Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-09-15 / 225. szám

XXn zept ember 15 szombat >>5 Hír £ÜVHu«lM Antiin sMvtraü l*re««, - «I évi*!. f SsrffHS*, — <sg? 6fcf* 1 POLITIKAI NAPILAP PtaMtaMÜ: Or. iOTÉ? SÁNDOR vmtonuk&xtAi 5UtfXAV íftlKLéS 3886* ftaw*n MTfccawtti Hirdetési «nto? 13* Sf*««»&sr-»v, Nr«s»*gí js"few feil«!; MvftAai « tWfc, fcf.í-íldf»*. rt»*»**;« tirWifQ*, J«MíS**í>Sí, üíRW^A'ffe 9»» i Uf&fiMi! I* tUSát, 4ML***feitftrit W*ji*9s#«l#< * *Sfc: <ä»irif»i6w>t •art’»**!*«-«, Mtot4M«M9K<&£e. ?í- *&-. -v< $ & 8cn&b*m, sm*e*<ms#; mmftews, ate? «MefeMtM, ttWs&wS*«»* •***&£&* « tmSt & h. R'W\>'.WTW»WS. L" ^í.': iua .*»*. Egyesült erővel. Eger, sz.pt. 14. A képviselőház kétnapi ülé­sezés után azzal oszlott széj­jel, hogy a május óta húzódó belpolitikai válságot egyetlen egy lépéssel sem vitte előre. Akik azt várták, hogy Weker- lének a parlamentben való megjelenése közelebb fo'jja hozni egymáshoz a pártokat, azoknak csalódottan kellett megállapítanak, hogy a ma­gyar képviseiőházban ülő ösz- szes pártok között oly mély ellentétek vannak, hogy nincs az a politikai óriás, aki ezeket egy pártba tudja 4 tömöríteni. Nem arról van szó, hogy a munkapárt és a kormánypártok között jöhetne létre valamely kompromisszum, hanem arról, hogy kivált a második napi ülés egészen világossá tette mindenki előtt, hogy a kor­mányt támogató pártokat csak az tartja még egymással szö­vetségben, hogy mindenik at­tól fél, hogy ha kitalál menni a kormánypártból, akkor a másik szövetséges párt fog erőre kapni. Ezt különben leg­jobban dokumentálta Wekerlé- nek az az őszinte nyilatkozata, amit a választói jog tekinteté­ben tett. Polonyi ugyanis a maga éles és ravasz közjogi szemével hamar meglátta, hogy egyenesen abszurdum az, hogy a képviselőház előtt folyton be­szélnek a választói blokk olyan titkos megállapilásáról, amely­től eltérni nem lehet, ami azt jelentené, hogy a képviselőház tanácskozhaíik akár hónapokon keresztül is, az egész nem lesz egyéb üres szalma cséplésnél, mert határozni úgysem szabad mást, mint azt, amit a blokk megáliapitott. Ekként tehát a törvényhozó képviselőház fölött egy uj közjogi faktor a blokk helyezkedett el. Ezt Poioriyi törvénytelennek, a képviseiőház méltóságához és komolyságá­hoz illetlennek minösitette. Polonyinak erre a kétségtele­nül igen súlyos vádjára adta meg Wekerie azt a feleletet, hogy ő a választói jog kérdésé­ben a pártok vezéreivel részle­tesen megegyezett és ettől azért nem tér el, rr ért nem akarja a megegyezés obligójából ki­bocsátani azokat, akik külön­ben a választói jog kiterjesz­tése tekintetében többet ki- ; vánnának. Ebből tehát világos, hogy most egy olyan választói jogi törvényjavaslat készül, amely­ben részben kevesebb van mint amit a miniszterek egy része meggyőződésből követel, : részben pedig több van benne, mint amennyit a miniszterek másik része meggyőződésből « kívánatosnak tart. Vagyis a készülő törvényjavaslat tulaj- : donképpen a benyújtó kormány egyetlen egy tagjának sem képviseli az igazi meggyőző­dését, mert az egyiknek sok, a másiknak pedig kevés a jogkiterjesztés mértéke. Ez az isteni harmónia nem­csak magában a kormány tag- \ aiban van meg, hanem még fokozottabb mértékben uralko- dik a kormányt támogató pár­tok között. Ezek valósággal farkasszemmel néznek egy­másra. A pártok egyik része féltékenykedik a másikra, mivel ez több mértékben miniszteri állást kapott. A másik rész mint a koaiició legnagyobb pártja nyomatékosabb részt kiván a vezetésből, a harmadik rész pedig, az aikotmánypárt duzzog, hogy a miniszterel­nökséget kiütötték a párt ke­zéből és a szövetséges pártok még csak nem is reklamállak a mai szituáció megteremtőjé­nek Andróssynak nyílt meiiő- i zését, sőt úgy viselkednek, mintha ez az ő kívánságuk szerint történt voln*\. Mindezek- j nek a tetejébe duplázott végül egy uj képviselő, aki egész őszintén ráolvasta politikai elv­barátaira, hogy csak a nép között hirdetik a nép politikát, de a képviselőházban ez eszük ágában sincsen. Ezzel a gyönyörű egyetér- téss.i mentek négy heti sza­badságra a kormánypárti kép­viselő urak, hogy készüljenek az októberi kampagnera, ame­lyen ilyen „egyesült erővel“ fogják előkészíteni az uj Ma­gyarországot. Visssfweríiüt m olahokat a Monte ián Gábrielen. (Saját tudósítónk táviratjeleníéee.) Budapest, szeptember 14. OLASZ HARCTÉR: A Monte San Gabriele északi lejtőjén az olaszok három erős támadását visszavertük. Egyébként egyik arcvonalról sincs különösebb jelenteni való. .4 vezérkar főnöke. Sikerült német roham az JUsne vidékén. ki orosz barclér os*méB?leieD. (Saját tudósítónk táviratjelentése.) Berlin, szeptember 14. A nagyfőhadiszállásról jelentik: NYUGATI HARCTÉR: Ruppreeht bajor trónörökös vezértábornagy are- vonala; Flandriában dél óta heves tüzérségi hare. A heuthouleti erdő és Comines Ypern csatorna közt, Franzenbergtől északra este és korán reggel pergőtűz fokozódott. Az angolok nem támadtak. A szeptember 12-ről 13-ra virradó éjjel württenbergi századok az ellenséget Langemarktól északra egy. erdörészletből kivetették. Számos angolt fogtak el. Artoisban és St. Quentintől északra több felderítő vállalko­zásunk sikerrel járt. Foglyok és zsákmány jutottak kezünkre. f\ra 6 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom