Egri Ujság - napilap 1917/1
1917-03-28 / 84. szám
XXIV. évfolyam. március 28« szerda 84« szám 1 1 " 1| 1; y ^Jg POLITIKAI NAPILAP □ fe.SnTftr «ANDOR. ftáxjim mtm.6&. fürdetést árak; ■CM kt*j?mén?ek, b trésé# <gftjcz)rl'atiaeii blrtk rovstóbaa as taifalsok, rfcavéBTtÍTBasáji*, Mwioiíolí bírd«teií!,T«l, írvsrf*! birte- «Mr IS BB4r, m«MHsiátok Mfc. fSSesTjrf-aefc, *STb«keléwsk, tik *~* serig $ K. 1 ístesÜrM, h6u4 Respublica. Eger, sssáre. 27. Ebfesa & pillanatban taláa rcár egy uj nagy jövőre felszabadult, hatalmas, gigantikus eserőktől duzzadó aép lélekzi be táguló tüdővel, issza fel mámorra szomjas érzékekkel s szívja magába minden kitágult pórusával ennek a sseat bűbájos erejű srónak csodálatos fluidumát. Ebben a pillanatban talán már ifjú pogány daccal feszüld izam köztársaság lett a vés, hieratikus, szent Oroszországból, s mi akármint fordul- jón is a dolog nem titkolható szimpátiával nézzük a történelemnek ezt a bámulatos fordulását, szinte úgy mondhatnánk idegizgató hatásokra utazó raffinemánaal kimódolt színpadi trükkjét. Msrt valljuk meg egész váratlanul ért bennünket ez a nagy változás. Álmodni sem merte volna senki, hogy a millió szuronnyal körül határolt Oroszország kellős közepén, mikor az impsriális, militari« és hierarchikus hárma» alapon álló cári hatalom világig- gázoló erőinek teljes titáni gépezetét működésben tartja, egyszerre csak diadalmasan emelheti fel fejét a forradalom. De még ennél is nagyobb meglepetéssel szolgált a forradalom érvénye« sülegének módja. Mindenki úgy sejtette, hogy Oroszországban, ahol a forradalom végre is előbb utóbb elkerülhetetlen volt, * a legzabolátlaBabb vadsággal, a nagy természeti koa- vulziók romboló erupció- jával, égig harsanó lánggal, | gátakat szaggató vérára- v dácsái fog kirobbani a forradalom ősereje. A terror hihetetlen dühöngését vártuk. Az éjjeli menedékhelyeken bujkáló anarchia és nihilizmus eszeveszett féktelen tomboláiét, Tőrt, bombát és a kisebb, az elnyomottak politikai érvényesülésének minden rek- vizitumát. Azt hittük, hogy felszabadul a földalatti* Oroszország, döbbentő mániákus lázakban égő Dosz- tojeväzki típusok vetik rá magukat a jólét és tunya boldogság jóllakotjaira, megkezdődik a henye előkelőség és a folyton kizsákmányolt nyomor szenzációs dijbirkezása, tztig végre mindent egységes mártír színűvé mocskol be a mindenre ráfrrccseső vér. Nem sgy történt. A misztikus Oroszország nem szolgált egy második francia forradalom lángoló, bíboros véres romantikájával. Csak mm várnélkfil bürokratikus pontosságú szervezettséggel indult el és vett mindent szép símán birtokába egy szinte intézményesen előkészített forradalom, amely a maga véitelenségében is hihetetlen gyorsasággal jutott el végső fázisáig, a köztársaságig. Oroszország tanait a forradalmaktól, de nem utánozta őket * »Esszén helytelen is az orosz forradalmat a nagy francia I forradalomhoz feísonütani. I Az alapjában csak rendi | alkotmány változáséit vivőit | francia forradalom tuiajdon- I képen az egé z emberiség ! íonadsiaaa volt, a szabad szellem, a biber&liztnus pompás vérkeresztsége, a gondolat, a tett, a lélek és szivezabadságának nagy hajnalhasadása az egész világon. Az orosz forradalom bizonyára már magasabb rendű szociális forradalom, de területi hatásában bizonyára teljesen elszigetelt. Ma talán még azt sem merjük tőle remélni, hogy hatalmas lépés a béke felé és hogy a születő uj orosz köztársaság nem növekedhet a háború jegyében. Nem jogosít fel semmi erre a reményre. A köztársaság nem jelenti mindig a békét, még a legdemokratikusabb köztársaság sem s ebben a pillanatban még azt sem tudjuk, az igazi, a nemes, a humánus érzésű demokrácia diadala készül-e Oroszországban. Xogsau történt a Magyaros tető elfoglalása. Az egri zászlóalj egyik századában küzdő mezőkövesdi fin fűzte ki a zászlót a magaslatra. — Részletek egy harctéri levélből. Eger, mire. 27. Közölte már az Egri Újság, hogy a Magyaros magaslaton kivívott nagy diadalban oroszlán része a tizedik honvéd gy. e. egri zászlóaljának volt, amelynek egyik Szerdahelyi Qáber főhadnagy vezetése alatt álló százada tűzte ki a zászlót is magaslat ormára. Most alkalmunk van részieteket közölni egy harctéri levélből, amely részleteket közöl a magaslat megvívásából s megnevezi a zászlót kitűző honvédet is egy Kada András mezőkövesdi származása honvéd személyében. Az említett levél érdekesebb részleteit az alábbiakban közöljük: Mint már tudjátok nagy és nehéz de dicsőségteljes napja volt a m. kir. 10. honv. gy. ezrednek 1917. március 8 án. A gondosan előkészített tervek szerint támadást hajtottunk végre a megmászhatatlannak iátszó 1340 m. határszéli Magyaros tetőre, hogy kidobjak a régi, magyar azékely földet támadó alattomos ellenségünk segítségére siető s a nagy Romániát megvalósítási szándékozó befurakodott ellenséget. A kiadott tervek szerint támadásunkat kivaló tüzérségünknek hathatós, monthatnám megsemmisítő munkája előzte meg. Az előkészítés után következett a m. kir. 10. honv. gy. e. egy szívvel, egy akarattal végrehajtott, erőteljes rohama, mely roham után a Magyaros-tető ormára került Mezőkövesd érdes kezű, földtaré népének, selyemmel himzett nemzeti szinti lobogója, amelyet a mezőkövesdi katonáknak még 1914-en ajándékozott. Leírhatatlan [érzések töltötték ej mindnyájunk lelkét amikor az orom tetőn lobogni láttuk a nemzeti színű zászlót, melynek dicsőséges megvédését ás a világháborúból való szeplőtlen visszakozását Ígértük. Büszkeséggel töltötték el lelkcmet, amikor Kada Andris mezőkövcsd bajtársam a zászlót, a mezőkövesdi zászlót az oromra kitűzte. A fetámadt szél kifeszitette a zászlót, hogy a rendetlen futásban menekülő ellenségünk előtt is mesz- szelátható legyen a hárem szia, mely mindenkor életet önt belénk, ha nehéz és fáradságos munka előtt állunk. Egy harctéren levő hirlapiró pe gitmammm irwMrunnn—nu nwumm rmuw^'P Ära 6 ífttir.
