Egri Ujság - napilap 1917/1
1917-03-25 / 82. szám
2 £ Q R i U J S A ü 1917, március 25. csak habö&va tapogatóznak előre és sokszor el- í sánco ják magukat. Mozgásszabadságukat rend' f szabásaink erősen akadályozzák. i Tegnap a franciak La Fere iől nyugatra az j Aiieíte lapály mentén — Neuvile ás MargivanáS — ? megtámadták őrseinket. Mindenütt visszavertük őket. A Champagnéban felderítő csapatainknak az ] arcvonai több részében a franciák vonalaidéi fog- l Ifokat sikerűt hazahoztalak. dLeSaü it»tís5sf.íí«t®sh s Lipéi bércén mértábornüp taarevcnsaia i Smorgonnái, Baranoviciná! és a Siochod mentén a tüzelőkésziíés után előnyomuló csapatokat elflztftk. Dünabu g ót délnyugatra repülőink lelőttek egy ellenséges repülőgéget, A PrisbiatMó me lett pedig egy megfigyelő léggömböt. Jéssef főherceg wexéresr^des arcvonai« és \ Hatásos tfizérségi és aknavető tfiz előkészítés j után Protusu völgytől délre a Só yomfara és a Csobányos völgy közötti hegygerincen fekvő állá- j sokat rohammal elfoglaltuk ás 500 foglyot száll!- \ toltunk be. Nemsokára rá Magyarosfői északra az ellen- j ségnek ellenünk intézett előretörései meghiúsult, j Mackensen vezértáboi*nagy hadceoporfja » Nincs újság. Macedón arcvonai s Á helyzet változatlan. Az Ochrida és Presbá-té Mö- \ zöttí, valamint a Mauasztir közfiii harcok agy látszik, \ egjsíére befejezéshez jutottak. Március 12 tői 21-ig hat nap után indították tárna- \ dásukat a franciák, akik erre a 76-ik, a 156 ik és az 57 ik hadosztályuk jelentékeny részét, valamint töab gyarmati ezredet vetettek harcba. ki elisnségaek márccius 15 én és 18 áss szerzett terület nyereséget a rarcius 20iki és 21-iki ellentámadásunkkal kiegyenlítettük. A moaasziiri medencétől nyugatra és északra emelkedő hegyvidék uralkodó magaslatai, amelyeknek a megszerzéséért a franciák törekedtek, szilárdan birto kuniba maradtak. ä szövetséges csapatok úgy az erős tűiken való siivós kitartásban, m\at az erőteljes támadásban kiti nice beváltak. A gyalogság, a íisérséj: §g a ssféd fegyvernemek működésé a biztos vezetésnek világosan j kifejezésre juté akarata szériát mintaszert volt. At el- j lenaégaek súlyos veszteséget okozott és úgy látszik, ez kényszeríti rá a pillanatnyi nyugalmat — Csapataink képességükben bizakodna teljes nyugalommal tekintenek a további harcok felé. Ludcüidc^ff, olsé fóhadia&áliásta&sfe?' A képviseíöház »lése. ™e'y s“rint s*erf>" r Józseffel szemben nem lát fentudósítónk tdefonjeleatése.) forogni összeférhetetlenséget. Budapest, márc. 24. (Este 9 éra.) j Napirend előtt Sreljanovits A képviselőház mai ülését Guidó szólal fel. Szmrecsányi fél 4 órakor nyitotta meg bizonyítékai következtében gyors Szász Károly alelnök, aki mind- vizsgálatot követelnek és men- járt bejelentette az összeférhe- ! tel mi joguk felfüggesztését ké- tetlenségi jüry azon határoza- ! rik, hogy Szmrecsányi vádjait tisztázhassák. Kéri a parlamentet, hogy az a saját kebeléből vizsgáló bizottságot küldjön ki e célra. A Szmrecsányi által felmutatott akták, — mondja — misztifikációk, terjessze elő Szmrecsányi a bizonyítékait. A Hás emu® áttért a a*- pirsad tárgyalására, aaaikpr Szoarecsányi újból leidest a legutóbbi interpellációját és beszéde soráia kij lesiette, hogy & báa el akarta tussolni az egész ügyet, éppen azért annak jelentését nem lehat elfogadni bizonyítékul. C akis » katonai bíróságban bízik. Szmreesáoyi oly sokáig j beszélt, hogy Tisza Isí«?áa | be izédét, ki lapunk zártakor állott fal, hogy az elhangzottakra válaszoljon, fővárosi tudósítónk nem közölhetis. 8ger polgármestere a városok kőxetlátásáiiak reformjáról A városok kongresszusának felterjesztése a kormányhoz. — Az iparcikkük árának maximálását sürgetik. — Egyformán keilen© országszerte megállapítani a liszt- adagokat. — A napszámkérdésről. — Miből ruházkod™ nak majd békében a hazatért katonák? Eger, raárc. 24. A utóbbi napokban közlemények jelentek meg a lapok hasábjain a . városok kongresszusának egy fontos I terjedelmes memorandumáról, mely j az ipari eikkek árának maximálását j a üsztadagok mennyiségének egy- \ öntelft megállapítását, egyes élelmi- I szerek célszerűbb felosztását, a ga- ; bona rekvirálás mostani médiának megváltoztatását, sertések rekviráiá- sát, hizlalását, méltányos eladását, a vajíermelés korlátozását stb. kéri a kormánytól. Az Egri Újság munkatársa ma \ felkereste Jznksvics Dezső kir. taná- \ esőst, Eger város polgármesterét é6 j felkérte, hogy nyilatkozzék a városok I kongreszusának a kormányhoz inté- í zendö felterjesztésében tfoglalt kérdésekre. i ; t Janka vies Dezső kir. tan., polgár- mester munkatársunk kérdéseire az alábbiakban közölte nyilatkozatát: A városok országos kongresszusának állandó bizottsága már 1915 okt. 13 án megállapította, hogy az élelmezési bajokon s a már akkor is erősen fokozódó drágaságon csakis kormány intézkedéssel lehet segíteni, s az állandó bizottság ilyen irányban irt fel. a kormányhoz. Már akkor és később is kérte az iparcikkek árának maximálását, eddig azonban nagyrészt sikertelenül. A városok memorandumába felveendő — s a lapokban ismerhetett kívánságok előterjesztését helyeslem, úgy az ipari cikkek árának maximálását, mint a lisztadagok mennyiségének egyöntetű megállapítását. Elvégre is táplálkozni épen úgy kell a városi, j mint a falusi embernek. Sőt az j utóbbinak iakábh módjában van tejjel, vajjal, baromfival >íb. a tésztaféle ételeket helyettesíteni, mint a városi embernek. A geboaa és sertés rekvirálásról. A gabonarekvlráiás is csak úgy lessz teljesen kielégítő, ha már a csépléskar fskámbaveszik minden termelőnek a gabona mennyiségét, persze nagyon jó volna ha a kormány megengedné, hogy a városok a lakosság összes szükségletének beszerzéséről gondoskodhatnának. Mi már lépéseket is tettünk az egri érsekségnél és Főkáptalannál, hogy eogedjék át a városnak összes elárusitás alá kerBlő terményeiket, eddig azonban közöttünk még végleges megállapodás nincs és alig is hihető, hogy ezt a kormány annak idején megengedje. Nagyon helyes lesne, ha a kormány megengedné, hogy kellő száma sertést rekvirálhatnáuk s azt saját gazdiéra Béreinkkel természetesen szintén rekvirálás alján megszerezhető íakatmánymagvakfcal felhizlalhatnánk. A tejtermékek árának megállapítása és ipari feldolgozásának országos rendezése is szükséges volna, mégpedig oly kép, hogy tejhez lehetőleg mindenki olcsó áron hozzáláthasson. Országosa» kellene rendezni a napszámkérdést is, mert sajnos, a háború kezdete óta, ilyenkor a tavasz nyiltán horribilis nepszáraárakiól beszélnek a munkások. A szöllőmunka ára nem maximálható, azt mondja a kor mány, hogy ez szabad egyezkedés tárgya. Nálunk azonban ez nem úgy van, itt a munkás nem egyezkedik, hanem 3 maga szabja meg a munka árát. Feliratot intéztünk tehát a föidmiveiésügyi minisztériumhoz az alispán utján, hogy ala kitana a lakbérreadezés mintájára az alispán elnöklete alatt munka-
