Egri Ujság - napilap 1917/1
1917-04-21 / 105. szám
JlXIV» évfeiy&M 1917 április 21. szombat 105. szál» POLITIKA! NAPILAP ttkrHoiésl áríilís *Sftgoia6röiwá»iii 11 WMülíi^^w rgggMiáwÉ «•öw A békeszerző szoeialisták. csátani, mivel egészségi állapota nem rosszabb mint legutóbbi meg- válaszíaiása alkalmával volt, és mivel a háború alatt nyugdíjba vonulni tisztviselőnek nem lehet. Megtámadta továbbá ezt a határozatot azért, mert magasabb nyugdijat állapítottak meg neki és még 600 koronás pótlékot is szavazott meg a közgyBiés kegydij gyanánt. Ez a szokatlan, legalább tisztviselő részéről tisztviselő ellen sz# katlan panaszra nézve úgy látszik maga a panaszt beadó is úgy vélte, hogy nem tartozik a közigazgatási bírósághoz, tehát már a panasziraí- tean azt kérte, hogy amennyiben a közigazgatási bíróság nem tartaná magát illetékesnek a panasz elbírálására, úgy tegye át az iratokat a belügyminiszterhez. A panasz egyébként hiterjeszke- dík arra is, hogy az árvaszéki elsők nyugdíjazása mögött más tisztr viselőknek az ambic ói rejtőznek. Egyben ugyancsak dr. Vass János másodfőjegyző kérelmet adott be az alispánhoz, hogy mivel igy az árvaszéki elnök nyugdíjazása még nem jogerős, tehát a hétfői közgyűlés napirendjéről az árvaszébi elnökválasztást vegye le. Tulajdonképpen nyilvánvalóan ez utóbbi volt a panasz és felebbezés célja. Az alispán a hatásköri kifogás megtételével terjesztette fel az iratokat a közigazgatási bírósághoz, amely mint értesítünk, a panaszt visszautasította és az iratokat áttette a belügyminisztériumhoz, a belügyminisztérium pedig a vármegye határozatát helybenhagyta. igy a hétfői közgyűlésen a választások akadálytalanul meg fognak tartatni. i n erű*-*. víriiuiw*ífií»3ase»v«ii^«t — Adomány. Taiay Gyula (Füzesabony) 40 koronát küldött lapunkhoz, melyből a hevesmegyeí hadlérváknak 20 korosát, a hevesmegyei rokkant kereskedőknek 10 koronát és a hevestnegyei iparosoknak 10 koronát szá n. Az összegeket renedeitetésük helyére juttatjuk. iiiíiliE ára 6 fillér, Eger, ápr. 20. A nemzetközi szocialista szervezet a háború előtt úgy állott ellőttünk, hogy az egyes országok szer főzetei a legbensőbb kapcsolatban állanak egymá eal az egész világon. Ä háború azonban az internationale érintkezési pontjait is elvágta úgy, hogy még a semleges államokon kere z- tül sem ludtak egymással érintkezni az ellenséges országok szocialista szervezetei. Holott pedig, ha vajam kor ugv éppen ezen nagy világfeífo^duiás idején keltett volna beigazolnia a szocialisták nemzetközi szervezetének, hogy képes arra a feladatra, amelyre vállalkozott. tudniillik a világ- béke megteremtésére az «ja- I bér szeretet alapján. Nsra rójjuk azonban fel sem szervezeti hibának, sssa a szocialisták vezérei tegya- tókos tehetségének szt, hogy nem voltak képesek a háború alatt meggyőződésük ' erejével érvényesülni, fsáért hi zen amikor a háború láza erőt vett az egész vi- I tágon, akkor ezzel az áramlattal fcz nabeszállni emberi j erő bármily tömegben kon» ; cí olrálva sem lett volna | képes. Azt sem lehetett j kívánni a szocialistáktól, hogy oda vessék magukat \ a fegyverekbe állott országok természetszerűleg kimé- j; letet nem ismerő katonai fegyelme elé. Téaylsg meg kellett váratok a pillanatot, amikor _ ____*>' s zervezetűket újra éleszt- í hetik s amely pillanat úgy látszik most megérkezett. > Nem kell feltétlenül nem- : í zetközi szocialistának lenni, j I hogy rokonszenvvel kísérli jük art a munkát, amelyre \ \ most ezek a diplásaíciai j I iskolát és simaságot egyál- j \ talán nem ismerő békeköz- l | vetítők vállalkoztak. Nemcsak , az emberiségnek fognak ezzel igen értékes szolgálatot tenni, hanem egyszersmind 1 alkalmuk less a világ elé állítani a szocialista gondolkodást a valódi szocialista elveket egész tisztaságuk-1 ban. Mi itthon Magyarország- § ban, ahol aránylag 'még i kis tért foglalt el a szoci- ! alismus, a szocialistákban f csak elégedetlen munkáso- I kát láttunk. Maguk a szó- ‘ eialistáink sem voltak tulajdonképpen tisztában a ’ szocializmussal, mint ahogyan a szocializmus mint í bölcseleti világnézet jelentkezik. Mi eddig s szoci- alismumak csak érdes külsőségeit, a megnyilatkozás nyerseségét olykor brutalitásait láttuk s mi is, de maguk a mi még kévéseké fejlett intelligenciájú szocialistáink is ebben látták csupán magát a szocializmust. íj Most, hogy a világbéke közvetítése így a szocialisták kezébe került, ki fog tisztulni az irántuk való felfogás igazsága is és ezzel együtt el fognak tűnni az érdességek, ny-mségek és brutalitások, amelyeket eladdig éppen esak zz váltóst ki, hogy félre ismerve alapigazságaikat maga az állam és társadalom is elzárkózott előlük. Látjuk, hogy a szocialista Németországban, Belgiumban. Ang iában, Franciaországban, tehát ellenségein knél és barátainknál egyaránt parlamentit épes pártokká akkuitok és hetyet foglalva a parlamentekben nemcsak kitünően megállják helyüket, de sőt vezető szerepbe is jutottak. A szocializmusnak a háború után kétségtelenül nyomatékos hely jut a magyar közéletben is s ezen csak örvedeni fog a magyar közélet helyes fejlődésének minden barátja, mert a parlament most már csakugyan szintere lesz igy az ellentétes vélemények színvonalas vitatásának. A megyei választások körül. Eger, április 20 A vármegye legutóbbi közgyűlése foglalkozott a Pillér Ede árvaszéki elnök nyugdíjazási kérelmével. Megírtak annak idején, hogy a vármegye a hossza szolgálatot, a lelkiismeretes munkái kodást és azt is, hogy az árvaszéki elnököt egészségi állapotának súlyosbodása éppen az árvafigyi munkák között érte, a nyugdíjazási kérelemnek helyt adott és az egész nyugdiját és még bizonyos pótlékokat is szavazott meg részére. A törvényhatósági közgyűlés ezen határozatát dr. Vass János vármegyei másodfőjegyxő panasszal támadta meg és kérte, hogy az alispán küldje fel az iratokat a köz- igazgatási bírósághoz, ettől meg azt kérte, hogy a határozatot semmisítse meg, mert nem kellett volna az árvaszéki elnököt nyugdíjba bo
