Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-04-20 / 104. szám

3 XIV. évfolyam 1917 április 30. péntek 'fc'fe'SaSís^'fssKHsíwiSaeBBidiBSrsi^^ 104. agául I i’*WFI1 nVi.V£^-^^^--^őfáü«ÜM«Mtt OR1U JS ffirdeiésl árak; POLITIKAI NAPILAP » *s,$C£jiv jj*n*te* ttäB^mmiSßiBäK^sSMmKS» saasKiX^s^m Tavaszi szántás. Eger, ápr. 19. Az Aisne völgyében és a termékeny Champagne eny­he lankája vidékein frissen van szántva a gyönyörű francia föld. De mintha ezer és ezer gigantikus eke szán­totta volna föl. Az ekövas talán egész a föld szivéig hasított s a fel- hantolt barázdák dombso­rokká nőttek. Mintha óriások szántóföld­jének boronálatlan, frissen tört ugarja volna, olyan ez az éktelen fekete mező, a melyen a gránátok végezték a rettenetes tavaszi szántást. És aztán jött a vetés. Na­pokon és éjszakákon át dörgő fegyverek, rémséges kopogással csattogó mitra- jőzök e véres gazdaság fan­tasztikus vetőgépei ontották a rettentő szántásba a ten­ger ércmagot, a golyók mil­lióit a formák ezer változa­tában, elíapuit formátlan ól­mot, szeszélyes ^alakúvá té­pett bronz-szilánkokat, kú­pos és hegyes acélt. Beágyazódnak a frissen föllépett, mág párolgó sebü földbs s találós hajnalok vérharmata permetezi be a tavaszi szántás érc vetését. Kikel- e valaha ez a cso­dálatos vetés, sarjad-e zsenge zöld palánta az acélburku ércmagból, zssndttUe majd bokros pázsitos vetés ezeken a mezőkön s le*>z-e rengő kalászos, aranytengert ren­gető róna a mostani véres kietlen ugar helyén. A jó gazda is tud jósolni és megfejti előre a teriaós alakulását Az előző évek tapasztala­taira támaszkodik. Az idő­járást figyeli. A hőmérő és a lég&uymérő előtte van. Nekünk is az egymásba markoló, az egymást tá­rnái ztó, lendítő események nagy összhangját kell nézni, hogy következtetéseket tud­junk vonni. Keleten nagyot változott a világ. A roppant harópófo- gónak egyik ága már meg­lazult, nem tud többé úgy szorítani s ezért enyhült volna a másik ág nyomása is. Vagy a dolog pénzügyi oldalát nézve a nyugati frontról, odaát nagy frietát- ruházási bonyolítottak le és az angol és francia pénz a nagy hitelező idegesen re­megni kezd, vájjon bizhatik-e eléggé az uj adósban s ha vállalja is az uj adós a régi adósságot, meg vannak, vagy megle.znek-e nála a kellő biztosítékok. Á mijiiárelok most igazán az utolsó kártyalapra van­nak téve s ma határozott és merész játékra van szükség, mert különben minden el. veszett. A harapófogó másik ága tehát kalapáccsá változik át, hogy ha már szorítani nem tud, legalább üthessen s a veszedelembe jutott börziáaer merész couppal próbálkozik. Ez a magyarázata a nyu­gati harctéren az általános nagy támadásnak. amely lihegő kétségbeeséssel akar most minden áron ered­ményt elérni, hogy az eset­leg hirtelen lecsapó nagy derűiből megmentse, ami megmenthető. Támaszpontul szolgálhat azonkívül egy fontos politi­kai nyilatkozat Í3: Kerenszki a s£oeiálista miniszter irányt szabott most a békelehető­ségekről fantáziáid gondo­latnak. Logikusan magya­rázza meg, hogy méri ne gon­doljon senki ktt'ön békére. Oroszország nem ezt akarja. Az orosz munkásság nem olyan értelemben béke­párti, hogy tovább! hábo­rúnak tegye ki francia és angol elvtársait s abban őket magukra hagyja. Az orosz szociáldemokra­ták és az ideiglenes kor­mány egyetértenek abban, hogy az egész Eu ópa ál­landó békéjct kell megte­remteni s ennek az állandó békének érdekében kölcsö­nösen áldozatot kell kozni mindenik félnek azzal, hogy a terjeszkedésről egyik is, másik is lemond. Ma ebben az értelemben csak Anglia és Franciaor­szág akadályai a békének, de eppen itt kapaszkodnak egymásba az esemény k. Ez a két ország a legna­gyobb erőfeszítéssel az anyagi és szellemi erők, az emberanyag és a hadigép technika teljes koncentrálá­sával vivja a rettenetes har­cot a nyugati frontokon. " Eddig hiába való volt az erőfeszítése és most már az első magrohanás nagy vihara után joggal remélhetjük, hogy hiábavaló is fog ma­radni. Érezzük azt is, hogy most végre ennyi áldozat és ennyi erömegfeszités ős energiapazarlás hiábavaló­sága árán bs kell látnia en­nek a két elvakult ország­nak is, hogy a pénz zsarnok kapzsi hatalmánál és éhsé­génél szentebb és nagyobb az emberiesség, a humanitás hatalmas parancsszava s hogy le kell mondania minden imperiáJista terjeszkedési áb­rándjáról. ügy érmük, hogy az ar- rasi és champagnei halálos mezők rákényszerítik ezt a belátást ég akkor kicsirázik s tavaszi szántás ércvetése. ■f üjabb nagy zavargások Pétervárotl (Saját tudősHőnk telefonjáéntése.) Kőin, április 19. Kölnische Zeitung jelenti Stokhomból : Haparandából és az orosz- svéd határról érkezett ma­gánjelentések szerint Péter- váróit az ideiglenes kormány ellen újabb nagy zavargások törtek ki, emeíyek saág na­gyobb arányúak mint a márciu i zavarok voltak. Az utasokat a svéd határon vissza]ártották, mert a vona­tok asm közlekednek ren­desen, Hspanmdéból a pos­ta 4 nap óta elmaradt. 80 balott bernit dó a Zrínyiről. (Saját tudósítónk telefonjelentéSG.) Budapest, ápr. 19. A Zrínyi halottainak ki­emelését tovább folytatják. Edéig már 80 halott került elő a hajó áldozatai ktízül, de az áldozatok száma sok­kal több. Óra 6 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom