Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-12-13 / 299. szám

£. 1917. decamber 13 mány január 1-re Ígérte a ma­gasabb segélyek kifizetését, de persze ezt az Ígéretét sem tartja be. Fényes nyilt szaval­ásra akarja szorítani a kor­mányt. Valníaviia a képvise őbázbso. (Saját tudósítónk táviratjelentése) Budapest, dec. 12. A képviselőház ma délutáni ülé­sén az elnök bejelentette, hogy Várady Gyula munkácsi képviselő meghalt. Ezután a kiegyezési provi­zórium tárgyalását folytatták, amelyet harmadik olvasásban is elfogadtak. Az Osztrák-Magyar bank szaba­dalmának Imeghosszabításáról szóló javaslatot Bakonyi Samu előadó ismerteti és elfogadásra ajánlja. Sándor Pál az önálló bank feiál- j látását sürgeti. A valuta fontosságát j nálunk még mindig nem ismerik fel, nem tudják, mit jelent ez. Egy magyar banktisztviselővel történt i meg Svájcban, hogy 1000 koronás bankjegyének osztrák felét nézve ; nem akarták azt felváltani, azzal ; az indokolással, hogy nagyon sok i van belőle, csekély az értéke. Erre j a magyar oldalát mutatta a bank- j jegynek és 400 frankkal váltották be. j A nyugati államokban az állam- \ bankok aranykészletét mindenütt felemelték. Nálunk a balkánháboru után 20 százalékkal apasztották. Jel- j lemző a mi bankunkra, hogy Pran- ger vezértitkár a háború kitörésekor üdülési utazásra ment. Németország­nak is lettek volna kötelességei ve lünk szemben. Komikus állapot j hogy a meghódított Romániában és \ Szerbiában ázsiót fizettünk ezeknek i a pénzeiért. Bankunkat a háború \ kitörése készületlenül találta. A né- 1 metek türelmetlensége, ridegsége és ) önzése miatt csekélyebb lett a pén- ziink értéke \ Tisza István gróf polemizál Sán- I dórral. Bmkjegybőség van nálunk, j de nem pénzbőség. Nagy értékek ■ vesztek el a háború alatt, nézze \ meg Sándor Pál, milyen állapotban l vannak a gazdaságok általában. \ A jelen pillanat nem alkalmas az \ önálló vámterület felállítására. Hive j a megfelelő kiegyezésnek, mert ezt jj a tőkeszegény gazdasági országot \ nem fosztja meg a közös bank ! pénzügyi és valutáris előnyeitől. A l régi közmondással tart, hogy a hoz- zánemértő szakértők [többet ártottak a töröknél, tatárnál. A javaslatot elfogadja. Wekerle Sándor miniszterelnök nem ért egyet Sándor Pállal. Az rany rekvirálása megrontaná hite­lünket, csak végső esetben rendelné el azt. A valuta megromlásának oka gazdasági elzárkózottságunk és a háború elején eszközölt nagy be­vásárlások. A javaslatot elfogadták. EGRI U i S A G Sándor Pál újból fe'szólal és han­goztatja, hogy mi ugyan nem ké­szültünk fel a háborúra, de annál inkább a németek. A német csapa tok az 1914. aug. 1 én történt mozgósításunk alkalmával már a határokon állottak. Tisza István gróf közbeszól: Ez nem áll, tiltakozom az ilyen gyanú sitás ellen, sem mi, sem Németor szág nem tudtuk a háború kitörését előre. Teleszky János megvédelmezi az osztrák magyar bankot a támadások ellen. A vauta megromlásának nem a bank az oka, mert a háború vá­ratlanul ért bennünket. A külkereskedelmi szerződések tár­gyalásánál Polótiyi Géza azt kér­dezi, mi történik akkor, ha Ameri­kával nem tudunk addig megegyez­ni. Serényi miniszter azt feleli, hogy az esetben az önálló vámterület alapján kötnénk meg a szerződéseket. HÍREK. Eger^ december 12 Dr. Nagy Fe.encnek, Miskofcz törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének a közélelme­zési minisztérium államtitkárává való kinevezésével megürült a miskoiczi polgármesteri szék. A miskolci tör­vényhatósági bizottság dr. Szentpdli István országyülési képviselőt vá­lasztotta meg polgármesterré, aki mintegy három évvel ezelőtt c?e- rélte fel a mhkolci polgármestersé get a képviselőséggel. A választás eilen a miskolci el­lenzék vezetői panasszal éltek a közigazgatási bizottságnál, mert sze­rintük Szentpáli annak idején mun­kaképtelenség címén kérte a polgár mesteri székből való nyugdíjazását. Ha akkor — 3 évvel ezelőtt már munkaképtelen volt — most, hogy a polgármesteri szék megürült, nem nyerhette vissza egyszerre teljes erejét. Azt is kifogásolták a miskol- cziak, hogy S?en*páli nem lesz képes betölteni Nagy Ferenc helyét, aki alatt egész Miskolcz bőségben úszott, tejben-vajban fürdőit, még a béka is gyorsabban pislogott a közmon­dásbeli miskolci kocsonyában az ő polgármestersége alatt. Azóta ugyan kitűnt, hogy ez a bőség és jólét nem annyira a mis­kolci lakosság között jelentkezett, mint inkább a Nagy Ferencet imádó ottani lapok hasábjain létezett csak, s nem fenékig tejfel még Miskolcon se mindaz, amit ál itanak, de a felebbezők csak nem akartak belenyugodni Szentpáli megválasz­tásába. A közigazgatási bizottság a na­pokban végleg döntött e kérdésben, a panaszt elutasította az alábbi elvi jelentőségű indokolással: Minthogy a törvényhatóság 1917. évi október hó 23 ik napján tartott rendes havi közgyűlésén a városnak az árvaszéki elnök teendőit is ellátó polgármesterévé megválasztott dr. Szentpáli István, őfelségének 1908. évi november hó 27. napján kelt legfelsőbb elhatározásával az emlí­tett alaki képzettség hiánya alól felmentést nyer: a jogtudományi képesités hiánya dr. Szentpáli Ist­ván megválasztásának törvényes akadályául nem szolgálhat. A felmentés időbeli korláthoz kötve nem lévén, annak hatályát az uralkodó személyében időközben beállott változás a dolog természete szerint nem érinlhette. Az a körülmény, hogy dr. Szent- páli István az 1912. évben munka- képtelenség cimén kérte nyugdíjaz­tatását, az ő polgármesterré való választásának akadálya nem lehet, mert arra, hogy a nevezett jelenleg is munkaképielen volna, semmi adat sincs, sőt a Budapest székes- főváros IV kerületi tiszti orvosa által kiállított hatósági orvosi bizo­nyítvány tartalmával az nyer bizo­nyítást, hogy a nevezett testben és lélekben egyaránt ép és egészséges és közhivatali állás betöltésére al­kalmas. Nincs olyan törvényes intézkedés, mely u'jában állana annak, hogy országgyűlési képviselő törvényható­sági tisztviselővé választassák. Az a körülmény pedig, hogy a képviselő­ség a tisztviselői állással összefér­hetetlen s hogy ezt az összeférhe­tetlenséget bizonyos idő alatt meg kell szüntetni, a választás érvényes­ségének most szóban levő kérdésen kívül esik. Ezek szerint a panaszosok által a választás érvényessége ellen emelt kifogások alaptalanok. Az a meg­jegyzés pedig, hogy a választási el­járásnál a törvényes szabályrendele­tek intézkedései nem tartattak be, általánosságánál fogva — az egyes állítólagos szabálytalanságok meg­jelölése hiányában — bírói figye­lembevételre igényt nem tarthat. Most már Szentpáli István dr. vég­leges polgármestere Miskolcnak. A déli kerület képviselői mandátumá­ról Szentpáli január közepén lemond, helyébe valószínűleg Vidats János vasúti tisztviselőt fogják megválasz­tani. A győzelemhez vér, a békéhez pénzá dozat is szükséges: Jegyezzünk hadikölcsönt. Eger, dec. 12. — Törvényhatósági tagválasz­tások Hevesmegyében. Nagy rész­vétlenség mellett folynak le most a megyében a bizottsági tagválasztá­sok 30—40 ember voksol le olyan községekben, ahol máskor 2—300 ember izgult a választás eredménye miatt. Tiszaszőllősön Sólyom József jegyzőt, a nagyrédei kerületben pe­dig Prisztoka András ecsédi föld- mivest választották be 27 szava­zattal a megye törvényhatósági bi­zottságába. — Az egri urleányok jótékony ünnepélye. Az Urleányok Mária Kongregációja az egri hadiárvák és szegény gyermekek karácsonyi fel- segélyezésére tegnap délután ünne­pélyt rendezett. A zárda dísztermét előkelő közönség töltötte meg. Bár minden szereplő friss, eleven és stílusos voit, különösen Losonczy Emmike aratott legtöbb tapsot. Em­lítésre méltóan oldották meg a sze­repeiket Légmán Lenke és Selley Marianna is. Ilovszky „Ava Maria“- ját Frank Margit és Megó Klára énekelték. Az élőképek összhatása a finom .-Jzlésü rendezést dicséri. A jótékony célra 1300 korona gyűlt össze. — A hatvani kórház építési ügye a megyegyBlés előtt. A hétfői megyegyülés elé kerül újra a hatvani kórház építési ügye. A belügymi­niszter Hevesmegye felterjesztésére 25 százalékkal felemelie az építési költségeket s tette azt akkor, ami­dőn már nem 25, de 100—200 percent­tel emelkedtek az anyagárak. A belügyminiszter talán naivui azt hiszi, hogy a 25 százalékos áremelés en­gedélyezésével már biztositota a kór­ház felépítését. Hevesmegyének a kórház céljaira 300000 korona áll rendelkezésére, amiből egy modern épületet emelni nem lehet. A hétfői megyegyülés [csak két eshetőség között választhat, vagy felajánlja ezt az összeget az állam nak, hogy épiise ő az épületet, vagy ha ezt nem fogadná el, visel­je akkor az állam a 300000 koro­nán felül felmerülő építési és be­rendezési költségeket. — Megkezdik a kiosztást a Szúr may-alapból. Szurmay Sándor honvédelmi miniszter értesítette He- vestnegyé), hogy a róla elnevezett alapból és a honvédelmi miniszté­rium kezelése alatt álló egyéb ala­pokból rövidesen megkezdi a ki­osztást. Ezen alapok kamataiban részesülhetnek azon honvéd népfel­kelő és csendörtisztek, tisztviselők, lelkészek és tisztjelöltek, akik a há­borúban megrokkantak, a segélyre reászorulnak és a segélyezés idő­pontjában tényleges szolgálatot nets teljesítenek. A tiszti hadiözvegyek és a hadi fáradalmak következtében elhunytak özvegyei is kaphatnak segélyt. A folyamodványhoz szüksé­Jt miskolci polgármester figge a közigazgatási bíróság előtt elutasította a választás ellen beadott panaszt. E'Vijeientdségü döntés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom