Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-07-08 / 169. szám

1917. julius 8

E 0 R 1

ÚJSÁG

3

Egyszerű történet.

Eger, julius 7.

Egyszerű történet, amilyen ma széles Magyarországon bizonyára több helyen is megesik. Leírjuk úgy, ahogy azt egy katonaorvos elmondta nekünk: Megszerette a

szegény legény a gazdag leányt s azt mondta neki:

— Ha hozzám jössz, rózsám, elveszlek.

A lány azt mondta erre:

— Tied leszek, -vagy senki másé.

De másként beszéltek a lány

szülei. Azt mondlák rá, hogy igy, hogy úgy. De már minek menne olyan ágrőlszakadí senkihez. Majd akad még módosabb kérő is. Hanem a leány nem lágitott. Nem nézte a legény szegénységét, ő csak azt látta, hogy milyen nyalka a járása, milyen égő villanás a szeme pillantása. Meg aztán, hogy ő az első táncos a faluban. Jöhettek, mehettek a kérők, bizony csak az lett a dolog vége, hogy a szűrük kívül került a szegre. A leány szülei siránkoztak, sopánkodtak, folyton azt hajtogatták:

— Mi lesz belőled ? Soha sem mégy férjhez.

.— Ha azé a legényé nem lehetek, inkább vén leány maradok.

Akkor aztán bele szólt a dologba a nagy háború is. Elvitték a legényt katonának. A leány szülei örültek. Abban bizakodtak, hogy vagy ott - pusztul ;a háborúban, vagy pedig nyomorultan, fél kézzel, fél lábbal kerül haza, akkor aztán majd csak kijózanodik a leány belőle. Hát úgy is történt a dolog. Vagy taián még ugyabban.

A legény végig küzdötte valamennyi csatateret. Megfordult lent Szgrbiában. Ott maradt a bakkanes- talpa a nagy sárban. Nem volt nagy kár érte, hiszen^ c»ak papir- talp volt. Hanem azért mégis nagy baj lett belőle. Szerbiából föl került a Kárpátokba. Onnan felkerekedtek jó nagy darabon Oroszországba. Mikor már a muszkák megkergették, akkor vetie észre, hogy a bak- kanosainak még most sincs talpa. Sőt még az a pokrócdarab rongy va lény fitt róla, amivel a lábát be tekergette. A nagy hidegben elfagyott mind a két Iába. Kórházba került, ott térden aiul levágták mind a két lábát.

A legénynek bizony kicsordult a könnye, amikor megtudta, hogy a két táncos lába oda van. Nem fog táncolni többet. De még járni is csak mankóval tud, ha tud majd.

A kórházban összekerült a főhadnagyával. Annak is levágták mind a két lábát. De azért mégis az vigasztalta:

— Ne busulj fiam, kitenulunk valami ülő mesterséget, aztán megélünk valahogy holtig.

Úgy is lett. A legény még ott a kórházban kitanulta a szíjgyártó mesterséget. Járni is megtanították

mankó nélkül, műlábakon.

Aztán haza került. A főhadnagya leveleket irt utána:

— Gyere vissza, fiam, még üres a helyed,

A legény nem sietett vissza. Találkozott a leánnyal. Megkérdezte

tőle:

— Hallod e íözsám ! Állód e még a szavadat ?

— Állom holtig, ha kelmed állja.

Aztán az lett a dolog vége, hogy

megkérette a leányt. — A szülők most még jobban ellenezték, mint valaha:

— Mind a két lábára nyomorék. Hogyan mennél hozzá ? Nem való az dologra. Itt a nagy birtok. Ide ember kell.

A l?ány nem tágított. Meg is történt az esküvő a napokban.

A komoly képű snyakönyvvezető, meg a kegyes szivü lelkipásztor könnyekig meghatottan kötötték ősz- sze szivhezszóió szép beszéd kíséretében.

No hát ez szép beszéd 1 ?

A fiú megírta a hirt a főhadna gyának. A főhadnagy azt irta vissza :

— Gyere vissza, fiam. A helyed még üres. Hozd fel a feleségedet is, hadd csókolok neki kezet.

És a vaslába legény tipegve bár, de karonfogva vezette feleségét a főhadnagy elé.

Színház.

Ä doilárpapa. Gábor Andor, mint ő maga is vallja, ezutta! a pénz komédiáját irta meg s amit irt, az egyúttal páratlanul sikerült szatirikus korrajza a mai pénz után futkosó, pénzt imádó, kapzsi és felszínes időknek. Az alakjaiban pedig mtat egy görbe tükörben ráismerhetünk mai közéletünk alakjaira. Tengeren túli soha nem létezett dollárok meséjével s két borravalóul elhullajtott arannyal, hogy miként lehet előcsalni a csöndes rejtekhelyén meghúzódó aranyakat, éppen meri a pénz az Menünk, s mert csak hallatára is térdet fejet hajtunk, 'ezt mutatja meg Gábor művében. Két eihuilajíoít aranydollár egy kicsiny poshadt elmaradt vidéki városból ragyogó világvárost emel. A tengerentúli pénz szagára előbujnak a rejtegetett itthoni pénzek csak ember kell, aki furulyázni tudjon hozzájuk. A végén azért mégis úgy vagyunk, mint az erősen fűszere zett étellel: először Ízlik kellemesen izgatja ínyünket, csipegetjük, sze- raelgeijük, ám igen hamar jói lakunk vele és mihamarább érezzük, hogy a gyomrunkat megterheltük. Az előadás általán jó volt, kár azonban, hogy egyik-másik szereplő pápább volt a pápánál és még Gábornál is jobban torzított igy a Korda, Klsnovits és Endrödi játéka, bér hangos kacajt váltott k>, nem tette jobbá az előadást. Néha igy a HI. IV. felvonásban zökkenések, hézagok is voltak az előadásban. Igen

jó alakítás volt azonban a Darigó „furulyázó“ fiskálisa és a Herczeg dollárpapája. Mindketten finom eszközökkel, diskrét és jól elgondolt játékkal hozták ki alakjaikat s nagy erősségei voltak a darabnak. Ke ;- vesen közvetlen volt Vajda Ilonka, Niczkiné örökösen aggódó Koltay néja. Száfpár Jenő, Faragó, Rátkai, Fenyő játéka is jó volt és tetszett. Egy cselédlány alakjában igen jó figurát hozott ki Juhász Rózsi. A szüneteket a zenekar kitűnő játéka töltötte ki, az előadott darabok közül különösen szépen sikerült a Suppé Mozart nyitánya. R.

Tatárjárás, Kálmán Imre nagysikerű operettje ma este fát 9 órai kezdettel kerül színre. Wallersteint Várnai László a debr czeni színház tagja, a többi szerepeket Korda, Pintér, Vajda, Rátkai, Faragó, Fenyő, Gáspár játsszák.

Mágnás Miska ma délután fél 4 órakor mérsékelt helyárakkal kerül színre. Máskát Várnai László játssza.

Tosca, Sardor világhírű drámája hétfőn este fél 9 órakor kerül színre, a címszerepben Kondrát Ilonával. A többi szereplők Kleno- viís, Fenyő, Niczkiné, Gáspár és Korda lesznek.

Eger, julius 7.

— Hangonyi Sándor meghalt.

Az egész városban osztatlan részvétet keltett a gyászhir, hogy Han- gonyi Sándor az egri egyházmegyei alapítványok pénztárneka tegaap hosszas betegség után 75 éves korában meghalt. Tipikus, törzsököä erős magyar érzésű öreg ur volt az elhunyt, akinek egész életét a kitartó, becsületes munka jellemezte s aki épeaesért általán© > megbecsülésnek örvendett. Temetése e hó d.

u. 4 órakor lesz a Vörösmarty utca

45 ik számú gyászházházbót. Az elhunytat Egerben kiterjedt rokonság s ezek között a Hangonyi, Fe- hérpataky, Vass és Moscczy családok gyászolják.

— Értesítés. A kedvezőtlen körülmények folytán előreláthatólag nem lesz módomban tisztelt vevői met az idén szénnel elláthatni, kérem ez okból szíveskednének fűtőanyag szükségletüket kivételesen másütt beszerezni. Tisztelettel F a 1- tényi Manó szénkereskedő.

— Gáspárdy Katinka zeneis kólájában az 1917—18. tanévre előjegyzések és behatások elfogadtatnak, valamint a julius és augusztus hóra szünidei hegedütanitás megkezdődött.- — Revízió alá kerülő ipariga zolványok. A közélelmezéfi hivatal elnöke a gyümölcs és zöldságne- müek horribilis árfelbajtásának megakadályozása céljából leíratott i.;té zett az elsőfokú iparhatóságokhoz,

hogy gyümölcs és zöldség árusítás céljaira csak olyanoknak adjanak iparigazolványt, akik ezt az ipart már 1914 ben is gyakorolták, amivel megakarják akadályozni azt, hogy a konjunktúrák kedvező kihasználása céljából az újdonsült kereskedők egész légiója vesse rá magát erre az iparágra s a szent hévben, hogy a kedvező üzletet egymás elől elhalásszák, az árak őrületes egymásra igéréséve! drágítsák a helyi és a vidéki piacoko r a gyümölcs és zöldség árát. A rendelet alapján most Egerben is revízió alá veszik az ilyen ipsriga- zelványokat s azokat, akik 1914 ben még nem űzték ezt a foglalkozást megfosztják iparuktól. Ez a rendel kezés természetesen nem érinti azo kai a piaci árusokat, akik a hely beli szükségletek kielégítése cél jábói árusítanak, miután ez a raü ködésük nem kereskedés csak ko fálkodás s ezt a törvény iparigazol ványhoz nem köti.

— Komáromi Ödön zenetanár zeneiskolájában a beirat ísok és előjegyzések az 1817—18, tanévre megkezdődtek és elfogadtatnak. Julius és augusztus havára a szünidei zongoralanitás megkezdődött és erre állandóan lehet jelentkezni.

— Egy sokat érő találmány háziasszonyoknak. Értékesebb, hasznosabb dolgot alig művelhet valaki, minthogy olyan dolgot hoz forgalomba, amely a háztartás nehéz gondjait igyekszik könnyíteni s a már elviselhetetlen költségeket apasztja. Egy ilyen dolgot mutatnak most be „Aspirátor“ légnyomásu mosógép néven a Szécsényi szálloda kerthelyiségében. A próbamosás vé- gigszemlélése után sietve vásárolják meg az „AspirátorM. A gépet vasárnap, hétfőn és kedden mutatják be. Egyedárusitás Eger és környékére átvehető.

— Hát- és derékfájásnál, gyomor- és basgörcsökre való haj laudóság esetén a természetes „Ferenc József“ keserüviz használata erőlködés nélkül szabályszerű székletet hoz létre, kielégítő emésztést teremt, csökkenti a gázak meg- gyülemíését s a beteges jelenségek megszűnését eredményezi.

Ü — „Az üldözöttek.“ Páratlanul érdekfesziíő négy felvonásos film- kolosszus kerüi ma e3te két előadáson bemutatásra az Uéániában, mely a magyarok, németek és osztrákok szenvedéseit és megpróbáltatásait ecseteli. A világháború leg- szomorúbb epizódjai közül valók e.ek az események, amelyek a francia barbarizmus és kulturátlan- ság égbekiáltó bizonyítékai. Fock Gusztáv rabati konzul feljegyzése alapján lettek e nagy események filmesitve, hogy mindazoknak, kik azt megHézik, örök emlékként éljen szivében a francia gloire egyik tipikus kifejezés módja. Az előadások 6 és 8 órakor kezdődnek.