Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-09-21 / 230. szám

2 Di helyiségben tartják ezentúl a kisebb ülése­ket a vársáMzáa. Eger, szept. 20. Eddig ai volt a szokás a város­házán. hogy az állandó választ­mányi üléseket, a tanácsüléseket vagy raás bizottságok üléseit a fő­jegyző hivatalos helyiségében tar­tották. Ott volt e célra a hosszú zöld asztal elhelyezve, amely mellett már sok fontos városi érdek körül folyt a szócsata s esett meg aztán a döntés. Ez az állapot, amely a főjegyző- nek bizony meglehetős kényelmetlen voit, a napokban meg fog változni. Már javában folyik a főjegyző szo­bája előtt levő, azzal nagyságra csaknem azonos helyiség kitataro zása .és teljes rendbehozatala s ezentúl ebben a teremben fogjak az összes kisebb üléseket megtartani. Épen ezért a helyiséget egyenesen és kizárólag ilyen ülések megtartá­sának céljaira rendezik be. A tanács vagy a bizottság előadói részére L alakban elhelyezett zöld asztalt ál­lítanak fel s less elegendő szék a bizottságok többi tagjai számára is. Úgy tudjuk, hogy ebben a terem- ben az újságírók részére is külön asztalt fognak elhelyezni. ki alispán állapítja meg a fejkvótát a burgonyából A kormányhoz már felment erre vonatkozóan a jelentés. Eger, szept. 20. A kormány általános rendeleíe a burgonya igénybevételéről és forgal­mának korlátozásáról már megjelent. E rendelet vásárlási igazolványok­hoz kötötte a burgonya vásárlását. A hatóságok azonban mindezideig nem tudták kiadni az igazolványo­kat, miután nem volt megállapítva a házi és gazdasági szükségletekre engedélyezhető burgenya fejkvótája. Ezt a megállapítást a rendelet a köz­élelmezési minisztériumra bízta. Érre vonatkozóan ma meg is ér­kezett a rendelet az alispánhoz. Ez a rendelet az alispánokat bízza meg, hogy a termelők által gazdasági és házi szükségletekre visszatartható s nem termelők által ugyanilyen cél­ból vásárolható mennyiséget figye­lemmel a mostani általános szűk termésre s a vármegye készleteire, de mindenesetre a legnagyobb ta­karékossággal állapítsa meg. Az al- ispáni ármegállapítást jóváhagyás végett haladéktalanul fel kell a kor­mányhoz [terjeszteni. Úgy étestiitünk, hogy az alispán még a mai nap folyamán megálla­pítja a gadssági felügyelő meghall­gatásával a házi és gazdasági cé­lokra fejenkint visszatartható, illető­leg vásárolható turgonyamennyisé- get s még a mai nap folyamán fel EGRI ÚJSÁG 1917. szeptember 21. is terjeszti a kormányhoz hozzájáru lás vegeit. Egyúttal intézkedett az alispán az iránt is, hogy a kormány által ki­adott vásárlási igazolványt mintákat nyomdai utón sokszorosítsák át, Ezé­l két a nyomtatványokat a legsürgő I sebben megküldik a polgármesíei hivataloknak s a községi elóljárósá goknak, hogy mihelyt az alispán á!- ! tál megállapított fejkvótához a kor ' mány hozzájárult, a hatóságok azon­nal megkezdhessék a vásárlási en- : gedélyek kiadását. Xároijgiékat kítessékelik. A kormány számol a Károlyi párt kiválásával. Károlyi a magyar békekőveíelések e len. Eger, szeptember 20. Az az ellentét, amely Károlyi Mi­hály és a kormány külpolitikája közt van s amely annak idején Káro’yinak a kabinetbe való belépését is megakadá­lyozta, kezd egyre élesebb e len­iéteket iámasziani a Károlyi-párt és a kormányt támogató többi pártok között. Különösen érezhetővé vált ez az elleniét most, mikor Károlyi czeg'édi beszédében nyíltan is meg­támadta Czernin gróf külpolitikáját. Ma az a pártok általános hangulata, hogy Károlyi és társai nem marad­hatnak meg sokáig a kormányt támogató pártok között s hogy a kormányon is komolyan számolnak ennek a frakciónak kiválásával. Az Újság tegnapi száma egy Ap- ponyi-párti politikusnak nyilatkoza­tát közli, amely a Iegeiesehb kri­tika Károlyiról és külpolitikájáról. „Ha nem vesszük figyelembe — mondja ez a nyilatkozat — hogy Károlyi beszédet Czegléden és ma« gyár nyelven mondotta el, akkor ezt éppen úgy elmondhatták volna Prá­gában vagy Linzben is. igaz, hogy Károlyi beszédének sorai között ott bujkál a magyar béke go áolata, azé a békéé, mely elsősorban Ma­gyarország érdekeivel számol, de bizhatunk e Károlyi általános kije­lentéseiben, holott eddig csak egy magyar képviselő voit, aki a ma gyár békeköveteíéseket nyiitan fel­állította, a képviselőház egyik ülésén. Ez Bethlen István gróf volt és ak­kor éppen Károlyi Mihály volt az, aki Bethlen grófot e miatt azt mondhatnám, megtámadta. Nemzeti követeléseink intézményszerü bizto- siiásának kívánalma az, mely kínos feltűnést keltve absolute hiányzott Károlyi czeglédi beszédéből, mint ahogy hiányzóit egész politikájából, : ámulat azután a nyilatkozat arra, hogy a Károlyi és Apponyi*párt közt már régen áthidalhatatlan ellentétek vannak s hogy Károlyi mai politi­kai céljától Apponyi pártja bizo­nyára távol áll. A radikális Világ szintén foglalko­zik ezzel a kérdéssel s egész nyíl­tan beszél a Károlyíék kiválásáról s a többi közt ezeket írja: „A kor­mány és a kormányt támogató pár­tok is számolnak azzal, hogy a Károlyi-párt elszakadása előbb-ulóbb aktuálissá válik.“ Mindezek a Károlyi-párt saját tá­borából elhangzó nyilatkozatok olyan­formán hangzanak, mint a kitessé- keiés, ez a felfogása a munkapárt vezető politikusainak is, amint azt egyik napilapunk tegnapi száma reprodukálta is. A munkapárti poli­tikusok e lap szerint úgy nyilatkoz­tak, hogy a ceglédi beszéd után különösnek tartják, hogy Wekerle ilyen hangok hallaiára meg nem kérdezi Károlyit és pártját vájjon mit kereknek a kormány körében? Azt sem tudják megérteni, hogy mi­ként maradhat Batthyány Tivadar gróf olyan minisztériumban, mely szolidáris a külügyminiszterre!, ha Batthyány gróf pártvezére olyan tá­madást intéz a külügyminiszter el­len, mint Károlyi Cegléden. Hát Károlyi gróf elvszilárd főispánjai meddig maradnak még ezek után a Czernin-Wekerle kabinet szolgálatá­ban? A választásokkal vaió üres fenyegetödzést mások is el tudnák végezni. á kadét párt nem vesz részi a nagy konfe­rencián. (Saját tudósítónk telefonjeisctése) Pétervár, szept. 20. A kadét párt nagy bizott­sága felszólította tagjait, hogy a katona és munkástanács ál­tal hirdetett nagy konferencián ne vegyenek részt. Ezt azzal indokolják meg, hogy a kon­ferencián az országnak egyet­len politikai iránya szerepel s így nem alkalmas arra, hogy az ország mostani szoronga­tott helyzetét enyhítse. A fsnnkástanáes msg- aiarja tartani a filéti bizoüsigoiat. (Saját tudósítónk ielefonjelentése.) Pétervár, szept. 20. A katona és munkástanács Kerenszki rendeletével ellen­tétben felszólította a közjóléti bizottságokat, hogy ne oszolja­nak fel Péterfáf ktflrftése {»lylk (S-jái tudósítónk telefon jele?: lése.) Stockholm, szept. 20. A Rjecs írja: Gurko tábor­nok önként jelentkezett a Pé­ter Pál-erőd parancsnokánál. Nyomban letartóztatták. Pétervár szorongatott hely - zetére való tekintettel a pénz­ügyminisztériumnak Tambov- ba való áthelyezése iránt megtették az intézkedéseket. Ezenkívül igen sek gyárat és üzemet kiürítettek. Kaledin tábornokról igen ellentétes hírek keringnek. A Times szerint a tábornok csa­patai támogatják akormányt. A amalásííascs kegyei­met kért Koreilowflak. (Saját índóíi’ónk telefoije’entáse) Pétervár. szept. 20. A munkástanács közölte a kormánnyal azt a 331 szóval 140 ellenében elfogadott hatá­rozatát, mely szerint kéri a kormányt, hogy Kornilownak s a vele szövetkezett 32 tábor­noknak a büntetést engedje el. A kormány elhatározta, hogy a cári párt nem bünteti meg a- legközelebb szabadon bocsátja. Anglia békepnbst»­té&asa. (Saját tudósítónk telefonjeientése.) Berlin, szept. 20. Azokkal az elterjedt hírekkel kapcsolatosan, hogy Anglia megkezdte a béke ügyében az előzetes puhatolódzást Német­országban, a Frankfurter Zei­tung ezeket Írja: Nem lehet tudni, hogy a hírek mennyiben felelnek meg. a valóságnak, nem lehetetlen azonban, hogy Anglia a béke érdekében be­vezető kísérletet tesz. Offenzív fellépésre ké­szül a IsllI flotta. g (Saját tudósítónk íslefenjeleniése.) j Stockholm, szept. 20. * l Kerenszki nemrég komoly j had szemlét tartott a balti j flotta fölött s hosszabb gya­1 korlatokat rendelt el Ebből > l arra következtetnek, hogy a ; baiti flotta legközelébb offen- | ziv fellépésre szánja magát, I hogy uralmát a rigai öbölbzn I biztosítsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom