Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-06-13 / 148. szám

E Q R í U J S Á G 1917. junius 13 Brzezaoynál és a Narajovkánál a harci törékenység ismét t élénkebb lett. Maoedisníai apovonai: A Prespa tó és a Csernától keletre levő árkok közt j valamint a Yardar jobb partján a Doíran tóig a tüzér-f ség tevékenyebbnek mutatkozott, mint az utóbbi időben. k rendkívül mozgalmas május hónapban a légi had­erők Is szép eredményt ériek el. A harci és gyalogsági repülők mellett különösen beváltak a iftzvezetésbea és megfigyelésben nélkülözhetetlen tüzérségi repülők, kik­nek teljesítményét a kötött léggömbök megfigyelői ér­tékesen egészítettek ki. A nyugati, keleti és balkán harctéren 79 repülőgé­pet és 9 kötött léghajót veszítettünk. A lelőtt ellenséges repülőgépek közül 114 a mi vonalaink mögött, 148 pe- | dig az ellenséges állások mögött zuhant le. Ezenkívül az ellenség 26 kötött léggömböt, továbbá 23 repülőgé­pet vesztett. Ludendorff, első főhadlszáliásmester­Heves harcok a Hétközség fensikián áz olaszok vállalkozásai hiábavalók. Élénkül a tüzérségi tevékenység Keletgaliclaban. CBftzlt agminűmtereinikség sajtóosztálya.) Budapest, juaius 12. (Hivatalos jelentés.) dsd&ü hadtesinfás* s Kelet-Galiciában az ellenség tüzérségének és repülőinek tevékenysége ismét fokozódott. @iass hffidmnlnkép h A Hétközség területén a harcok tovább tar­tanak. Az olaszok támadásaikat főleg a Monte» Pornó, a Monte-Csahie és az ettől északra emel­kedő határmagaslatok ellen irányították. E terület déli részén támadásaik a délutáni órákban már tüzérségi tűsünkben meghiúsultak. A határgerincen csapataink az ellenség erős rohamait szurony és kézigránát harcban tartóztatták fel. Éjfél tájban az ellenség a Monte-Forno és a határ hegyhát közt tetemes erőkkel újból előre tőrt. Vállalkozása is­mét sikertelen maradt. Egyébként az olasz arcvo­nalon nines uj9ág. üólkoieái l»a€Í*aB9nftév> s Olasz repülsraj Durazzóra bombákat dobott, a bombák több albánt megöltek. A vezérkar főnöke. Soitésbns ás 2 sif mizéria az egri piacén. Újabb áremelést kérnek a hentesek. — Miért nem tart­ják be a maximális árakat. — A húsvágó ipar revíziója, Eger, junius 12. Az egri hentesek legutóbb ismét azzal a kérelemmel fordultak az al ispánhoz, hogy emelje fel a zsir, szalonna, sertéshús és más hentes­áruk legmagasabb árait. Ez a kére­lem, amely értesülésünk szerint mél­tánylásra talált az alispánnál, szo­rosan összefügg az egri piacnak már | jó ideje tapasztalható zsir, szalonna és sertéshús szegénységével, A piaera csak szórványosan kerülnek sertés- termékek, mert a mai árak mellett a j hentesek nem mérhetnek a piacon1 A mai árak ugyan a/ élő sertés meg- álíapitott árához vannak arányitva, a helyzet azonban úgy álí, hogy meg­állapított áron nem lehet sertést vá­sárolni. A gazdák vagy hizlalók a hatósági rekvirálás eseteit leszámítva, kivétei nélkül a maximális áron fe­löl csinálják meg a sertésvásárt. A hentesek hiába járnak faluról falura, hiába keresik, kutatják fel a hizlalókat, sertést nem tudnak sehol vásárolni, mert a kínálat mindenütt maximális áron felöl van. Ha pedig a megállapított árat tulfizetik, akkor a jelenleg megállapított árak mellett föltétlenül rá kell fizetniük a kimé­résre. Maximális áron felöl — mondotta az egyik egri hentesmester — bőven vásárolhatnánk, de ezt nem tesszük, mert akkor nekfink is maximális áron felöl kellene adnunk, hogy ala­posan rá ne fizessünk az üzletre. Mi azonban 'kénytelenek vagyunk ma­gunkat szigorúan tartani a megállj-» pitott árakhoz, mert annak ki nem tehetjük magunkat, hogy kihágási eljárás esetén esetleg elzárásra bün­tessenek, mert ez erkölcsi halál un- kát jelentené. A hizlalók helyzete azért is rend­kívül könnyű, mert nincsenek ránk hentesekre szorulva. A húsvágó asz- szonyoknak el tudják adni a sertést maximális áron főiül is, mert viszont ezek sem csinálnak lelkiismereti kér­dést abból, hogy szigorúan csak a megállapított árakat kérjék a piacon. Még a szigorú büntetés sem tartja éket attól vissza. A legszebb példa rá az egri piac. Tudomásunk van róla, hogy az egri rendőrkapitány a legszigorúbban bünteti a maximált árak tuilrigásáí. Van nem egy hús­vágó asszony, akit már több Ízben megbüntetett elzárásra. [Fel sem ve­szik a büntetést. A kiszabott egy pár napot leülik, aztán folyik vigan to­vább az üzlet. Míg ezt a bajt nem orvosolják, addig sem a piac nem lesz ellátva megfelelő módon, sem a közönség nem jut normális árakon szükségletéhez.'; A helyzet valóban ez és a közi­gazgatási hatóságoknak itt keli va­lami alkalmas expedicust találni, hogy a visszaéléseknek egymásba kapaszkodó egymást takargató lán­colatát meglépjék s a közönség és a tisztességes iparos érdekeit hat­hatósan megvédjék. Véleményünk szerint az volna erre a leghathatósabb eszköz, ha a rendérbiró nem elégednék meg az­zal, hogy a piacon tétlenért hús vágói megbünteti, hanem vissza­menve a baj gyökeréhez, kikutatná, kitő! vásárolta a piaci árus a kimért sertést, ami a járulok alapján na­gyobb nehézséggel nem is járna, s ha megállapiíást nyerne, hogy a hizlaló is drágábban adta el a sertést a maximált árnál, ezt még szigorúbban megbüntetné. így talán elejét lehetne venni a sok vissza­élésnek. A húsvágó asszonyok ellen kü­lönben nem alap nélkül foglalnak állást a hentes iparosok. A hentes­ipar képesítéshez kötött ipar, a melynek gyakorlására csak sok évi szakbavágó munka és gyakorlat igazolása után lehet az ipar tör­vény értelmében jogosítványt kapui. Mig a néhány városban meghono­sodott húsvágó intézményt, amelyet nálunk is csaknem kivétel nélkül asszonyok gyakorolnak, semmi kü­lönösebb előfeltételhez nem kötik, s mig a hentesek kizárólag sertést vághatnak és mérhetnek ki, addig a húsvágó asszonyoknak, sertés Qrü, borjú és növendék marhahús kimérésére is joguk van. Ez min­denesetre anomália, amelyet az iparosok védelmére és érdekkép­viseletére szervezeit egyesületnek is észre kellett vennie. Leégett egy ház és egy borház a De- méndi utón Késési Jelzett a iormyör. Eger, junius 12. Ma délután két és három óra közt tűzi lárma verte fel a város délutáni csöndjét. A gyöngyösi nagy katasztrófa élénk emlékezetében van még mindenkinek s nem csoda ha a kongatás zajára megmozdult a fantázia s a szekotnál nagyobb ri­adalmat okozott a különben egé­szen jelentéktelen kis tűz. A tűz a Deméndi utón támadt. Grégász József zsupfedeles kis pa­raszt háza s az emellett levő szin- tés zsupfedeles borház gyulladt ki. Amint a tűzoltó őrtaiayán megál­lapítást nyert, ja toronyőr szokása szsrint ismét 10 perenyi késede­lemmel jelezte a tüzet. Kongatni azonnal kongatott, úgy hogy a helyszínire siető önkéntes tűzoltók már régen a tűznél vo'tak s tehe­tetlenül várakoztak a gépekre. A tűzjelzésről a toronyőr megfeledke­zett s csak az őrianya kérdésére mondotta be hcl a tűz. Hogy a tűz, bár szél is volt, tovább még sem terjedt, a katona­ságnak köszönhető. Kalló Miksa 12-es honvéd főhadnagy épen a tűz közelében levő baraktáborba ment ki, amikor a lángok a De­méndi utón felcsaptak. Azonnal a barakokhoz sietett s pár perc múlva a 6-ik menetszázad legénységével tért vissza a helyszínére. A katonák azután ellepték a szomszédos há­zakat, s önfeláldozó munkájukkal megakadályozták, hogy a tűz el­harapódzók. Megérkeztek azután a fecskendők is, amelyek segélyével a tűzoltóság hamarosan eloltotta a tüzet. A házban levő bútorokat megmentették. A kár Rém nagy. A lakosságnak dicséretére legyen mondva, hogy a legnagyobb buz­galmat fejtette ki a vizhordásban. Azonnal megtartották a tüzvizs- gálatot is s megállapították, hogy a tüzet vslósziHüieg a kemencéből kipattanó szikra okozta, amelytől valamelyik gerenda tüzet fogott. Reggel kenyérsütés volt a háznál. A kenyereket kiszedték. Azután a lakást bezárták s az egész háznép eltávozott. Ez természetesen csak feltevés. A tűz pozitív oka kiderítve nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom