Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-03-02 / 61. szám

XXIV c f Col yam

március 2 pititek

ÖL szám

Előfizetési árak:

Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona,— fel évre 10 korona,— »egyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 l — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 L — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jókai Mór- utca 6. Megyei és helyközi telefon: 106.

POLITIKAI NAPILAP

P8s*erltes*t(h Dr. BETÉT SÄNDOR. Hete»* sserkeaxtöt KALLAV MIKLÓS. _________ ___

n

yilvánítások slb. 1-5 sorig 5 1

Kiadótulajdonos: DOBÓ ISTVÁN-NYOMDA RÉS? VÉN YTAM3A6AO. mÄ“

hmÍ# ks&jmsb *s

Hirdetési árak: j^gt,

Q cai.-kfelt nyiltléri ki zlemények, bíróság HSelek, gyászjelentések hírek rovatába): ( fejj fillér, hatóságok, részvénytársaságok, gaz4a- •igok, hivatalok hirdetményei, árverési. líaek 1* fillér, magánvállalatok lilrdetmínySt fillér. Eljegyzések, egybekelések, b8«íii*f-: nyilvánítások slb. 1-5 sorig 5 K. Egy-esBletek,1 kBsfönetnyS ‘ *“• sortS8*tfíUKUSKi »Ä ÍíW£jf*82.~'

m

Ár 6 Rflér.

Bgsr, március 1.

Az angol farizsus szemfor- gatásssl mindig csodálkozott azon, hogy az európai semleges államok az § tud* céljai támogatására sehogyse® akarnak kötélnek állni, bárkává központi hatalmak igája alól való általános fel>zaba- duláeért ment karcba. És legutóbb még inkább tettette elképedését azon, hogy a busás jövedelmit szállítások fejében ügynökösködő Wil- sonnak sem ültek fel és , nem szakították meg a dip- í lomáciai összeköttetést Németországgal, bogy a leg- ’ kegyetlenebb gazdasági har- ‘ eot folytatja a semleges ál- t lamok ellen, amelyeket erő“ sz.kosán akart uszályhordo- ÍP zóivá kényszeríteni, miután azok nyilvánvaló érdekeik ellenére nem Toltak hajlandók önző céljainak szolgálatába szegődni. Jó a népjogok lábbal tiprásának ezt 3 a kálváriáját emlékezetben tartani, nehogy Anglia brutalitása egyetlen pillanatra is elmosódjék.

|ft Azzal kezdte Anglia a : semlegesek megkárosítását, hogy az 1909. íebr. 26-iki londoni tengerjogi nyilatkozatot 1914. aug. 91 én, ké- f; sőbb 1914 szept. 21-én zseg- f másította s a dujáiuk fogai- I' mának kiszélaeitéséval, valamint az ebből folyó hajó!*- foglalásokkal a legnagyobb Ékárt a semlegeseknek ohoz- | ta. Ezeknek egyhangú tilta- llkozásában Amerika is részt k vett, persze Anglia folytatta j| reblópolitikáját, sőt élesi- ff sötte azzal, bogy a hajókat

Anglia és a semlegesek.

{ nem is nyílt tengeren vizs- i gáhatt« meg, hanem angol \ kikötőkbe cipeitette a költségekre és időveszteségre való tekintet nélkül. A népjog tiprásában 1915. febr. 3-án még tovább ment, uta ütötte kereskedelmi hajózását, bogy a buvárhsjó ellen semleges zászlók kitűzésével védekezzék. A semlegesek tiltakozása ismét hiábavaló volt, Sőt rövidesen azzal tetézte jogsértéseit, hogy a kereskedelmi hajókat felfegyverezte, ami a semleges zászlók használata mellett a burár hajók feladatát tetemesen megnehezítette. Az aknamezők hatalmas kiterjesztő »ével is mind több veszedelmet zúdított a semlegesek kereskedelmére.

Hogy maginak a szüséges szállításokat a központi hatalmaknak pedig a kiéhezte- tését biztosítsa, a kisebb semleges államok hajózásának kiuzsorázására halomra gyártotta sz egyoldalú rendieteket 8 u'asiíásokat, a kémkedést szigorította, a postaszállítási megbénította s a tiltott áiuk jegyzékét egyre bővítette. Norvégia 1916. julius 4-én erélyes tiltakozásra kényszerült, mert a fénhatósága alá tartóié vizeken az angol hadihajók egymásután torpdózták meg a hajókat 1015. okt. 20 án pedig, mert „többé nem bizonyult hasznosnak* egyszerűen felfüggesztette a londoni daklaráeió 57. cikkét amely hajó semleges vagy ellen »égés jellegének ismertető jeléül a kitűzött zászlót

fogadta el Ez sem volt elég. Anglia azt követelte a semleges kormányoktól, hogy j a központi hatalmaknak ) ’ szóló, vagy azokból származó , í árukat hajóik ne szállítsák s * ■ a renitens Hollandiára rá- i ; küldte az „O verseetrust*-ot, I : mely a holland vámhivata- f | lókban ellenőrizte az árufor- f \ galmatat. Midőn a svéd kor- 1 j máoy ez ellen tiltakozott, I \ Anglia azzal felelt, hogy a „Hóiig Olav*-oa lefoglalt 300 lepec átélt postacsomagot. mely Amerikából Svédországba volt irányítva.

A brutalitások sorában legbiutálisabba „feketelista* j törvénye, m=ly a központi hatalmakkal való összeköttetés ellenőrizhetetlen gyanújával tetszés szerint zárja : ki a forgalomból az Anglia | érdekeit nem szolgáló cége- t jét, amit jatéz az 1916. jan, : 4 én megjelent angol „fehér- f könyv*, mely szerint elren- I delte az összes semleges f száll talányok átvizsgálását, f követeli a semleges szálli- í töktől a garanciát az áruk \ eredetéről és rendeltetéséről, a lehetőségig korlátozza a semleges államokkal a kereskedelmet és kontingentálja a semleges államokba a bevitelt. Az ököl jogánál fogva megakadályozta Norvégiába a só szállítást és erőszakosan útját állta a holland halászoknak s így tízezer szegény ember exűten- ciáját támadta meg. Valóságos szénzórlatot rendelt el, csakhogy a semleges hajózást a maga szolgálatába erőszakol ja s tavaly szeptemberben a semlegeseket eltiltotta i attól, hogy Skandináviába bust, zsírt, olajat, keményítőt

ként, kávét, nikkelt, 's|i. szállítsanak, decemberben pedig lefoglalta a „GotÉ^ab* 1 dáft állami hajót és só.iMl- | szállítmányát elrabolta jj Mindaz épen elég ok arra, I hogy a semlegesek famódoz- l zanak az angol felszabaciitás- • tél a hogy Wilson „önzetlen*

[ akióját ne támogassák,^ny- i naivat is kevésbé, mert, ta j paszt&lhatják, hogy Asquith és \ Grey kíméletlensége semmi a i „erős férfiak* Lloyd Oeorge és Carson semleges- gyötrö eljárásához képest, Görögországot nem is említjük, holott ennek a szerencsétlen íölddarabnah a, Jsssu, de biztes pu ztulása a legjobb bizonyság arra, hogy ahol egyszer az angol „jóakarat* kiköt, ott e|yllraar nem nő fü. ,e

A képvisetőház Ütése.

(Ssfát Hidwitönk teStfeajatefitfáe.) Budapest, märe. 1. (á(te% órl.f

A képviselőház ülését Szász Károly alelnök íéfeM árakor nyitotta cmeg s [bejelentette, hogy Deutsch Ernő budapesti lakos összeférhetetlenségi bejelentést tett Pallaviczii|i őrgrőf ellen, amelyet alaki hiányok miatt visszautasítottak. t Bejelenti még az elnök, hpgy BIív- tyány Tivadar gróf|tggaap ej- maradt sürgős in|^rpelíác^||- nak (a külkereskedelng kérdőiben) elmondására kért é^k§- pott engedélyt.

Azután áttérnek a miniszterelnök jelentésénei tárgyalására.

Hammersberg László beszél először. Polemizál Siegescuval, majd áttér az élelmezési kérdésekre. Birálja a központok működését, szóvá teszi a szállítási mizériákat. Utána Ghií • lány főldmivelésügyk ntiniszter