Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-04-24 / 107. szám

2 BORS U j SÄ G A vármegye közgyűlése. Orácié Kegíevich G?nm téispámmt. Hatalmas ina- tetés Tim Isten gróf melleit. öásliesányt Lajos oagyhaten beszéde. Bizalom a kársáéinak. A váJantesek. Eger, április 23. A vármegye ma délelőtti közgyű­lése, amelyről az előjelek mind azt sejtették, hogy egyike lesz a leg szürkébb és Icgremínyfelenebb köz­gyűlésnek, mai kibontakozásában valósággal országos jelentőségű po­litikai eseménnyé vált s olyan im­pozáns, egyetlen disszonáns hang­tól meg nem zavart politikai de­monstrációvá nőtt, amely párját rit­kítja a vármegye évkönyveiben s amely kezdeményezésével a legna­gyobb valószinüség szerint az egész ország közvéleményének megnyilvá­nulási folyamatát indította meg. Lesz-e politikai kérdés ? A vármegyei közgyűlések érdé kessége és mozgalmassága rende­sen attól függ szerepel-e a tárgy­sorozaton valamely aktuális politi­kai kérdés, amely alkalmat ad a pártoknak erőik összeméréseire. Ugyiáiszott, hogy a msi közgyűlé­sen nem iesz semmiféle ilyan üt­köző pent. A küszöbön álló válasz­tások sem voltak alkalmasabb na­gyobb érdeklődés kiváltására, mert hiszen épen a vezető állásokra ki­vétel nélkül csak egy pályázó voit, s igy igazán nem volt okuk a bi­zottság tagjainak arra, hogy nagyabb számmal jöjjönek be Egerbe, hogy részt vegyenek a közgyűlésen. Bizalmi indítvány Tiszának. Az utolsó 48 órába • azonban lé­nyegesen megváltozott a helyzet képe. Szombaton délelő t Okeücsá nyi Lajos és dr. Széky Péter megye- bizottsági tagok Írásbeli indítványt nyújtottak be sz alispánhoz, amely­ben javaslatot tettek, hogy a tör­vényhatósági bizottság nyilvánítsa bizalmát Tisza István gróf minisz­terelnök és kormársyzata iránt. Ez természetesen gyökeresen meg • változtatta a helyzet képét. Egyszerre meg volt a politikai kérdés még pedig a legizgaíettabb és legaktu­álisabb. S a Tisza István gróf ne- vének valóban magvolt a maga va- rázsos hatása. A vármegyében még fiatal uralmu, de törhstetlen egységű s a legtökéletesebb pártfegyclmet tartó munkapárt, mint egy teBt moz­dult meg erre a szózatra. Éreziék, tudták, hegy demoHstrálniok kell s hegy akkor, amikor a miniszter- elnök ellen a felelőtlen személyes vellitásöTitél fűtött ellenzéki politika s a tőlük sugalmazott sajtó a leg képtelenebb támadások légióját zú­dítja, kétségtelenül nagy súllyal esik a mérleg másik serpenyőjében az ország iegmagyarabb virmegjé jének egyöntetű s olyan impozáns megnyilatkozása, amelynek őszinte­ségéhez s a vármegye minden tár­sadalmi rétegét átható gyökeréhez a kétség egyetlen szava nem férhet. S a hevesmegye legteljesebben megfeleli ennek a nagy feladatnak. A bizoüsági tagok olyan impozáns számban vettek részt a mai közgyű­lésen s meggyőződésüknek oly elem! erővel adtak kifejezést, amellyel szemben, az ellenvélemény egyetlen szava sem hangzott el s amely amellett, hogy a kgszilárdibbsn hit vallás; tett a miniszterelnök becsü­letes, minden hangzatos jelszótól s olcsó hatásvadászattól mentes ma­gyar nemzeti politikai irányzata mellett, a megyei munkapárt egyik legteljesebb diadalává avatta a mai közgyűlést. A közgyűlés előtt. Ami egész szokatlanul hatott, a vidéki megyebizotisagi tagok már vasárnap délben nagy számmal ér­keztek meg Egerbe. Az esti vonat pedig valósággal ontotta be a vi­dékieket, akik a vármegye minden vidékéről, mondhatni csaknem teljes számmal jöttek be, úgy hogy este már tiszta képet lehetett alkotni arról, hogy a bizalmi nyilatkozat külső formájában is a bizalom leté­teményesének nagy egyéniségéhez méltó módon történik meg. Reggel szakadt az eső. Zimunkós csúnya idő volt, da ez nem riasz­totta el sem a bizottsági tagokat' akik már jóval a közgyűlés meg­kezdése előtt tömegesen érkeztek a vármegyeházára, sem a nagy érdek­lődő közönséget, a város előkelő hölgy társadalmát, akik i’a karzaton foglaltak helyet s külsőségekben is a mindennapitól eltérővé, ünne­pélyesebbé tették a közgyűlés képét. Óváció a főispánnak Kegíevich Gyula gróf főispán már féltiz ulán megérkezett a vármegyehá­zára, mert a közgyűlés előtt az állandó választmányisfilést tartott még. Érke zésekor már a folyosó tele volt bi­zottsági tagokkal s a vármegyeház kistermében nagy számban várták az állandó választmány tagjai is a főispánt, akinek megérkezését úgy, a folyosón mint a kisteremben hangos óváció kisérte. Ugyancsak lelkes éljenzéssel fogadta Kegíevich Gyula gróf főispánt a zsúfolásig telt nagy terem is, ahová az ál­landó «választmány tagjaitól kisérve belépett, hogy a .közgyűlést meg­nyissa. A lelkes óváció lecailiapaltával a főispán pár szóval megnyitotta a közgyűlést, amely megkezdte a tár­gyalást. Puchlin Lajos h. főjegyző felolvasta az alispán! jelentést, a mely rövid pillantást vetett a vár­megyének a muH közgyűlés óta lefolyt történetére s főleg a fcözéiel- mezés és közelíáfás állapotával fog­lalkozott. Azután kitűzték oktáber hó 22 ikére a legközelebbi rendes közgyűlés határidejét. Majd hódo­lattal tudomásul vették, a minisz­terelnök értesítését, . mely szerint Ő felsége a megboldogult 1. Ferenc József király halála alkalmából hozzá intézett részvéífeliratot s a j tróara léptekor felterjesztett hódo­latot a legkegyelmesebbsn kösze nettel fogadta. i A bizalmi indítvány. Okolicsányi Lajos beszéde. I Ezután a közgyűlés a bizalmi í indítvány tárgyalására tért át. í Puchiin Lajos vármegyei főjegyző felolvasta az indítvány [szövegét. ! Tisza miniszterelnök nevének em­lítésekor orkánszerüen tört fel a lelkes éljenzés, majd az indítvány szavainak elhangzása után percekig lelkesen tüntettek a miniszterelnök mellett. ' Az óváció csillapultával '. felállóit Okoücsásyi Lajos bizottsági tag s engedelmet kért, hogy indítványát ! megindokolhassa. Tartalmas és miHden izében köz­vetlen s teljes meggyőző erővel ható beszéde bevezetésében ismer tette Tisza rendkívüli rátermettségét és kimagasló egyéniségét, aki ma kétségtelenül a monarchia legelső áiamférfia, akit nem csak a saját országa szőkébb határai között mél­tányolnak, hanem akit Ausztriában is, osztrák vezető körökben is a legteljesebb elismeréssel honerálnak s akiről ma általános a meggyőző­dés, hogy ő a monarchia Bismark ja. S nem csak a központi hatalmak országaiban, de amint erről az el­lenséges sajtó tanúskodik, az an antant népeinél is valóságos foga lom az ő neve s tanácsát minden fontosabb külpolitikai kérdésben kikéri a németek nigy császárja is. Áttérve azután a mi belső politikai kérdéseinkre. szélt a koncentrációról, amely szép eszmét az egész parlament lelkesedéssel fogadta, de amelyet az ellenzék csak a Tisza megbuktatására akart felhasználni. Tiszát, az ő rendkívüli egyéniségét azonban ma az ország nem nélkülözheti. Hangsúlyozta, hogy Tisza egyál­talán nem szorul bizalmi nyilkeza- tokkal való támogatásra. Az ő po­zíciója az ellenzék minden hazug beállítása, az intrikák és apró gáncs­vetések egész tömege ellenére is sziklaszilárdan áll, mégis úgy véli, hogy szükséges most ez a bizalmi nyilatkozat. Az ellenzéken azt szo­kás fslhánysi, hogy Tiszának és kormányzati politikájának ni; cs gy*- kere az országban, hogy Tisza a maga módszerével egyedül áll s a közvélemény az ellenzéki vezérek mögött van. Ennek a hazug beállí­tásnak nem lehet fényesebb .cáfo­lata, mintha elsőnek épen a leg- magyarabb vármegyéje tesz hitval­lást amellett, hogy helyesli Tisza politikáját s hihetetlenül ragaszko­dik a miniszterelnökhöz és kor­mányzatához. Nagy büszkeségggei tölt el en­gem az a tudat — fejezte be be­szédét a szónok — hogy nekem jutott az a szerencsi, hogy az or­szágban elsőnek és itt a legma- gyarabb vármegyében tegyem meg azt az indítványt, hogy szemben az eliczák éles, megtévesztésre célzó agilációjáva!, fejezze ki a vármegye a legteljesebb bizalmát Tisza István gróf miniszterelnök és kormánya iránt és ezzel megindítsam az út­ját annak, hogy a nemzet a maga igazi érzéseivel álljon nagy minisz­terelnöke mellé. Szűnni nem akaró lelkes taps és óvácié követte Okolicsányi Lajos szavait, amelyeknek bámulatos ha­tása a teremben levő ellenzéki bi^ zottsági tagok egy részét is magá­val ragadta úgy, hogy valósággal összeolvadtak a lelkesedés tüzében a muskapárttal s agy hogy az in­dítvány ellen egyetlen egy hang sem emelkedett s ami példátlanul áll. H?.vesmegye közgyűlési termé ben a főispánnak ^alkalma veit po­litikai kérdésben egyetlen felszóla­lás alapján egyhangú határozatot kimondani. Maga az elfogadott bi­zalmi nyilatkozat a következő: Hevesvármegye törvényhatósága Tisza István gróf miniszterelnök és kormányzata iránt a íegíelje- seteb bizalommal viseltetik s kéri a miniszterelnököt, hogy eddig tapasztalt fáradhatatlanságával folytassa az ország érdekében hasznsa működéséi, mellyel a magyar fegyverek dicsőségében tündöklő Magyarországot a világ- politikában is századok óta nem tapasztalt érvényesülésre juttatta. Azt is elhatározta a közgyűlés, amely meleg lelkesedéssel ünnepelte Kegíevich Gyula gróf főispánt és az indítványozó Okolicsányi Lajost is, hogy ezt a határozatát pártolás vé­gett kőz'i a társ törvényhatóságok­kal is. A választások. A közgyűlés másik §fontes tárgya az üresedésben levő tisztségek be­töltése volt. A kijelölő választmány a következőképen alakult meg. A közgyűlés megválasztotta tagokul dr. Széky Pétert, Ridaresik Imrét és Babocsay Sándort, a főispán pe­dig Kékessy Dezsőt, Papé Szász Lajost és Setét Sándort nevezte ki a kijelölő választmány tagjaivá. A kijelölő választmány kivétel nélkül jelölte az összes pályázókat, akik közül a közgyűlés egyhangúin vá­lasztotta meg főjegyzővé Puchlin Lajost, árvaszéki elnökké Mártonffy Lajost, hatvani főszolgabíróvá Oso­Í9Í7 április 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom