Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-01-16 / 16. szám

XXIT, évfolyam 1017. január 16. kedd 16. szám. A „felszabadítók". Iger, jam. 15. A háború kitörésének els® pillanatától kezd# abba* la- boráltak az entente hatalmak diplomatái és sajtéj a, kegy az egész világ népeinél meg­éri éljék azt a meggy Izédéit, hogy a háborút a német csá­szár tttltengé világhatalmi vágya ekezt». Kezdettél fog­va könnyű volt a diplomá­ciái akták feltárásával meg­cáfolni a tények ezen hamis beállítását. Azonban azzal, hegy a német katonák lép­ték először át a belga határt, látszólag kénnyen megté­veszthették az entente diplo­matái és sajtéja a világ né­peinek közvéleményét, úgy állitván be ezeket a ténye­ket, mint amelyeknek meg­előző okai nőm voltak. Azt természetesen ellhallgatták, hogy Szerbiát az ellenék ál­landóan gyűlöletben égi Oroszország biztatta fel arra, hogy folyton nyugtalanítsa nemzetiségeinket, ami aztán a szarajevói orgyilkosságra vezetett. Azt is elhallgatták, hogy a belga követségeken talált iratokból megállapít­ható volt, hogy a belga vá­rakat francia katonákkal ós ágyukkal szeroltók fel Nd- metország ellen s végéi azt is elhagatták, hogy amint a tények megmutatták, Orosz­ország nagy íogyvergyakor- lat címén hetekkel a háború kitörése előtt már mozgósí­totta hadseregét úgy, hogy már az olsl összeütközések­nél szibériai csapatokkal (ta­lálkoztak a mi seregeink. Kzeknek a tényeknek el­hallgatásával, ellenben a szer­biai ultimátum és a belga határátlépés kiélezésével tény­leg megtévesztették különö­sen Amerika szabad népét, ahol ennek folytán a kéz­ponti hatalmak ellen külö­nösen a németek ellen ál­landóan kedvezőtlen hangu­lat uralkodott. Ma azonban amikor az entente hatal­mak törekvéseiről „zz álarc lehullott“, igazán csak az el­vakult gyűlölettől égőkre és a hülyékre számíthatnak az antant hatalmai, amik még mindig azt prédikálják, hogy nőm ők voltak a háború okozéi. Mert csak egy pil­lantást kell vetnünk azokra a békefeltéleknok csúfolt vak­merő követelésekre, amiket az antanthatalmai háborujok céljai gyanánt jeleznek s látni fogjuk, hogy az antant mind- ezideig való összes háborús nyilatkozatai nem voltak egyebek mint hazugságok láncolata. Mert íme mi kihir­detjük, hogy csak' védelmi háborút viselünk, tehát nem igénylünk a háborútól egye­bet, mint határaink biztonsá­gát s amik e célból szüksé­gesek $ ezzel szemben az antant hatalmai, akik eddig azt hazudták, hogy ék há­borút uem akartak és hódí­tani nem akarnak, nőm ke­veseket követelnek, mint azt, hogy a magyar és osz­trák monarchia daraboltas - sék fel a nemzetiségi elv alapján, Törökország pedig pusztuljon ki Európából. To­kát ezt a csekélységet, két nagyhatalom eltörlését kí­vánják azok, akik magukról azt hirdetik, hogy háborút uem akartak, azt nem okoz­ták és hogy ők a béke apostolai. Már most sem akarunk itt reá mutatni arra, hogy mit jelenten# két nagyhatalom­nak az európai koncertből való kiesése, csak arra aka­runk ieámitatni, hogyha még voltak magyarok, akik lel­kűk mélyén bizonyos aggo­dalommal voltak eltelve ab­ban a tekintetben hogy váj­jon csakugyan nem volt-e kemény a szerb hadüzenet és vájjon cskugyan elkerül­hettük volna-e a mi a hábo­rút a szerb affér elsimításá­val, azoknak s mindenkinek kinek még bármimé aggálya volt, egyazorre ki kell jéza- nodnia ezeknek a békefel­tételek hallatára. Mert hiszen egészen úgy fest ma a helyzet, hogy jóformán reánk msgya- rekra megy ez a háború. Az antant Magyarországot akar­ja feldarabolni. A mi tótjain­kat, románainkat, ruténein- kot, szászainkat akarja fel­szabadítani az falói a ma­gyar iga alól, amelyet csak szláv megfizetett agitátorok hirdettek igának, a valóság­ban pedig ezer éves testvé­riséglsen viseltek nemzetisé­geink jéérzéssel. Ausztriában a csehek már tiltakoznak az I „felszabadításuk“ ellen- Azt hisszük, hegy a mi nem­zetiségeink is ugyancsak ki­kérnék maguknak ezt a kel­letlen és tolakodé patroná- tust, ha erre most idejük volna és ha e helyett nem azt tennék, hogy keményen állnak harcos sorainkban és fegyvereikkel s vitézségük­kel mutatják meg közös el­lenségeinknek, hogy ellen­ségnek tekintik őket. — Villamos zseblámpák 10 óráig égő elemmel legolcsóbban beszerezhetők Lnsztig főateai optikáé üzletében. Egész leldfát kiiritik. A Dnyesiíer aísé folyá­sának magerösiíése, (Saját tudósítónk íelefonjeleniése,) Stokholm, jan. 15. Pé'ervárról jelentik: az orosz és román hadvezetőség elren­delte egész Moldva minden városának és falvának kiürí­tését. Jassyból már mind el­szállították a műkincseket s adott parancsra az összes ki­ürített falvakat feffogják gyúj­tani. Reni, Belgrád, Ismail, Lin- pol és Kisenew városokból is kitelepítik a lakosságot. Orosz­országban már a Dnyeszter alsó folyásának megerősítéséről is beszélnek.! Hnslay és Sebuttaal párbaja. (faját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, jan. 15. Fővárosi tudósítónk jelenti: Muelay ftyula országgyűlési képviselő és Sebestiani Vil­mos földbirtokos között a miatt a sértő nyilatkozat miatt, amelyet Muslay a la­pokban Sebastiaaira vonat­kozóan közzé tett, ma dél­után kardpárbaj volt a Rákosi-féle vívóteremben. A párbaj feltételei voltak: végkinerllésig bandázzsal, szúrás kizárva. A párbajt Almássy László képviselő vezette. Az első összecsa­pásnál Muslay támadt és Sebastiani hátrált. A lelek mindketten az első össze­csapásnál “sebet kaptak a homlokukon. Muslay vágása mélyebb. Az orvosok megállapítot­ták a haroképtelenséget, mire a párbaj véget ért. A felek nem békültek ki. Ám 8 flllér. EWBzetési QAI STII/’AI fV HWeffisí ^k, poítéafcSláwegéaa I 'SmS |h»« • I !i\ AJ I 'W-fcre » korona,—; íéí évra tökarenw,— ‘ ts#r, tafóaígtí, rfeavferttniftaipafe, saw*»* 2te*3f«d évr* 5 konxws. — *$f hóra t ****** !$2***«* •>ys*a» I ~ E2Te® “f* ér\ ^ ««wen««»* tör. «EVfeT SAü©©«. nam»------ -, kAIAAY MüffiúS. Űrnap és »nnepnap fc* ft t, — Szar- ——- ' minw». ^ ‘»w.i&aa** Ws53^é«ká»tlofeiv«tjd: Jókai _ ............. ___* _____... “fiáE, # J*s?ö 4* i*l?kfe? m. meMstmm* »•»,ú »TPáB.WUUtS nfcnzvtHfTáfIMál,

Next

/
Oldalképek
Tartalom