csakis a bizalom kérdése vezetheti a megyét a közpénzek elhelyezésé­nél. Az állandó választmány azt ja­vasolta a közgyűlésnek, hogy az edd'gi három intézetnél kezeljék a közpénzeket. j í A közgyűlésen Fleischmann Henrik kifogásolta az állandó választmány előterjesztését, hibáztatta, hogy csak bárom banknál helyezik ei a me­gyei pénzeket. Indítványozza, hogy mind az öt banknál alaptőkéjük

Next

/
Oldalképek
Tartalom