Egri Ujság - napilap 1917/1
1917-06-13 / 148. szám
E Q R í U J S Á G 1917. junius 13 Brzezaoynál és a Narajovkánál a harci törékenység ismét t élénkebb lett. Maoedisníai apovonai: A Prespa tó és a Csernától keletre levő árkok közt j valamint a Yardar jobb partján a Doíran tóig a tüzér-f ség tevékenyebbnek mutatkozott, mint az utóbbi időben. k rendkívül mozgalmas május hónapban a légi haderők Is szép eredményt ériek el. A harci és gyalogsági repülők mellett különösen beváltak a iftzvezetésbea és megfigyelésben nélkülözhetetlen tüzérségi repülők, kiknek teljesítményét a kötött léggömbök megfigyelői értékesen egészítettek ki. A nyugati, keleti és balkán harctéren 79 repülőgépet és 9 kötött léghajót veszítettünk. A lelőtt ellenséges repülőgépek közül 114 a mi vonalaink mögött, 148 pe- | dig az ellenséges állások mögött zuhant le. Ezenkívül az ellenség 26 kötött léggömböt, továbbá 23 repülőgépet vesztett. Ludendorff, első főhadlszáliásmesterHeves harcok a Hétközség fensikián áz olaszok vállalkozásai hiábavalók. Élénkül a tüzérségi tevékenység Keletgaliclaban. CBftzlt agminűmtereinikség sajtóosztálya.) Budapest, juaius 12. (Hivatalos jelentés.) dsd&ü hadtesinfás* s Kelet-Galiciában az ellenség tüzérségének és repülőinek tevékenysége ismét fokozódott. @iass hffidmnlnkép h A Hétközség területén a harcok tovább tartanak. Az olaszok támadásaikat főleg a Monte» Pornó, a Monte-Csahie és az ettől északra emelkedő határmagaslatok ellen irányították. E terület déli részén támadásaik a délutáni órákban már tüzérségi tűsünkben meghiúsultak. A határgerincen csapataink az ellenség erős rohamait szurony és kézigránát harcban tartóztatták fel. Éjfél tájban az ellenség a Monte-Forno és a határ hegyhát közt tetemes erőkkel újból előre tőrt. Vállalkozása ismét sikertelen maradt. Egyébként az olasz arcvonalon nines uj9ág. üólkoieái l»a€Í*aB9nftév> s Olasz repülsraj Durazzóra bombákat dobott, a bombák több albánt megöltek. A vezérkar főnöke. Soitésbns ás 2 sif mizéria az egri piacén. Újabb áremelést kérnek a hentesek. — Miért nem tartják be a maximális árakat. — A húsvágó ipar revíziója, Eger, junius 12. Az egri hentesek legutóbb ismét azzal a kérelemmel fordultak az al ispánhoz, hogy emelje fel a zsir, szalonna, sertéshús és más hentesáruk legmagasabb árait. Ez a kérelem, amely értesülésünk szerint méltánylásra talált az alispánnál, szorosan összefügg az egri piacnak már | jó ideje tapasztalható zsir, szalonna és sertéshús szegénységével, A piaera csak szórványosan kerülnek sertés- termékek, mert a mai árak mellett a j hentesek nem mérhetnek a piacon1 A mai árak ugyan a/ élő sertés meg- álíapitott árához vannak arányitva, a helyzet azonban úgy álí, hogy megállapított áron nem lehet sertést vásárolni. A gazdák vagy hizlalók a hatósági rekvirálás eseteit leszámítva, kivétei nélkül a maximális áron felöl csinálják meg a sertésvásárt. A hentesek hiába járnak faluról falura, hiába keresik, kutatják fel a hizlalókat, sertést nem tudnak sehol vásárolni, mert a kínálat mindenütt maximális áron felöl van. Ha pedig a megállapított árat tulfizetik, akkor a jelenleg megállapított árak mellett föltétlenül rá kell fizetniük a kimérésre. Maximális áron felöl — mondotta az egyik egri hentesmester — bőven vásárolhatnánk, de ezt nem tesszük, mert akkor nekfink is maximális áron felöl kellene adnunk, hogy alaposan rá ne fizessünk az üzletre. Mi azonban 'kénytelenek vagyunk magunkat szigorúan tartani a megállj-» pitott árakhoz, mert annak ki nem tehetjük magunkat, hogy kihágási eljárás esetén esetleg elzárásra büntessenek, mert ez erkölcsi halál un- kát jelentené. A hizlalók helyzete azért is rendkívül könnyű, mert nincsenek ránk hentesekre szorulva. A húsvágó asz- szonyoknak el tudják adni a sertést maximális áron főiül is, mert viszont ezek sem csinálnak lelkiismereti kérdést abból, hogy szigorúan csak a megállapított árakat kérjék a piacon. Még a szigorú büntetés sem tartja éket attól vissza. A legszebb példa rá az egri piac. Tudomásunk van róla, hogy az egri rendőrkapitány a legszigorúbban bünteti a maximált árak tuilrigásáí. Van nem egy húsvágó asszony, akit már több Ízben megbüntetett elzárásra. [Fel sem veszik a büntetést. A kiszabott egy pár napot leülik, aztán folyik vigan tovább az üzlet. Míg ezt a bajt nem orvosolják, addig sem a piac nem lesz ellátva megfelelő módon, sem a közönség nem jut normális árakon szükségletéhez.'; A helyzet valóban ez és a közigazgatási hatóságoknak itt keli valami alkalmas expedicust találni, hogy a visszaéléseknek egymásba kapaszkodó egymást takargató láncolatát meglépjék s a közönség és a tisztességes iparos érdekeit hathatósan megvédjék. Véleményünk szerint az volna erre a leghathatósabb eszköz, ha a rendérbiró nem elégednék meg azzal, hogy a piacon tétlenért hús vágói megbünteti, hanem visszamenve a baj gyökeréhez, kikutatná, kitő! vásárolta a piaci árus a kimért sertést, ami a járulok alapján nagyobb nehézséggel nem is járna, s ha megállapiíást nyerne, hogy a hizlaló is drágábban adta el a sertést a maximált árnál, ezt még szigorúbban megbüntetné. így talán elejét lehetne venni a sok visszaélésnek. A húsvágó asszonyok ellen különben nem alap nélkül foglalnak állást a hentes iparosok. A hentesipar képesítéshez kötött ipar, a melynek gyakorlására csak sok évi szakbavágó munka és gyakorlat igazolása után lehet az ipar törvény értelmében jogosítványt kapui. Mig a néhány városban meghonosodott húsvágó intézményt, amelyet nálunk is csaknem kivétel nélkül asszonyok gyakorolnak, semmi különösebb előfeltételhez nem kötik, s mig a hentesek kizárólag sertést vághatnak és mérhetnek ki, addig a húsvágó asszonyoknak, sertés Qrü, borjú és növendék marhahús kimérésére is joguk van. Ez mindenesetre anomália, amelyet az iparosok védelmére és érdekképviseletére szervezeit egyesületnek is észre kellett vennie. Leégett egy ház és egy borház a De- méndi utón Késési Jelzett a iormyör. Eger, junius 12. Ma délután két és három óra közt tűzi lárma verte fel a város délutáni csöndjét. A gyöngyösi nagy katasztrófa élénk emlékezetében van még mindenkinek s nem csoda ha a kongatás zajára megmozdult a fantázia s a szekotnál nagyobb riadalmat okozott a különben egészen jelentéktelen kis tűz. A tűz a Deméndi utón támadt. Grégász József zsupfedeles kis paraszt háza s az emellett levő szin- tés zsupfedeles borház gyulladt ki. Amint a tűzoltó őrtaiayán megállapítást nyert, ja toronyőr szokása szsrint ismét 10 perenyi késedelemmel jelezte a tüzet. Kongatni azonnal kongatott, úgy hogy a helyszínire siető önkéntes tűzoltók már régen a tűznél vo'tak s tehetetlenül várakoztak a gépekre. A tűzjelzésről a toronyőr megfeledkezett s csak az őrianya kérdésére mondotta be hcl a tűz. Hogy a tűz, bár szél is volt, tovább még sem terjedt, a katonaságnak köszönhető. Kalló Miksa 12-es honvéd főhadnagy épen a tűz közelében levő baraktáborba ment ki, amikor a lángok a Deméndi utón felcsaptak. Azonnal a barakokhoz sietett s pár perc múlva a 6-ik menetszázad legénységével tért vissza a helyszínére. A katonák azután ellepték a szomszédos házakat, s önfeláldozó munkájukkal megakadályozták, hogy a tűz elharapódzók. Megérkeztek azután a fecskendők is, amelyek segélyével a tűzoltóság hamarosan eloltotta a tüzet. A házban levő bútorokat megmentették. A kár Rém nagy. A lakosságnak dicséretére legyen mondva, hogy a legnagyobb buzgalmat fejtette ki a vizhordásban. Azonnal megtartották a tüzvizs- gálatot is s megállapították, hogy a tüzet vslósziHüieg a kemencéből kipattanó szikra okozta, amelytől valamelyik gerenda tüzet fogott. Reggel kenyérsütés volt a háznál. A kenyereket kiszedték. Azután a lakást bezárták s az egész háznép eltávozott. Ez természetesen csak feltevés. A tűz pozitív oka kiderítve nincs.
