Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-07-04 / 165. szám

5917. juiius 4 EGRI ü J S A G Harrer Térén« ár. kormánybiztos Gyöngyös újjáépítés ről. A kormánybiztos tervei. — Ideiglenes végleges feladatok. — ©yőngyöspfispőiii és G öngyßssoiy*nos községeket egyesítik a varossal. (Az Egri Újság munkatársától.) Eger, julius 3. Gyöngyös város képviselőtestülete vasárnap délelőtt közgyűlést tartott, a melyen részt vett Harrer Ferenc dr. a Gyöngyös újjáépítésére kikíil dött kormánybiztos s a polgármes­ter üdvözlő szavai níán részletesen kifejtette programiját a követke­zőkben. Köszönetét mond, hogy a város közönsége és hivatalos képviselői igaz magyar barátsággal fogadták és kijelenti, hogy húsz évi tapasz­taltát a leguagyobb szeretettel adja Gyöngyösnek. A miniszter által kineveztetve első útja a képviselőtestülethez vezet, önkormányzati minősége is ide tereli. A nagy és szép feladatra azéri vállalkozott, mert majd egész köz­életi pályáján hasonló dolgokkal foglalkozott és nagy hatássa! volt reá két háttel előbbi ittléte, mert mikor belépett a városba, látta az életerő nagy feszültségét és igazán hálás feladatnak tartja a város fej lesztését. A nagy feladatot, melyet Őfelsége és a kormány is állandóan figye­lemmel kisér, csak a teendők teljes ismerete alapján vállalhatta — Gyöngyös város fejlődési lehetősé­gét látja és e körüli munkáinál oly munkatársakat talált, hogy a . siker teljesen biztosítva van, A váios képviseiő!estü!ete m.iga kérte kor­mány biztor. kinevezését — maga óhajtotta a rendkívüli bizalmat, épen azéri jöít ide szívesen. A rendkívüli eszköz alkalmazását szükségesnek tartja, de kij lenti, hogy ezzel a legteljesebb pártatlanság szemeiéit rartásáva! fug éini. A részletekbe bocsájíkozás rael lőzésével, tájékoztató programmot ad a tulajdonképpeni munkatervről, e tekintetben a feladatot két cso­portra osztja u. m. ideiglenes és v.'gleges teendőkre. Az ideiglenes teendők a követke­zők lesznek: A haj'éktalan lakosság téii elhelyezése, ennél a szükséges munkahelyek is figyelembe veendők, hogy mid és alkalom nyujítassék a munkálkodáshoz is. Számításba veendő, hogy e célra ne nagy anyagi erők áldozfassanak föl, mert a lehetőség szerint az anyagi erő a végleges rendezésnél használandó föl. A polgármestert utasította, hogy ál­lapítsa meg. kiket kell ideiglenesen elhelyezni, ezek azután bérelt avagy középületekben, esetleg a katonai hatóságoktól szerzendő barakkokban találnak téli elhelyezést. A város már működésben lévő szociális intézkedéseit: segélyezést, népélelmezést, tüzelő anyaggal vaíó ellátást, ruha kiosztást stb. megvizsgálja, azt tovább fejleszti. Hogy tűrhetően jussunk át a té len, e nagy föladat öleli föl általi - ban az ideiglenes rendezés műn- kéját. Attá rve a végleges rendezésre, kijelenti, hegy itt bizonyos türe­lemre van szükség, a gyorsaságnak nem szabad a helyes rovására menni. A jelennek áldozatot kel! hozni, hogy a jövő jobban éljen. Egyes munkálatok azonnal meg- indíttatnak, igy a kataszteri felmérés, a szabályozási terv elkészítése, a természetes kifolyások szabályozása. 1 ) A szabályozási terv, melynek keretében a parcellázás, építési mód megállapítás, vasuieihelyezés, közúti vasút, parkok, középületek, közin tézméayek helye, telekezés, beke­belezés, építési szabályzat, tűzren­dészed és közbiztonsági intézmé nyék megoldatnak. Az egész városra és a bekebelezendő Gy. Püspöki és Gy. Sólymos községekre is kiterjed. Olyan kereteket kell keresni, melybe az uj élet belenő. A részletek azon ban csakis a helyeden megujhodó részekre terjednek ki. 2. ) A második főkérdésnek a te lekrendecés, kisajátítás és az uj ta gositás végrehajtását tartja. Újjáépí­tés a mai területeken ésszerűen nem eszközölhető. Nagy figyelem fordítandó a rendezéseknél, hogy illegitim haszonhoz ne juthasson senki. 3. ) A teljesítendő munka harma­dik csoportja a közműveknek, a víz­vezeték és csatornázásnak elkészí­tése. E tekintetben a legnagyobb óvatossággal jár el és csak első­rendű szakemberek meghallgassa után teszi meg javaslatát. Elsőrendű fontosságiunk tartja a bekebelezés és íeiekszerzéti kérdés megoldását. Fejlődő városnak kell hogy földbirtoka, -.telke legyen. A természetes értékemelkedések gyü­mölcsei kell, hogy a köz javára essenek. A magánépitkezéseket illetőleg, a rendezés miatt szükséges az ide­iglenes építési tilalom, e tekitetben elmegy a legmesszebbmenő határig, reméli hogy a legrövidebb idő alatt egyes ingatlanokat felszabadultak. Fontosnak tartja az anyag és munkaerő kérdését, Minden ment hefő anyagot fel kellJ kutatni és központi anyagraktárt szervezni. ~ Hogy a munkák : végrehajtásánál rendkívüli eszközökre szükség van, elismerték akik kérték és 'akik a kormánybiztost adták; hogy n3gy feladat vállalása csakis az esetben vállalható, ha minden eszköz ren- dendelkezésre áll. A munka egy része a mai törvényes eszközök ke­retében nem|vágrehajthaíó, speciális törvényre feltétlenül szükség lesz, melynek esetleg hatásköri rendelke­zései is lesznek. Kijelenti, hogy a város nélkül nem szabad határozni, mindig a kapcsolatot keresi, szeretette1, meg­értéssel kell összefogni egy szebb jövő érdekében; azért kéri a képv- testületet egy állandó bizottság ki­küldésére. A helyreállítási munkákat vezető személyek megválasztásiban, vala­mint a tervek elkészítésére nézve a döntő befolyást, felelősége tudatá­ban magának tartja fenn. A pénzügyi megóvásra nézve ki­jelenti, hogy programot még nem adhat, az összes tényezők általános ismerete alapjára itt nagyobb nehéz­ség nem mutatkozik. Tehermegol- dást kell létesíteni a lakosság, a város s az állam közölt. Az előadottak nyújtják vázlatos kápél a teendőknek, mint végső ki­jelentést újból hangoztatja, hogy munkatársaival együtt az uj, a leg- nagyob fejlődési lehetőségekkel birő Gyöngyös kívánja megteremteni, de nem idegen világot, hanem egy Gyöngyöst és ez a feladatot meg akarja oldani, műszakilag tökélete­sen, művészileg szépen, pénzügyileg gazdaságosan és mindenekelőtt a végrehajtásnál a közérdekűség teljes érvényesítésével. Ha ez sikerül, a minek érdekében nemcsak Gyön­gyösnek lesz szebb jövő biztosítva, hanem minta alko'tatik a magyar városok újjá teremté-e számára. A kormánybiztost azután a kép- viselőiestül;.! részéről Bozsik Pál plébános és Csépány János képvise­lők üdvözölték. Má nap hétfőn a közvetlen és legsürgősebb teendők megbeszélése céljából éitekeziet volt Gyöngyösön, amelyre Isaák Gyula kir. tan., alis­pán is kiutazott. Vele együtt Harrer Ferenc dr. hoímánybiztoson kívül még egy csomó országos szaktekin­tély vett részt ezen az értekezleten : Jendrsssik miniszteri tanácsos s bel ügyminiszterium kiküldöttje, Várhidy a városok kongresszusának igazga tója, K~;pdebó, Varga és F«rkas mü szzki tanácsosok, Pazár István fő­mérnök a miskolczi vízvezeték igaz­gatója, Ujváry kuhur főmérnök, Dobrovics és Gombos kataszteri főnökök s az egri államépitíszeti hivatal részéről Légmán Imre mű­szaki tanácsos és Szőke Jenő királyi mérnök. — Cipőszakértők. A miskolezi Kereskedelmi és Iparkamara figyel­mezteti a cipőkereskcdőket, lábbe'i- iparosolcat, magánosokat, hogy a Cipóközpont (Budapest, Szemere-ut 6.) díjtalanul ad felvilágosításokat a vonatkozó rendeletekrői, árkirzámi- tásokról. j HÍREK. Eger, juliu3 3. — Harmincéves jubileum. Meg­emlékezett már tegnap az Egri Új­ság Böbék János városi végrehajtó 30 éves jubileumáról. Mint ma ér­tesülünk, a jubilánst ebből az alka­lomból kartársai szép emlékíárgy- gyal is meglepték. Böbék János 1887-ben lépett a város szolgála­tába Tavassy Antal polgármester ' idejében s azóta már kát polgármes­ter Grónay Sándor és Jankó vies Dezső alatt szolgálja lankadatlan buzgalommal. — Helyreigazítás. Az Egri Új­ság vasárnapi számában közölt „a VI. magyar hadikötcsön eredménye a Hevesmegyei Takarékpénztárnál“ cimü cikkünkbe sajtóhiba csúszott be, mely könnyen félreértésekre ad alkalmat. A közlemény harmadik bekezdésének utolsó előlti sorából az „iparos“ sző kimaradt. Észó beszú­rásával a közleménynek ez a része aképen módosul, hogy a jegyzések­ben a hivatalnok, kereskedő és föld- mives osztály mellett az iparos osz­tály is kellőleg kivette részét. Szükségesnek tartottuk ezt a hsly- ■feigazitást nemcsak az igazság ked - véért, hanem azért is, mert mái - tánytalannak tartanánk, hogy derék iparososztályunk, amely ezen a té­ren is becsületesen meglette köte­lességét, ezt a kis elismerést is nél­külözze s más társadalmi osztályok mellett mellőzést szenvedjen. — Gyártás; jelzések a v asuti kocsikon, Az utóbbi időben újra előfordult, hogy a katooai szállít­mányok vasúti kocsijaira mésszel, krétával a szükséges jelzéseken kívül más, különféle gyanús jelzés eket alkalmaznak. Nem lehetetlen, hogy ezek a jelek kémkedési célokat szolgálnak, azonban az kétségtelen, hogy to’vajszö vetkezetek ily módon értesítik egymást a kocsi tartalmi ró!. A Kolozsvár környékén történő gyakori vasúti teherkocsi fosztoga­tásoknál szintén több Ízben találtak a nyomozó közegek ilyen jelzéseket. Emiatt elrendelték, hogy ezentúl a vasút részéről előirt jelzéseken Kívül semmiféle jelzést nem szabad a kocsikra alkalmazni. — Kábjliság, fejfájás, szédü­lés, nehéz lélekzés és tzivdobogás esetén gyakran csekély mennyiségű természetes „Ferenc József“ keserü- rüviz is elégséges arra, hogy a megzavart székletét biztosan és kel­lemesen megindítsa; eláttal az ét­vágy ós az álom visszatér s az ag­gasztó jelenségek fokozatosan meg­szűnnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom