Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-01-25 / 25. szám

3

E O R 1 ü J S A

If 17, Um ír 25 .

b) kicsinyben való eladásnál kilo grammonként 2 korona.

A rendelet megtartását az illetékes elsőfokú iparhatóság ellenőrzi.

Az az árusító, aki a meghatáro zott valamely árucikket a hatéságiag megállapított árnál drágábban árusít az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Magyarul kell írni a helység neveket.

Bécí — és nem Wisu.

(A keiilgy miniszter rendeleté.)

Eger, január 24.

A Tudományos Akadémia Beöthy Zsolt indítványára elhatározta a mull év junius 15-éa tartott összes ülésén, hogy kiadványaiban azokat az idegen helyneveket, a Melyeknek az irodalomban és a közéletben magyar alakjuk fejlődött ki és terjedt el, magyar szövegben, magyaros alakjukkal nevezi meg és hogy hasonló rendelkezés megtétele véget! a magyar kormányhoz fordul.

Sándor János belügyminiszter megszívlelte a magyarságnak ezt az óhajtását és a törvényhatóságokhoz, árvaszékekhez' középponti választmányokhoz, az országos levéltárhoz, a budapesti államrendőrség főkapitányához, a csendőrkerületi parancsnokságokhoz, a határszéli rendőrkapitányságokhoz intézett ren deleiében kötelezővé teszi az idegen helységnevek magyar alakjának használatát.

A Tudományos Akadémiát, úgymond a körrendelet, határozatban kimondott állásfoglalására annak megismerése indította, hogy a földrajzi tulajdonneveknek eredeti, azaz idegen alakjukban való haszeálsta mindig következetlen marad, azonfelül egészen elszigetelt dolog is, mert egyetlen nyugati müveit államban sincs példája sem a hivatalos, sem as irodalmi nyelv használatában, a mellett történelmileg gyűlt és alakult szókincsünk fogyasztását és sxegéayitését jelenii és irodalmi stiinsunk tisztaságát rontja, viszont az idegen helynevek magyaros alakjai történelmi, művelődési, hadi és politikai érintkezések emlékei, — kiirtásukkal vagy elfeledéslkkel tehát veszendőbe mennek a vélik összeforrt emlékek is és romlik, gyiagll a nemzeti életttnk nézőpontjából annyira fontos történelmi tudat.

Ezeknek az érveknek és szem- pontoknek helyességét a miniszter elismeri és a Tudományos Akadémia kívánságát megokoljak és helyesnek tartja, miért is elrendeli, hogy a vezetése és felügyelete alatt álié ; összes hatóságok, hivatalok és intézetek a hivataléi kiadványokban

és szövegekben az idegen földrajzi t'.'lajdosnevek magyaros alakját hissnáljál: és az idegen elnevezést a hivstaies kiadványokban, legföljebb csak a raagyar alak után, zárójelben említsék meg.

A borvát sziavonországi községeknek és városoknak a neveit, amelyeket a horvái országos kormány 1813 ban hivatalosan megállapított, a Horvát Szlavonországoskai való közös vonatkozásokban, valamint az említeti országok hatóságaival való érintkezésben a hivatalos megállapításnak megfelelően keil használni, — minden egyéb hivatalos kiáltványban és szövegben azonban ezek a nevek Í3 magyaros alakjukban használhatók.

A miniszter leggyakrabban használt földrajzi nevekről jegyzéket és néhány útbaigazítást csatolt a körrendelethez. Néhányat mi is kive- veszünk belőle:

Béca (Wien), Bécs-Ujhely (Wiener-Neustadt), Boroszió (Breszlau), Bréma (Bremen), Drezda (Drezden), Eszék (Osijek), Fokváros (Capetown), Göttinga (Göttingen), Jászvásár (Jassy), Kapronca (Koprivnica), Karlóca (Karlovic), Károly város (Karlo* vic), Kőrös (Krizevci), Krakkó (Krakow), Lipcse (Leipzig), Lisszabon (Lisboa), Nádor-Fehérvár (Belgrád), Nápniy (Nápoli), Pétervárad (Petro- varadin), Szabács (Sabac), Szendrő (Snapderovo), Szent Pétervár (Petrograd), Sziszek (Sisak), Tübinga (Tübingen), Ujtek (Ilok), Varsó (Warsiava), Velence (Venezia), Ve- rőeze (Virovitic's), Zágráb (Zagreb), Zengg (Senj), Zimony (ZemumJ.

Kívánatos végzi a jegyzék, hogy az idegen helynevek és földrajzi nevek jelzőit — ahol esak lehetséges — magyarul Írják, tehát igy: Majna -Frankfurt, Odera- Franki űrt, Fehér-Elster, Fekete Elster, Uj-Fo- undland, Uj-Anasztejdí*.

Újabb drágisfcgt pótlék a tisztviseiéiBik.

Ktré« a SO »sázaiéfc.

■f*. járt 24.

Dupb.ifzetést vártak a tisztviselők az aj esztendőre és mi lett a vége a nagy bizakodásnak? Hivatslnok- sors. Két ás fél évi háborús vegetálás után egy pillanatra az a reménység ébredt bénáink, hogy közismert súlyos helyzetflkön valamicskével leadüeni fognak s mire a terjesztett hírekből valóság lesz, az egész hlhé összezsugorodik néhány gomblyuk feldíszítésének sablonjává.

Hisxen ami az elismerést illeti, őzzel igazán kár fukarkodni. Nemcsak azért, mert ez az áüamháztar- J tástél kllönös áldozatot nem követei, hanem mertfaz egész magyar tisztvtselői kar ugysiélván kivétel nélkül a legnagyobb mértékben rá- ' szolgált uy- a közönség, mint a bi- I vatalos felsóbbség elismerésére. Alig van osntály, amely akkora áldezatet

; hozott volna a háború súlyos meg- i próbáItatásai között, mint a tisztvi? se-lői kar. Kezdve a bíróság tagjai I

tőí az utolsó közigazgatási funkcionáriusig.

A magyar tisztviselői kar, mely ; mindenkor fel tudott emelkedni hivatása magaslatára, hizoayára nem huny szemet azon nehézségek előtt, uszlyek javadalmazásának megállapításánál az állam pénzügyi helyzeté- j nek lelkiismeretes és messzemenő ; mérlegelését javasolják. A széisősé- • gek között azonban mindig lehetne találni közép utat, amely egyfelől " számol a pénzügyi terhekkel, más- \ felől figyelemmel van a mai kivéte- [ lesen nehéz megélhetési viszonyokra jj és az ebhez mérten fokozódott ; szükségletekre.

I Az a javadalmazás, a melyből a tisztviselőknek ma meg kell élniök, a két szélsőség alsó határán mozog, mert oly miniiuális, hegy abból lét- fentartását nem biztosíthatja. Ez ma már köztudomású, éppúgy, amint általánosan tudott dolog az is, hegy a 30 százalékos drágasági pótlék még arra sem elég, hogy abbéi csak a nélkülözhetetlen ruházat árábaa beállott emelkedés fedezhető I legyen.

Teljes joggal elvárhatja a közhi I vatalnoki kar, hogy ha már az ál- í talinos fizetésrendezés kérdése most meg nem eleható — legalább a háborús fizetést ismét országosan rendezzék és a fokozódott drágasággal összhangba hozzák. A ata- I gyár közhivatalunk kiérdemelte za | elismerést — de az igazságos frze- tésrendezést sem kevéskéé.

Mert igaz az, hogy a nehéz idők emlékére minden legkisebb hivatalitok is megérdemel egy egy polgári érdjemkeresztet, de most elsősorban írről kell gondoskodnia a kormánynak, hogy a hivatalnokok le ne rongálódjanak, ne koplaljanak és testi energiájuk meg no fogyatkozzék a nagy munka végzésének sikere érdekében. Mért köztudott dolog, hogy minden alkalmazási viszonyban a megkívánható snsnka- teljesirmény előfeltétele a megfelelő értekelése a munkának.

És ha ez áil általánosságban, mennyivel inkább kell, hogy álljon azokkal szemben, akiknek munkássága a közérdek javát szolgálja.

— A kender bejelentése. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara figyelmezteti a kendertermelőket, áztaiókat, törőkét stb. valamint a kenderanyagok és kender- gyártmányok elárusítóit, hogy a január 31 én birtokukban levő mindenféle kenderanyagot f. é. február hé 10 ig a Kenderkézpontnak (Budapest, IV. Deák Ferenc-nte* 15. sz.) jelentsék be. Bejelentő nyomtatványokat, további sióbeli vagy levélbeli válaszokat díjtalanul ad a Kenderközpont.

I HÍREK.

Eger, jan. ?4.

! — Adomány. Ifj. Balkay István

koronát küldött be szerkesztőségünkbe a vak katonák javára. Az adományt rendeltetési helyére jut- : tatjuk.

— Ismeretterjesztő előadás. A j tudat ámítása cinén tartotta meg : vasárnap előadását Szekeres Fábián

fógimz. tanár. A pszichológia egy érdekes és az etikus szempontjából igen veszedelmes problémáját fejtegette. Minden állás és hivatásnak megvannak a maga diplomatikus fogásai, amelyekkel tömegeket szug- geráinak adott alkalommal, a valódi szándék leplezésére. Előadó példákkal világítja meg a fogalmat, azután lélektanilag értelmezi. Rász- : kiesebben tárgyalja az érzelmek szerepét az egész életében. Az in- | tellektuális természetnél tapasztalat szerint megfontoltság és az ennek irányában öndetermináit akarat nél- kll rontó pál a természetik. Az igazságszeretetre való összoktitás a a tudatámitásek ellen a legjobb orvosság. Jó szokások mechanizáiását ajánlja előadó Förster Vilmos: „Lebensführung" páratlan kis müve utasítása szerint. — Az utolsó előadás vasárnap, 28-án less: dr. Kürti Menyhért: A háború és béke problémája.

— Az egri Club épületének eladása. Az egri Club tegnap megtartott közgyűlésében véglegesítette azt a megegyezést, amely az egyesület vezetősége és a posta és távírda igazgatóság között a Club épületének eladására már előbb létrejött. E szerint most már befejezett ténnyé vált, hogy az egri C'ub eladta Fő utcán levő házát 120400 koronáért a postaigazgatóságnak, amely ezen a helyen fogja az uj egri postapalotát felépíteni. Az építkezést természetesen csak a háború után kezdik meg s igy a Gub addig megmarad régi helyiségében .

— Talpvédő nélkllözhetetlen, mert talp auy*g nincs. Mielőtt cipőnk talpa és sarka elkopik, használjunk kivétel nélkül bármilyen finom cipőknél is finom védőket, sok kéltség» keilametieaségtől óvjuk meg magunkat. Felerősítéssel különböző fajtákat ajánl Dallos Miaály cipész, Széchenyi-ut 1. sz.

— Villamos zseblámpák 10 óráig égő ölemmel legolcsóbban beszeíiKhetők Lusaíig főutcái optikus ftzletébexi.

Ha valami hirt,

imá> inSzSiJ® az Egrf Uj8é§

1ML siáflg® islaföffiiáis«

Az Egri Íjtág méísí -1 iap- £fefe«íSités3á! és áoMiiytézsí* 44ben haphJKté,