Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-07-10 / 170. szám

/ XXIY. évfolyam 1917. iiüim 10 kedd 170. s?ám j^a*»í3 Előfizetési árak: íStrtrben és vidéken pestén küldve s ■Wtota, — fé! étire io korona, — * Moons, 20 w j se- egy toira ! koréit* 70 f. — Effss a vosántsp #@ Qrittepn«*» íg $ fi — őség és ktsdőbfyitél: Eger, J6kat í. — Megyei és MifkSgi teletop.: 106. POLITIKAI NAPILAP Föszarkesztő: Dr. SETÉT üÁNDOH Felelős szerkesztő: KáLLAV MIKLÓS silsiééMiidoae»: Dobé letvén-nyomda részvénytársaság Hirdetési árak: Qcm.-ként nyilítíri közleménye!:, blrúságl ítéletek, igenléseit hírek rovatában 20 íüiér, katí. ágait, részvén$z társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, ürvapáá hirdetések 12 fillér, magánvállalatok hirdetményei s fifiAfe, Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. iLjp «frtj 5 K. Egyssüietsk, bélbizoitsígok értesítései, k8»s5* nslityUvánitásai, felűlíizetéseU nyugtázása 20 sori; t & BiiWHBIBrTrv-iifaáá» Kedélyes egyetértés. Eger, juiius 9. Az első koalícióról dicite- len elhunyta után úgy álla­pították meg, hogy már születésével magával hozta korai kimúlásának okait. Íz a születési hiba míg foko­zottabb mértékben van meg a második koalícióban, aaasíy még az első koalíciónál is betegebb állapotban vette át az ország kormányzását. Az [első koalíciósok pár évi életüket azzal szerezték meg, hogy kikapcsolták mindazokat az elveket a tör véay hozás munkájából, a mik a különféle összetételű kormányt az első perctől kezdve lehetetlenné tették volna. önálló bank, önálló vám­terület, önálló hadsereg, ma* gyár vezényszó egyszerűen kirepültek a léghajóból és az igy megkönayebbtilt ké­szülékkel emelkedtek fel a kormányra, ahol kölcsönvett oxigénnel fenntartották ma­gukat addig, ameddig. Ezt a példát nem lehet megismé­telni az uj kormánynak, Mert az uj kormányban bennülő néppárt eldobhatja a revíziót, a függetlenségi párt a pergonál uniót, a de­mokraták az általános titkos választójogot, az alkotmány­párt a házszabáljreviziót, de egyet nem dobhatnak ki és nem kapcsolhatnak ki éspe­dig a külpolitikát. A revízióban, a personal unióban, a választói jogban s a házszabályrevizióbsn le­hetnek a kermányon ülő pártok miniszterei egymás­sal ellentétes felfogásban, de a külpolitika kérdésében tel­jesen egységesnek és egy­öntetűnek kell lenniük, mert a külpolitikának borzalmas aktualitása, a háború, sajnos, ki nem kapcsolható. Az egész világot égésben tartó háború a kormányt úgyszólván napr ói-napra arra kényszerűi, hogy az ország külpolitikája tekintetében nyilatkozzék. Nem élhet tehát, csak ver- gődhetik az olyan kormány, amelynek tagjai s az ét tá­mogató pártjai a háború és helyesebben a bók® kérdé­seiben, tehát a legaktuáli­sabb külpolitika kérdéseiben nem egyöntetűek. És a magyar kormány ez­zel az eredendő betegséggel született. Érzi ezt maga is, de nem tudja legyőzni a születésével nyert kórságot. A kórság csirája a Károlyi Mihály pártjában ól. Mint­hogy pedig Károlyi Mihály az ura és paranesolója a kormánynak, tehát innen vannak a legnagyobb bajok. Látja ezt a kormány is, a mely tubjdonképen az «1- kotöaánypárt szerencsétlen alkotása. Az a’&oímány part­nak, tehát a kabinet fejének Eszterkázy Móric grófnak a hivatalos orgánuma igyek­szik is kitessékelni már ma is a Károlyi pártot, figyelőre gondosan rejtett titok, hogy a Károlyi párt és az alkotmánypárt ezek után hogyan férnek meg egy fe­dél alatt és mi az, ami ezt az egymással örökös elvó- dásban álló házaspárt egybe- boronálta és egybetartja. A Magyar Hírlap, az al­kotmánypárt hivatalos lapja, nyilván a miniszterelnök, Esterházy Móric és ennek vezére Andrássy Gyula üze­netét közli, amikor ezeket írja: „Az Eszterházy gróf kül­politikája ugyanaz, mint a Gzernin grófé, a Czernm grófé pedig ugyanaz, mint amelyet Tisza István képvi­selt miniszterelnök korában, fiz a külpolitika rendületle­nül áll a németbarátság s a központi szövetség tagjainak kölcsönös és megingatha­tatlan hűsége alapján. S áll ason elvi állásponton, hogy a háborút monarchiánk nem kereste, nem is „ akarta, azt ellenfeleink ránk kényszeri- tették — ezért tehát a foly­tatása és vége sem rajtunk áll ... . Ezek után világos, bogy a Károlyi gtóf komá­romi és félegyházi külpoli­tikai nyilatkozatai csakis az j © egyéni véleménye . . . Azt psrsze nem lefest eltagadni, hogy Czernin gróf külügy- | miniszterre nézve bizonyos j tekintetben nagy fokig kom- \ profflitíáló lehet, hogy Ká- j rolyi gróf annyit és annyira í dicséri ...se ssiaít a dolog- e részét is tisztázni kell. Mi- l né! előbb — legkésőbb a | delegációkban. Mert olyan j külügyminisztert, aki a Ká- í rolyi gróf külpolitikáját csi­nálná, mi nemcsak hogy tá- } mogatnt ! nem tudnánk, de minden erőnkkel ellene for­dulnánk.“ Isae, igy kadélyeskedik a kormány az őt támogató legzajosabb párt vezérével. Mégis csak gyönyörű ssép az, a mikor a kormány a maga pártjával ilyen kedves egyetértésben éli Stanlslaunát uj hátsók indultak meg Itt csapatainkat kiss« Tisuanyomták. I támadást megállítottak. kKárpátokban helyi támádások meghasaltak. Sikerűit német támadás a Gbemia de* Dssssíb. 80 tlsstet ás 800 főnyi Segénjsé­geí elfogtunk. (Saját tudósítónk táviratjelentése.) A nagyfőfeadis&álláarói jelentik: Berlin, jutiu-s 9 hgflRfltStS Isetáll^iiMtéjPg Is# és párás levegő folytén a tűs estig: minden arcvonßitzfiäiasieon csekély volt, este azntäu több helyen feléledt. Éjjel hftiömbözé helyeken ránk nézve sikerrel járó felderítő harcok folytak. A német trénSrőkSs hadetöpoi^a» A Ckemis* des Dsimeson fekvé állásaink megjavítá­séra teljese« sikerüli támadást hajtattunk végre. Akna és gránát vetőnek a belövési pontokra irányult rajta­ütése után gyalogságunk a tfigérség zárétfizétél fedezve megrohanta a francia állásokat. Az alsó szászokból, ára § fiifér,

Next

/
Oldalképek
Tartalom