Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-04-25 / 108. szám

1917. április 25. EGRI IJ J SÁG 3 szu Ideig alkalmasak voltak mégis arra, hogy ezeken féktelen ambíciója mindig magasabbra emelje őt.“: 1905 ben megbukott a konzerva­tív párt. Lloyd George a liberális ellenzéknek ekkor már olyan tekin­télyes tagja volt, hogy közreműkö­dése élői kitérni nem lehetett, Ekkor kezd alkotni. Nagy tehet­sége, mejy eddig csaknem kizáró­lag a konzervatív párt támadásában merült ki, most a gyakorlati munka felé fordul. Nagy alkotásai: a Patens Bill, a Merchant Shipping Act, a Land Question egymást követik. EilenrwoBdások ugyan mári6 fel­fedezhetők szemben korábbi politi kai pályájával, ezt azonban sem S nem vette nagyon a lelkére, sem a közvélemény nem tört pálcát felette, mert amit alkotott, az elvégre is jó volt és az érvényesülésnek korlátlan területét kinálta az olthatatlan am­bíciójú ember elé. 1908 ban Asquit lett a miniszter­elnök. Ő választotta Lloydot Chancel­lor of te Exchequer re (megfelel a mi pénzügyminiszterünknek) kabi­netjébe. Iránya — mint kezdő pénzügy - miniszternek — szélsőségesen de­mokratikus. Annak az eivnek hive, hogy & pénzügyi kormány nemcsak arra való, hegy az állam pénz­tárát mennél jobban megtöltse, hanem működésével a nem­zetgazdaságot is erősítenie kell és kfilönösképen szükséges ügyelnie a kisembereknek, a magokon segíteni nem tudó széles néprétegeknek bol- dogulbatására. E'ső budgetjét ellenfelei »bűn- tető budget"-nek csúfolják, mert a nagybirtokot, a nagytőkét, addig ismeretlen mértékben terheli meg. Elemében volt. Hires törvényja­vaslatai : az Education Act, a Natí- onei Insurance és a mi a Kentiaea • sen is ismertté ieíte nevét, az Old Age Pension, az öregkor nyugdijá­ról szóló íörvéuy, melynek érelmé­ben Angliában minden minden hét ven éves férfi, asszony haláláig heti 5 »hiding nyugdijat kap, egymásután láttak [napvilágot. Közben Lioyd behatóan tanulmá­nyozta a német viszonyokat és igen valószínű, hogy egyik másik alkotá­sához német példa adott indító erőt. Politikai pályáját a legszélesebb szociális alapra helyezte. A tömeg boldogsága szempontjából volt es­küdt ellensége minden fegyverke­zésnek, küzdött minden dreadno­ught és imperialista politika ellen az egész vonalon. Ő volt az, aki az 1913. évi tengerészeti költségvetés allen, amely a 44 millió font elő­irányzatot 51 millióra akarta emelni, magában a kormányban támasztott nyiit ellenzéket.. A Daily Chronicle egy interviewjábaa pedig kijelenti, hogy az általáuos leszerelés kezde­ményezésére húsz év éta ez a leg­alkalmasabb pillanat s lelkiismereti kötelesség ezt megradai. Mindig nagy fájdalmat okozott neki — írja róla Walters — hogy minden egyes pennyből, amit az államháztartás céljaira megtudott kaparintani, egy fél pennyt a háborús felkészültségre kellett fordítani. Ez volt Lloyd George még 1913 ban. Vagy ahogyan Walters nevezi „the old Lioyd George“, a „régi* Lioyd George. Ellentét ben a mai, háborús, a vérivé és kösmyfagyasztó Lioyd Georggal. Honnan é hirtelen átváltozás. — kérdjük öukéisfeieníti ? E. W. Walters igy adja meg reá a feleletet: „Ennek az önmagát soha felégetni nem tudó ambíció­nak, munkakészségnek szinte a fe­szitó eró fizikai törvénye szerint szüksége volt valami levezetésre. Álljon ki valamelyik Hallba és a háború ellen szónokoljon, mint egy­kor a búr háború idején, vagy áll jón fei a Westminster olajzöld bőrrel bevont üléséről és a kis nemzetek szabadságáról, az embe­riség szent céljairól, Anglia hiva­tásáról dobja.e ki magából egyfor­mán izzó mondatait? A probléma Lioyd George számára ebben az egyszerű képletben volt adva: hogy lehet az ő feles energiakészletét legelőnyösebben levezetni? És eb­ben a képletben már benne is van a megoldás.“ Demagóg ösziöae és íz zz érzés kaptárát, mely a világ­háború kezdetén az entente legéle­sebb szemű embereit is elvakitotta, egyaránt ide sodorták. Érvényesülni akart mindenáron, hatalmat, mindig nagyobb hatalmat akart ée mert a miliő háborús lett: á a miliőhöz alakult. Szélső béke- barátból úgyszólván máról holnapra éltető lelke lett a háborús Angli­ának. Igy kapcsolódik be Lioyd Seorge egyénisége, féktelenül előretörő am­bíciója a világháborúba és — a világhistóriába. így szeuvedhetnek milliók egyért, így nyal belé egy«egy eszközök­ben egyáltalán nem válogató áliam- féifrw politikai karrierje az emberi élet legintimebb zugaiba is. így fakaszt sóhajt, könnyet, átkot. Mírt ki tudja, talán nem ilyen pokolian kegyetlennek ismertek volna mag az „angoi*-t a háború folyamán, ha az nem a Lleyd Ge arge fejével gondolkodik, ha a világ- égés szörnyű katasztrófái mögött sem az ő rideg, mindent a saját •élfaira kihasználó egyénisége áll. Ez a „new Lloyd George“ — a hogyaa Walters nevezi. Ellentéte céljaiban a réginek. Hol fog megállni a rettenetes pusztulás, ki tudsá megmondani 1 ? A tavaszi szellő jó híreket fu felénk az orosz frontról. Valósággá válnak e vajjen ? Avagy csak akkar lesz béke — kérdezhetjük Walters-szel ha egy szer majd Lleyd George a „béke szerző* „the peacemaker* nevét foyjja »agának ambicionálni ? közt két egész uj név is van : Korda Sándor és Herczegh Vilmos, az első bariton énekes, a másik jellem és operett szinész. A női kart is meg­erősítették. * A bérletekre vonatkozóan külön­ben Palágyi igazgató az alábbi ké­réssel fordul a közönséghez. Tisztelettel van szerencsém érte­síteni Eger város n. é. szinház- bériő közönségét, hogy az idei ta­vaszi szezon bérletének eszközlését az Egri Nyomda r.-t. (Gimnázium­utca 6) volt szives elvállalni és igy minden a bérletre vonatkozó felvi­lágosításért valamint a helyek bére­léséért raéltőztassék az Egri Nyomda r.-t-hoz fordulni. \ Miskolcz, 917. április hó. Kiváló tisztelettel Palágyi L»jos, az Eger-Mískolczi szinikerfllet igazgatója. Hegerósitik a fronton az orosz esapatokat. (Saját tudósítónk tekfenjelgnsése.) Hága, ápr. 24, Péíertrárról jelentik, hagy az ország belsejéből asgy oroíz esapatokat indítottak a frontok raegerésitéáéFí.— ■*—-r—tt ~r-ríj~i-Ti"r-*inarr rtTT-irurni—i riimom^rmnuii hírek. Eger, április 24. — Kitüntetés étadása. Tegnap délelőtt a vármegyei közgyűlés uián meleg hangulatú kis ünnepsége volt a megyei tisztikarnak. Megírtuk már, hogy a király Drizsnyei Béla pétervásárai főszolgabírói 44 éves figybuzgó közszolgálati működéséért a Ferenc József rend lovagkereszt­jével tüntette ki. A kitüntetést a megyei tisztikar jelenlétében tegnap adta át Keglevich Gyula főispán meleg szavak kíséretében a kitün­tetett főszolgabírónak, kiemelve a közszolgálati pályán szerzett érde­meit. Drizsnyei főszolgabíró meg- hatottan mondott köszönetét. — Az uj főjegyző üdvözlése. A vármegye tisztikara tegnap dél­ben testületileg üdvözölte Puchlin, Lajos Hevesvármegye újonnan meg­választott főjegyzőjét. Az üdvözlő beszédet Hevesi Gusztáv tb. főszol­gabíró mondotta, rámutatva arra a meleg szeretetra és ragaszkodása, amellyel az egész tisztikar visel­tetik a főjegyző iránt s amely a legőszintébb örömet kelti megválasz­tása fölött. Puchlin Lajos főjegyző a legmelegebb hangon s a legszí­vesebb szavakkal mondott köszö­netét s egyúttal üdvözölte azokat a tisztviselőket, akiket a megye kö­zönségének bizalma vele egyfit tegnap ültette be a megüresedett tiszti állásokba. i Az uj színtársulat. s y ' > I i Megjelent az előzetes szín­házi jelentés. Eger, április 24. I Megírtuk már, hogy az idei színi- | évad május 19 én kezdődik. A sze- \ zon megkezdését most hivatalosan t is beharangozza a ma megje- | lent eiőieges színházi jelentés, mely- \ ben a következők foglaltatnak. I Tisztelettel értesítjük Eger város ! és vidéke n. é. közönségét, hogy a ■ városi színházban előadásaink soro­lj zaíát 1917. május 19-én szombaton | megkezdjük. Egyben van szeren- - csénk társulatunk névsorát bensu- = tárni: I. Ügyvezetőség: Palágyi La* 1 jós, művezető igazgató és főrendező. Rátkai Sándor, rendező. Klenovics György, rendező, Faragó S., titkár \ és rendező. Szathmáry Endre, kar­nagy. Endrődi Miklós, ügyelő. E. Kovács Manci, sugónő. II. Műszaki ? személyzet: Ádamcsé József, disz- 5 mester. Molnár Ká*mán, kellékes. \ Poliák János főszabó. Előadó sze­li mélyzet: Pintér Bosks, Antal Erzsi, s E. Pádiy Margit, Bársony Edith, \ Ksnrádt Ilonka, Vajda Ilonka, D. [ Erdődy Jolán, Róeai Hcrmin, Niez- l kíné Ilona, Palágyi Lajos, Fenyő I Emii, Klenovics György, Darrigo | Kornél, Herczegh Vilmos, Endrei i Jenő, Rátkai Sáodor, Karda Sándor, \ Endrődy Miklós, Gáspár Jeaő, Fa­ragó Sándor, Telekán: Valér. Segéd- ! személyzet: Németh Eszti, Rátkainé ; Jolán, Szappanos Dezsőné, Gaz­■ dáeska Lajosné, Gáspár Amália, Szabó Manei, Szentgyörgyi Rózsi, I Kolossey Anna, Marosi Gézáné, 1 Gáspár Kálmán, Nyulassy Lajos, Bokros László, Erdei Ferenc, Rovó István, Tóth József. A zenét a cs. és kir. 21 ik gya- logezied zenakara szolgáltatja. Bér­leti feliételek az 1917-ik évi tavsszi idéHyre. Tisztelettel értesítjük a n. é. közönséget, hogy az idei tavaszi idényre 24 A. (hétfő, szerda, péntek) és 24 B. (kedd, esülörtök, szombat) előadásokra bérletet nyitunk. Azon­kívül a vasárnap esti előadások rendes bérletszünetben tartatnak meg. Az eszközölt bérlet időközben vissza nem vonhaió. Tisztelettel figyelmeztetjük a u. é. bérlőközön­séget hogy a bérleti összeg után 2 százalékot tartónk fizetni, mely összeg az ©rsz. szinész egyesület nyugdíj-alapjára lesz fordítva. A földszinti bérlet egy összegben fi­zetendő a bérlet átvételekor, ugyan­akkor fizetendő a bérlet után járó 2 százalék. A páholy-bérist fele a bérlet átvételekor, a másik része pedig junius 15-én fizetendő. A társulat a jelentés szerint csak­nem teljesen a régi maradt, de né­hány uj taggal »ég megszaporodott. A nők között csak egy uj nevet ta­lálunk az Antal Erzsiét, aki a tár­sulat koloratur énekesnői«. A férfak

Next

/
Oldalképek
Tartalom