Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-11-17 / 278. szám

■ 2 E Ö R ! U 1 S A e» 1917. november 17. OLASZ HARCTÉR: Csapataink Galliotól északkeletre és a Brenta völgy mind­két oldalán előnyomulva elfoglalták az olaszok több magaslati állását. Cismon birtokunkban van. A Piave alsó folyása mentén a tüzérségi harc megerősö­dött. A tengerhez közel a nyugati partra előtörő magyar hon­véd osztagok 1000 olaszt elfogtak. Ludendorff, első főhadiszállás in aster. Hetedszer a nemeihez! Jegyezzen mindenki a he­tedik hadikölcsöiire. Eger, nov. 16. Negycdfél^^ótá minden erőnket megfeszítettük azért, hogy ellensé­geinket megakadályozzuk abban, hogy hazánk területéből csak egy darabot is elvegyenek. Katonáink a harctereken héban- fagyban küzdenek, itthon pedig az Öregek és fiatalok szántják a rögöt hogy ellenségeink kiéheztetési tá­madása ellenében meg legyen szö­vetségeseinknek és nekünk a betevő falatunk. De nem hiába volt a szenvedés, nem hiába foiyt a sok vér és nem volt hiábavaló az itthonasaradottak megfeszített munkája, mert lám, ellenségeinket nemcsak messze túl tartottuk vissza határainkon, hanem azokat saját földjükön is ü időzzük. Mennyire másként áll a helyzet olasz ellenségeinknél 1 Ott hiábavaló volt minden vérontás, hiába a sok milliard! Nem érhetett el fegyverrel 82m annyit, amennyit annakidején a magunk jószántunkból, vérontás nél­kül felajánlottunk nekik, sőt most el kell viseiniök azt, hogy katoná­ink saját földjükön osztogatják a boszu csapásait 1 Ha tehát áldoztunk, az nem volt hiábavaló! A többi áldozatok se lehetnek hiábavalóak, hanem szüksé­gesek, hogy megerősítsék eddigi si­kereinket s megalapozzák azt a bé­két, amely biztosítja hazánk területi épségét és továbbfejlődését. Űrre a célra újból meg kell nyitni »ebeinket! Megtakarított filléreinket s koronáinkat ismét az államnak keit kölcsön adnunk. Ha eddig valaki félve nyúlt pén­zéhez, ha eddig féltékenyen szoron­gatta, takargatta, akkor most, amikor államiságunk a legbiztosabban áll, amikor a béke napjai oly közel álla­nak hozzánk, oda kell adnia az álamnak, hadd segítse dicső kato­náinkat a végső győzelem és a béke kivívásában. Elő tehát a megtakarított pénzek­kel ! Adjuk oda°az államnak kölcsön, hogy minél hamarább vége legyen ae öldöklésnek, vége a sok izgal­mas küzdelemnek. Aki most is szűk­keblűén visszatartja pénzét, nem érdemli meg, hogy a béke napja istisin. Reedbebozták az egri kutakat. Két uj kutat ésat a várss. A vízellátó bizottság ülése. Eger, nov. 16. A „Vízellátó Bizottság" november 15-én, csütörtökön Jankovics iDezső kir. tanácsos polgármester elnöklete mellett ülést tartott. Az ülésen meg­jelentek: Timon Béla, dr. Giósz Kálmán, Trak Gáza, dr. Czigler Henrik, dr. Szabó Ödön és Bayer Henrik, mint a Vízellátó Bizottság tagjai. Az elnök megnyitó szavai után felhívja Bayer Henrik városi taná­csost, hogy referáljon a városi tisz­tiorvosok által javasolt intézkedések foganatosításáról. Bayer Henrik ismertette az eddig végrehajtott kut-tisztitásokat. Elmon­dotta, hogy a Makiári- ut végén lévő Kalapos-kut készen van. A kút el­falazása, a viz levezetése valamint a kőburkolat készítése 2800 koro­nába került. A Pince-kut a napok­ban lesz készen. Ennek a bejáratát is elzárják. A Gábor-kutat is rend­behozták. (?) Tizennyolc kútnak a tisztítását 90 koronájával elrendelték. javasolja, hogy a kutak szivár- ványos szerkezetűvé alakíttassanak át, továbbá ajánlja, hogy a Makiári negyedben 9 uj kutat ásasson a Vízellátó Bizottság. Bejelenti, hogy 45 kutat rendben találtak. Ezek után a Vízellátó Bizottság úgy határozott, hogy a Makiári- és Kertész-utca közepén egy-egy uj kutat ásalnak. — A vidéki postahivatalok szolgálatának korlátozása. A vi­lágító, valamint fűtőanyagok hiánya következtében legközelebb korlátozni fogják a postamesterek által vezetett hivatalok szolgálatát. A kisebb pos­tamesteri hivatalok 3—4—5 órai szolgálatot tartanak, a nagyobb hiva­talok szolgálata hat órára csökken, még pedig ngy, hogy lehetőleg egy­folytában a szolgálat délután 4 óra­kor végződjék. A kézbesítő szolgálat nem változik, hasonlóképpen a tele­fon- és távirdaszolgálat sem, de a felek a postát csak a megállapítandó szolgálati időn helül vehetik igénybe. irísgi u Egri ÜÉÍ ! Hármas rablógyilkosság a | Mátrában. I Httüa a gyspjus zsákba«. — A hangonyi kineses l juhász. — Késre karült a bükkszék! bojtár valödi gyilkosa. I Eger, nov. 16. » öt ártatlanul elzárt, jó pár hete \ börtönben sínylődő ciernelyi ember- j nek hoz szabadulást Mayer János * pétervásárai járásőrmesternek s a ■ vezetése alatt működő, kiváló páter- l vásárai csendőrödnek az az ügyes \ fogása, amely egyszerre két borzai- \ más rablégyilkosságról rántotta le a : titkok leplét. A bükkszék] Öreg bojtár meggyilkolása. Az Egri Újság annak idején rész­letes híradással szolgált arról a rabló­gyilkosságról, amely hetekig izga­lomban tartotta a mátrai palécságot. A bfikkszéki határban hátulról oroz­va lelőttek egy öreg bojtárt, meg­fosztották csekély értékű ingóságaitól. Megírtuk azt is, hogy Mayer Já­nos őrmester fáradhatatlan buzga­lommal kinyomozta és kézrekeritette a gyilkosság egyik részesét egy Hé- ‘ nyel József nevű juhászbojtár sze­mélyében, aki be is vallotta, hogy tud a gyilkosságról, ő állt őrt az egri országút mellett míg a gyilkos szörnyű tettét végrehajtotta. Meg is nevezte a gyilkost s vallomásában részletesen elmondotta, hogy és mini gyilkolta meg Fázik Barnng sikátori juhászlegéi.y az öreg Zagyra bence Jánost. Megcsípik az igazi gyilkost. Edddig eljutott a csendőrség a nyomozásban, de Fázik Barnust az áliitólagos gyilkost nem tudtak kéz­re keríteni. A legény akit már nem először terhelt rablógyilkosság gyanú­ja, most nyomtalanul eltűnt Sikátor községből. Se híre se hamva nem volt, senkisem tudott róla, ami még jobban megerősítette a róla táplált gyanút. A csendőrség és pedig a pétervá­sári és bátori őrs derék legénysége azonban feltette magába, hogy min­den áron kézre keríti a gyilkost. Ezért Heves és Gömör határán valóságos razziát kezdtek az Ös-Mát- ra vadon vidékein. Bújták az er- : dőket elállták a rejtett és titkos er- | dei meg hegyi ösvényeket s meg- í állítottak és alaposan megvizsgáltak | mindenkit, aki csak gyanús volt nekik. így került aztán a gyanús alakok között kézre Farkas József sikátori juhász, akit Mayer őrmester alapo­sabban szemflgyre vett s mikor ke- j resztkérdéseivel sikerűit zavarba hoz- j ni, szigorúan vallatóra fogta és ai » eljárás eredményre vezetett. Farkat \ József bevallotta, hogy Héaycl Jé- j zsef segítségével ő pnsztitotta el | a bükkszék! vén bojtárt a hogy a j rendőrség hamis aye men Járt, mikor j az ártatlan Fázik Barnást kergette. . ] Orozva lőtték le Zagyva Jánost. Á gyilkos töredelmesen bevallotta, hegy milyen módon végeztek a bükk zéki határban az öreg Zagyva bence Jánossal Hényellel, akivel a dolgot előre megbeszélték, barátsá­gosan közeledtek az öreg szolgához, aki az ut közeiében békésen legel­tette nyáját. Beszélgetést kezdtek vele, azután észrevétlenül mindig beljebb-beljebb csalták az úttól. Mikor mér jó távol lehettek s meg­lepetéstől nem lehetett tartaniok, el­köszöntek tőle. Zagyva bence János megfordult, hogy visszamenjen a bir­káihoz. Ezt a pillanatot használták fel a gyilkosok és Farkas József hátulról rálőtt az öregre. Zagyva bence János összeesett, ekkor meg­rohanták a haramiák és fejszével agyonverték, azután elszedtik tőle az éráját, láncát, pénzecskéjét, a hires barkócafa botot, kiszakították a nyáj javát és tovább álltak. A csendőrség azóta már meg is találta az öreg értékeit a Hényel lakásán elrejtve. Kettős rablógyilkosság Haugonyou. A két haramia tovább vallatása során azután szenzációs leleplezése­ket tett a csendőrség. Kiderült, hogy ez a két elvetemült gonosztévő kö­vette el a hangonyi kettős rabló­gyilkosságot is, amellyel már szintén ártatlan embereket gyanúsítottak. Amint annak idején az Egri Újság hirt adott róla, Hangony községben szept. 28-án meggyilkoltak egy öreg juhász gazdát és feleségét s elra­bolták értékes kisebb ingóságaikat és 100 korona készpénzüket. A hangonyi kincses juhász. Ennek a meggyilkolt öreg ju­hásznak az egész Mátrában nagy hire volt. Csak úgy ismerték: a kineses juhász. Jnhászgazda volt, a msga birkáit tenyésztette, értette a mesterségét s jól keresett a bir­káiból. Kapargaté, fukarkodó emberke volt. A feleségével együtt élére rakta a garast s igy csinos pén­zecskét gyűjtött össze. Ennek a pénznek a hire kísértett az egész Mátrábaa. Az volt a hír as Öregről, hogy mindig magánál hordja a pénzét s erre a pénzre fájt a foga Farkas Jó­zsefnek és Hényel Jóskának. Azért tervet fóztek ki az öreg ellen, amelyet eukaem hajszál pontosságig ugyanazon módon kajtottak végre, mint ahogy Zagyva bence Jánost elpusztították. A hangonyi juhászt’is a rétea verték agyon, s azután ku­tatni kezdték áldozatuknál a sóvár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom