Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-10-16 / 251. szám

XXIV. évfolyam mi. október 16 Má 251. szám í*-^>SSÍ5«S3&P >.VÍ*t3ttV%>: ' fe" -'-V-; ••'£;-íf;. -iilT' -' * TíS-s •;*: s' I POLITIKAI NAPILAP täifflgi 1 **»«&»**• t »fe. Will 9AHDO« nSft- ______ . j*á*> 4k> n-jé te 5T«­í*«aé»^.;5wfei #>. £«éM6#i$? öteifc ?#&» r*i? W>. * -es'^ív r* Sár.;*.? - iA'-:-?A\ i^üt #**te»*i m$jj& mmLém s^i^tó^Kteaate #?■&£ sésmi1'ssfs$se?*í!sit Sfc.^.»*«*»!, «fB&áet Wf<í*S^- Üík'jWÍ».. r.» j*,«*««** JHW& ««vwtíAfcrf M S$*°>, tattfMgtöb ,-*?^VSr tirewtlee«, gBftgmrtmfa, tofcfcív uwiiwil w ?»*. <watwáteaí«^> afoeatäMy<a ss*w- BBWWP«"1». «yWÍw*i*8«,V, . *s *fc, 5 *'í­* »• f*f»«?****. ä&MiMftMl **•:«?«* ükt.: f*s*iste*&SS*s*. fcíftösaísiM* íí^Mk » MSi > >■ gar->»Bi9?3* rtMBBBW»» <“! Perdül a kocka. Eger, okt. 15. A parlament holnap össze­ülő uj ülésszaka elé feszült érdeklődéssel néz az egész ország. Talán a 67 és 68-iki évek alapvető törvényeink egész sorát tető alá hozó ülései óta nem volt ennyire jelentőség­teljes és a nemzet egész jövő­jére ennyire kiható feladata magyar ^országgyűlésnek, mint amelyre a mostani ülésszak válalkozott. A' választójogi törvény gyö­keres reformja, amelynek a most megnyíló ülésszakban kell tető alá kerülni olyan korszakalkotó lehet, amely va­lószínűleg elválasztó határfalul állítja majd az 1917-ik esz­tendőt egy régi és egy uj Magyarország közé. Annyi bi­zonyos, hogy ha az ország­gyűlésen a radikális választó­jogi reform keresztül megy, ez a parlament képét gyöke­resen meg fogja változtatni, rrmi bizonyára kihatással lesz a közélet egész képének és irányzatának megváltoztatására, még pedig, amint sokan nem alaptalanul félnek tőle, a ma­gyar faj és a magyar nemzeti eszme rovására. Tehát az egész nemzet léte kockára van téve, jövendőnk biztonságának, fenmaradásunk bázisának, a magyar állami struktúra tartó pilléreinek sor­sáról döntenek ezekben a tör­ténelmi nevezetességű napok­ban. S ilyen sorsdöntő órában csak az adhatna nyugalmat némileg a háború rettenetes éveinek örökös izgalmaitól amúgy is a végsőkig felzak­latott nemzetnek, ha tudná, hogy sorsa olyan kezekbe van letéve, amelyeknek egyetlen célja a haza és a nemzet üdve, ha biztos lehetne afelől, hogy ezt a nagy reformot olyanok viszik a megvalósulás felé, akiknél a legszentebb komolyság s a hivatottság nemes lendü­lete, záloga a nemzet jövő sorsának. * De sajnos épen ezt nem találhatja meg a reform erő­szakos kisürgetőinél. Már maga az a körülmény, hogy a mos­tanihoz hasonló válságos idő­ben eíőráncigáltak és rövid hó­napok alatt összeillőitek egy talán a nemzet többszázados életének fundamentumául szolgáló, mü­vet, elég ok a bizalmatlanságra. Ha pedig visszapillantunk a közelmúlt kicsinyes torzsal­kodásaira, melyben a politikai kiskorúság és komolytalaaság száz meg száz jelét adta rövid ural­ma alatt az a parlamenti cso­port, amelynek kezébe a vá­lasztójogi reform sorsa van letéve, úgy méltán aggodalom és készség foghat el mindnyá­junkat, hogy nem teszi-e kockára egy parlamenti frakció, meiy személyi gyűlöletből, a maga idő­leges, talán csak pillanatnyi párt céljai kedvéért a saját ér­vényesülése érdekében, előtérbe tolta ezt a nagy jelentőségű reformot, nem játszák el most könnyelműen mindazt, amit a nemzet eddig közel négy év­békés munkájával felépített s három rettenetes vérhullásos év szörnyű megpróbáltatásaiba» kiküzdött. Az egyetlen, ami a nemzetet ebben a kínos bizonytalanság­ban ’‘megnyugtathatja, a Tisza István kemény magyarsága és hatalmas egyénisége, az a tör­hetetlen meggyőződés, amely- lyel ő és a mögötte szlklaszi- lárdan álló munkapárt a nem­zet igaz érdeke mellett a vég­sőkig küzdeni fog. Azért is érdekes tehát máso­dik síkban, ez az ülésszak, mert itt fog valójában eldőlni a munkapárt nagy küzdelme az ellene felvonult koalícióval, amelynek előnyösebb hely­zetével szemben a munka­párt részéről a párt több­sége és szilárd egysége áll. Két nagy sors kerül tehát dűlőre ezekben a feszült iz- galmu napokban: a nemzet sorsa és a munkapárté is. Mi úgy érezzük, hogy a nemzet sorsa most összefügg a mun­kapárt sorsával. ésgttok vééiék (M äzigeiet. (Suját tudósítónk telefonjelentése.) Pétervár, okt. 15. A Novoje-Vremja Írja, hogy j az Ősei sziget parancsnoksága ’ az angolokra volt bizva. i MMt ®SÍ*Mf Mrví iadapestec. (Saját tudósítónk tclefonjclentéte.) Bécs, okt. 15. A német császár leánya , Viktória Lupa Ernő Ágost . herceg kíséretében Budapestre ' utazott. á sirály * inaira mg?. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) • Bécs, okt. 15. A király tegnap a frontra utazott, vele ment Arz vezér- kari főnök is kíséretével. friuii haiti* leaaa- iáaát. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, okt. 15. A 8 órai újság Írja: Wekerle délelőtt meglátó- gáttá az igazságügyminiszteri- : umban Grecsák minisztert. Ebből a tényből, valamint a kormány által kiadott félhivata­los cáfolatból a Vázsonyi*Gre- csák affér olyan befejezésére következtetnek, hogy Grecsák megbukott. Wekerle állítólag megegyezett a délelőtt folya­mán Grecsákkal arra, hogy beadja lemondását. KonitaBlinápoiybM Tárják Villa»» Másiárl (Saját tudósítónk telefonjelentéje) Berlin, okt. 15. Konstantinápoly felkészült Vilmos császár fogadására. A főutakat feídisziíették. Minden­felé díszkapukat állítottak fel. A szultán fia kíséretével eluta­zott a császár elé. Kitüaő sakktuuás volt m Ősei sziget elfog­lalása, {^ját ‘udóíítófik telefonjelentése.) Stokholm, okt. 15. A németeknek az Ősei szi­geten való partra szállása Finn­országban óriási feltűnést kel­tett. Itt a németek lépését kitűnő sakkhuzásnak tartják, mert ez által a livlandi orosz csapatok háta és Pétervár is veszélyeztetve van. Ara 6 fillér. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom