Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-04-06 / 92. szám

XXIV. évfolyam S917 április 6. péntek ■2, mám EGRI UJSA POLITIKAI NAPILAP fflfúetéíi árak: kcdemtortk. Má&3UWMmL&&, fiC Becsületbeli tartozás Eger, ápr. 5, A háború rengeteg uj fel­adatot rótt a 'hatóságokra ős és a társadalmi életre egy­aránt. Esek között a feladatok között a legelső helyen áll a hadírokkaatak és hadiárpák gondozásának reiüdbesZ'-dés©. Ennek a legfontosabb ügy­nek a szerkezetet a napok­ban kiadott miniszteri ren­delet állapította meg. Bizo­nyára felesleges volna a szó­ban forgó ügy nagy hord- erejére s azon feladatok és kötelességek áldásos voltára különösebben felhívni a tör­vényhatóságok figyelmét, — mondja a rendelet — sme­lyek a hadirokkantak, árvák és özvegyek testi, lelki gon­dozása terén várnak úgy a hatóságra, mint a társada­lomra. A háborúban rokkan ttá váltakkal s az elesettek csa­ládjaival szénában a nemzet­nek becsületbeli háiatartczása áll fenn, amelynek lerovásá­ban fáradtságot nem ismerő buzgalommal, odaadással ős ügyszeretettel kell a közha­talom minden szervének el­járnia. Ugyanez az érzü et kell, hogy áthassa a nemzet egész egyetemét is. Felséges Asszonyunk hivó szavára a tettek mezejére kell lépniök mindazoknak, akiket kedvező anyagi helyzetük és maga­sabb műveltségük [szenvedő embertársaik sorsának felka­rolására képesít. Ki kell ré­szüket venniök nemcsak az anyagi áldozatokból, hanem abból a munkásságból is, a mely felkeresi és az élet rögös utján át tanácscsal, buzdítás­sal, segédkező közbenjárással állandóan kiféri a gondozásra szorultat. A rendeletnek ezekben a szavaiban benfoglal tátik műi ti az a felemelő {feladat, amely a hatóságokra és a társada­lomra egyaránt kötelező. A hatóságok kétségtelenül meg fogják tenni a maguk köte­lességeit. E helyen a társa­dalomhoz kívánunk szólam és mindenkinek a leikébe szeretnők bevésni azt az ér­zést, melynek egy pillanatra um szabad szünetelnie, hogy azoknak a rokkantaknak és az elesettek családtagjainak és árváinak köszönhetjük azt, hogy akik megmaradtunk, vagy akik itthon maradtunk, továbbra is félhetünk a ma­gunk hétköznapi munkássá­gának. Ebből a hétköznapi munkásságból ki kell rzaki- tanunk egy-cgy napot, egy- egy órát arra, hogy odaáldoz­zuk azoknak, vagy azok csa­ládjainak és árváinak, akik érettünkmaguk életét vagy testi épségét áldozták fel. A hadigosdozók szervezetében, kivétel nélkül részt kell vennie minden jóérzésű em­bernek. Készt keli vennie azon a módon, ahogy anyagi ereje, képességei, hivatásbeli készségei odautalják. Mind­nyájunknak mindenünkből, vagyonúnkból és munkánk­ból áldozni kell a fköteles- ségteijesitésnek ezen az oltá­rán és senkinek sem szabad magát kivonnia ebből a mun­kából. Az országos hadigondozó szervezet előkészületi mun­káit Keglevieh Gyula gróf főispán azzal & meleg lelki- érzéssel, melyíye! főispánunk általán a humanitárius ügyek iránt érdeklődik, már meg­kezdette és serényen sürgeti a szervezet létesítését, hogy áldásos munkáját mihama­rább megkezdhesse. A hadi­gondozók szervezetét a mi- niszt ri rendelet úgy kon- templálja, hogy megkezdve alsó fokon a községeken, tovább a városokban, a tör­vényhatóságokban és azután egy országos közős intéz­ményben legyenek megfelelő szervek, amelyek hivafás- szerüleg foglalkoznak a rok­kantak, ezek esaládt gjai s az árvaságra jutott elesettek gyermekei gondozásával. Az első muaka már megindult. A főszolgabirákat ég polgár- mestereket felhívta már a fő­ispán arra, hogy írják össze mindazokat, akik alkalmasak s akik maguk is önként je­lentkeznek arra, hogy ebben a nemes munkában részt vesznek. Az *gy összeírt ha­digondozók maguk fogoak községi bizottságot alkotni, ezek aztán járási bizottsá­gokká, városi bizottságokká alakulnak, felettük áll s tör­vényhatósági hadigondoid bizottság és mind zek felett az Országo? Hadigondozó H vatsl é' Tanác . A hadi- gondozók munkája kétfelé oszlik. Lesznek pártfogók, akiknek a feladatuk a hadi­árvák gondozása ás Úsznék tanácsadók, akiknek a fel­adatuk a^hadirokkantak csa­ládját és a hadiözvegyeket tanácscsal ellátni. Az árván maradottak ezer bajában kell segítséget nyúj­tanunk s hálásan kell fogad­nunk azt a lelkes munkál­kodást, amellyel a fői»pán ezt az ügyet útnak indította és serege tői kell eorakoz- nunk a háború áldozatai iránti becsületbeli hálataito- zás lerovására. fteimsnél véres vereséget szenved­tek a franciák. & Somme én Oise vidéken 8 vissmenniás még tart. Az orosz harctéren csak rohamcsapatok sike­rült, de kisebb jelentőségű vállalkozásai. Böfer jelestése. fKözli a mÜitszterelaűkség sajtóosztálya.) Budapest, április 5. Üitvumfos jelentés.) Keleti hndsssivttéfl* i Néhány sikeresen végrehajtott rohamcsapat vállalkozáson kívül nincs jelenteni valő. fiass bttdLMdfettér a Világos látási viszonyok melle t általába élén- kebb tüzérségi és repülő tevékenység, mint legu­tóbbi napokban. Messzehordó ágyúink }ó hatással mm® lka 6 Miér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom