Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-04-08 / 94. szám

XXIV, évfolyam 1917 'április 8, vasárnap feMmRSOäiM&ämb í 94. s^áni EGRI U JSA POLITIKAI Az önzetlen bíró. Hger, április 7. A harmadik husvét meg­hozta a 11-ik ellenség«!. Ám­bár ez a 11-ik már csak formailag uj. Lényegileg, a valóságban ellenségünk volt nekünk az Unió már a há­ború kezdet tői. A békeköz- vetités, melyre a közelmúlt­ban Amerika látszólag vál­lalkozott, csak arra szolgált, hogy ellenségeinket még jobban ellenünk bátorítsa. Ma már egészen látható, hogy a háború kitörésének pillanatától az entente mel­lett állott az amerikai Unió nemcsak az angolokkal való nyelvegységbeu rejlő rokon­érzésével, hanem anyagilag is azzal, hogy muníciót szál­lított, élelmet adott s buzdí­tással volt ellenségeinknek. Nem kételkedünk abban, hogy Amerika rosszindula tát ép úgy az el ő perctől fogva felismerte a mi diplo­máciánk, mint ahogy jól tudta azt í?, hogy mi készül ellenünk Olaszországban már a bábom első napjaitól kezdve. Amiként azonban Olaszországban, úgy Ameri­kában is az volt a feladata a mi diplomáciai ügyvivő­inknek, hogy tartóztassák vissza ameddig tudják, az ellenünk ásott aknák felrob­bantását, hogy minél több időnk legyen elkészülni a védekezésre. Monndhatjuk, hogy ma már ezen tizen­egyedik ellenség elleneben is készek vagyunk a véde­lemre. Mert itt is csak a védelemről van szó, amint­hogy ezen háború iolyamán mi sohasem támadtunk, azért hogy támadjunk s a mikor támadtuk, akkor is egak vé­dekeztünk. Százszor és ezer* szer hallottuk már parla- mentekben, intervjukban, fórumokban és sajtóban, < hogy nekünk nincsenek hó« j disási vágyaink, sei a hábo- í rut nem akartuk, mi tehát ' védekezünk. Ellenségeink ezzel szemben \ az emberi jogokért való küzdelmet Írják bábomra uszitó zászlójukra, de ennek képmutató hazug voltát leg­ékesebbe« békeajánlataink ! visszautasítása álcázta le. S \ ugyanezzel a hazugsgágal i bontja ki most a legnagyobb j demokrácia a csillagos zászlót } A történelem feladata lesz ; megállapítani, hogy miféle ; motívumok állították össze ) azt a világra szóló abszur­dumot, hogy egy százmilliós | szabad nemzet nevében há- i borút üzenjenek békét hír- ; dető nemzetek ellenében. A [■ £ háború kezdetétől fogva min- : denki azt hitte, hogy a vér­zivatarba sodort európai nemzetek között a lángoló gyűlöletet Amerika lesz hi­vatva lecsillapítani. Az Unió f elnökének, Wilsonnak s ke- | zében láttuk a világ birájá- | nak döntnöki pálcáját, S f íme a büszke demokrácia el- - dobja magától a világtörté- f nelem e legmsgasztosabb szerepét s beáll zsoldosnak * az üzktékes Anglia táborába A köztársasági eszmék híveit ennél nagyobb csalódás nem érte. Úgy fest a helyzet, hogy Amerika itt is arra az üzleti álláspontra helyezkedett, hogy sokkal praktikusabb osztoz- kodónak lenni a verekedők között, mint pártatlan bíró­nak lenni díjtalanul. Vilá­gos, hogy az „üzlet — üzlet“ győzött ismét a trösztök ha- hazájábaa. Az amerikai mil­liárdosok igy gondolják, hogy most nemcsak Hurópá­fUrdefésl árak : ■■ klxtfmégmk. feürá»*# *eattMli fefecfc fMaXÜmv. «8 ».OBé,. w^4»-*Uilta«o k i-íTBelusJéscfc. Menti**. ‘ R- *-* *wl# *«**«•«*. nWBüá' ban, hanem az egész vilá­gon nagy oulozkodás lesz kulínr éií n na kuliur terüle­tekben. Iaa*» n*:m aks? le­maradni senki s odvuszifotta elnökét, hogy áüjoo be ő is ellenségnek, n-ho^y reá essen az őazf tlsa b tó fel­emelő, de nem jövedelmező feladata. Hz antant csapatok lövik it. Qucatint. lininini francia támadás hinsnit meg Bálán­cenrtnal. Hagy rspülóbarcok ayngatoa. Felderítő előretörések az orosz barctéren. Hőfer jelentése. fSözli a miüisiterelnökscg sajtóosztálya.) Budapest, április 7. #tív&talds jelentés.) Keleti badtaafiitérg Az Erdős-Kárpátokban és Stanislautől délre orosz felderítő osztagok sikertelenül törtek e!ö vo­nalaink ellen. Sok helyen előtéri csa ározások voltak. OSaai és déNceleti hadsaűi&éiB i Nem volt különös esemény. Ludejiildirff jelenbése. (K*$zlí a misiítzterelEőkség sajtóosztálya.) Berlin, áp<-. 7. A nagyfőkadisxáüásról jelentik: iljrwfgwti Zmé&mm'éé&s A tüzérségi harc Lenstől Arrasig rövid megsza­kításokkal nem csökkenő hevességgel folyt tovább. A Somme mindkét oldalán levő területen kis osz­tagok több Ízben keltek harcba. A franciák lőtték St. Queatint. Laffau mellett, Soissonstól északke­letre egy francié előtörés meghiúsult. Az Aisne mentén ös az Aisne—marnei csatorna mellett a tüzelés ereje jelentékenyen fokozódott. A franciák arra irányuló támadását, hogy a tőlük elragadott árkokat Sapigneulnél visszafoglalják, sú­lyos veszteségsikkel visszavertük. Ára 6 fiiér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom