Egri Ujság - napilap 1917/1
1917-05-20 / 129. szám
XXÍY. évfolyam 1917. ntájns 20, vasárnap 129. »'/.mi kaitwiy/iwiúw&Ö!^ fiwweSta Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 2# korona, — fél évre 10 korona, — Ségyed éVre 6 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám Ara vasárnap és imjiepr.ap is 61. — Szerkesztőség és kiadóhfiiM: 'íogr, ]&tai Mór-utca 6. — Megysi és rfefylezi té*R»n: K*. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SESÜSbr SÁNDOR Felelős szerkesztő: HÁLLAY MIKLÓS Kiadótulajdonos: Dobó IetvAn-nyosnda részvénytársaság Hirdetési árak: Qcm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági ítéletek, gyászjelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvény- társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverési hirdetések 12 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér. Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—5 song 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszö- nerayilvánitásai, felűlfizetések nyugtáeása 20 sorig 6 K* Az uj szervezet. Eger, május 19. Volt idő a háború folyamán, amikor azt gondoltuk, hogy a háború égési tartamára megakad miaden polgári élet. Egész ai elejét a háború kitörésének igy gondolkoztak a hatóságok, egyesületek, a politikai és társadalmi fórumok s még ma is áll több ilyen intézménynek olyan rendelkezése, hogy a maga szervezete tekintetében megtartotta a háború előtti status quot. Előljárt különben ebben a tekintetben maga az országgyűlés, amely elsőnek deklarálta, hogy a háború alatt nem lehet uj választást tartani és igy hoszab- bitotta meg a maga mandátumát, amibei különben azóta a külföldi törvényhozások legtöbbje szintén követte példáját. A gazdasági élet azonban csakhamar lerázta magáról a háborít béklyóit és szinte felszabadulva a normális polgári forgalmat messze |felülhaladó lendületet vett. Talán ez a példa birta rá a polgári nyilvános élet vezetőit arra, hogy szintén félretegyék a háború kezdetén oly annvira természetesnek talált statusquo elméletet és már most a háború közepette megindítsák a maguk szervezetének átalakítását célzó mozgalmait. így fogjuk fel azf a szervezkedési agitációt, amelyet a székes főváros messzelátó polgármestere indította meg, hogy együttes munkára és együttes szervezetbe szólítsa a városokat és azok polgárságát. Lehet rrost már egyfelől vitatni azt, hogy az a mozgalom korai, lehet vitatni, hogy van e a jelen viszonyok között elhelyezkedési tere, lehet vitatni, hogy célirányos e a háború és békekötés szempontjából [ekként szembeállítani a városi polgárságot a vidék egyébb lakosságával, az azonban bizonyos, hogy magának a szervezkedésnek a tartalmától nem lehet megtagadni azt, hogy olyan, amelynek jövő feladatai megoldásában hivatása lesz. Nagyon helyes megítélésnek tartjuk azt a meghatározást, hogy a város a fogyasztó, a falu a termelő, mégis azzal hogy a falu csak a gazdasági életet látja el terményeivel, mig a város nemcsak a falu terményeit fogyasztja el, hanem viszont termel a fain részére knlturát. A városnak csakugyan az a hivatása, hogy középpontja legyen minden kultúrának, gazdasági, tudományi, irodalmi, szépművészeti kultúrának egyaránt, amely területnek csakugyan kijár a külön szervezet. Ha tehát időszerűség, a háborúra vonatkozása tekintetében talán lehet is kifogás alá vonni a városok szervezkedésének mozgalmát, az egyszer bizonyos, hogy a mozgalom ma egy olyan magot ültetett el, amelynek az a rendeltetése, hogy annak idején a kultnra terebélyes fájává nőjje ki magát. Polgárpárt lesz talán a neve annak a szervezetnek, amelyet majd ebből a szövetkezésből alakítanak, de valósággal a hivatása kulturpártnak nevezhetné el. Csak egytől óvja meg a mindeneket megőrlő idő. Attól, hogy a politika ingoványos posványáiba ne alacsonyodjon le. Mert ha politika és politikusok veszik át a szervezet . kebelébe« a vezetést, akkor a | fő cél a polgári kultúra ter- 1 melése, csakhamar cl fog ho- , »«ályosulni abba« a nagy ködben, amelyet a politikai pártI szenvedély e, terrorizmusa ültet föléje és el fog csendesedni abban a nagy lármában, a ! melynek felverésében a magyar ! pártpolitikusok maguknál kü- ! lönbet nem ismernek széles e ! világon. Az üsomé esata hetedik napja sem kőzett sikert az olaszoknak A fodicei magaslatok alton latosait timadisab . Tirana Saiseomtottik. Untéi Salaira is Tisssa- Tarlflk as a ass timadásakal. As arasz harctor agyas résfal* Hajait a Hsaiéi. I&ojáí tnáóaitézk telefenjeíenlése.) Budapest, május 19. ífliVh&alös jeteaíéö.j Keleti ée délkeleti hedesintéps Egyes harevonal szakaszokon az «rósz íBzérségi tevékenység a mi megtorló tftzeléstnket váltotta ki. Egyébként nines jelenteni való. ®lmm kmsdssNmtép« A 10-lk Isonzó csata hetedik napja ismét heves harcokban telt el. AuzzdUéi délnyugatra az Isonzó balpartján befészkolődött olaszok hasztalan igyekeztek állásaikat kibővíteni. A Piává-aikandi vdlgyszorostól keletre levő vonalunk az ellenség mindenféle kaliberé ágyúinak tartós tüze alatt állott. Az olasz gyalogság, amelynek nekóz veszteségeit szakadatlanul újabb csapatok harchavetésével pótolják, erőfeszítéseit ezen a területen főleg a vodicei magaslatok ellen irányította, melyek ellen lemét sűrűn tagozott oszlopokban iatózett rohamokat. Hála a védék hősies magatartásának, molyét tüzérségünk és a harcban résztvevó repülőink kitünően támogattak, valamennyi rókám véresen összeomlott. Kilőnie dicséret illeti a II. Vilmos császár nevét visel# kassai 34. gyalogezred osztagait, a bátor Ferner ezredes álfa! vezetett 32. ayngatgalfeiai népfelkelő gyalogezredet és a 40. es. és kir. népfelkelő zászlóaljat. Gintől keletre az olaszok megkísérelték, kegy ti- zérsógi előkészítés nélkül indított tömegtámadással áttörjelek. E kísérletnek sem veit eredménye, mint az előző napén. Állásainkat kivétel íélkil megtartottuk. Az élénk csatározás, mely eien a szakaszon ; éjszaka Is tartett, részftmkre több mint 150 foglyot, kozták 2 tisztet is.eredményezett. Ara 6 fitter.
