Egri Ujság - napilap 1917/1
1917-03-01 / 60. szám
XX1Y évfolyam március 1, estiíörtök 00, szánt EGRIUJSA r m ; -■$ 1 m Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona,— fél évre 10 korona,— ■egyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 t — Egyes szám ára vaPOLITIKA» NAPILAP Hirdetési árak: O cm.-ként nyílttéri közlemények, bíróság* Sárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jókai Mór* ■tea 6. Megyei és helyközi telefon: 106. Főszerkesztő: Dr. 8ETßT SÄNDOR. PefctOs Kiadótulajdonos: DOBÓ ISTVAH*NYOMDA » KÁLLAY MIKLÓS. RÉS2VÉN YTásCöASÁO. fcSöfií«S3ítíK Jtz engesztelhetetlenek. Eger, febr. 28, Akiket een lehet kiea- gevztelni, ezekről kell esőst ezólouak, Nem a küldten- ségeinkről, nem az antant hatalmak népeiről, nem az angol német ' gyűlöletről, nem a szláv germán engesztelhetetlenségről, hanem arról, hogy hogyan nem tudnak megbékélni And- rássyék és Károlyiák abban, hogy ezekben a világtörténelmi jelentőségű válságos időkben Tisza I-tván gróf erős kesében legyen a kor- máaygyeplf. Andrássyék és Károlyiék ezen egészen a személyes gyűlölségig menő engesztelhetetlensége már sok bajt zúdított az or- szágra. Ez a gyülölség, már sok jj visszavond nak, egyetértés - mrgbolygatásának volt a \ szülője s az országnak iga- ’ záa sajnálnunk kell hogy két ilyen nagy tehetségű államférfin, mint amtnő Tisza és | Andrássy nem képesek egy hajóba evezni. M-g kell azokban állapítanunk, hogy Tisza István gróf mindent elkövetett, hogy András- synak est a személyes gyű- lölségét eloszlassa. S nem rajta múlt, ha ez neki nem sikes ült. s Csodálatos dolog, begy I Andrássy Gyula gróf, ez a : tudós, nagy készüitségü, ; mövégzpolitikuá valósággal ■ elveszíti a kontenanszát, ha \ arról van szó, hegy gin- j esolja Tiszát, vagy valamely munkáját, s így elveszítve az őt annyira jellemző ön- fegyelmezettségét, néha egész megdöbbentő tünetét adja annak, hogy mennyire inkább akarja a Tisza bukását, mintsem meglátná azokat a következményeket, amiket a Tiszagyülőlctből indított operációi szülnek. Rámutathatunk arra, hogy mennyire ~ forszírozta az osztrákok nyugtalanságának f«iéle(ztó ét azzal, hogy követelte a delegációk összehívását. Természetesen maga a delegáció összehívásának kívánsága objektív pol tikai kívánság vo t. Azonban azok az eszközök, amiket erre használt odavezettek, hegy egy szép napon azon vettük magunkat észre, hogy Ausztriában valóságos forrongás keletkezett azért, hogy, a magyar országgyűlés és a magyar miniszterelnök dominál a Monarchiában, Világos, hogy a magyar hegemónia érvényre jutása nem fájt Andrássy Gyulának és igazán nem lehetett az a célja, hogy ezen sokat reklamált magyar hegemónia érvényre jutásakor egyenesen ő a adjon alkalmat arra, hogy azt Ausztriából sssegestronaolják, De mégis így ’rölt Ó3 Ausztriában egy- máeután jöttek a?ok a kormányok, amelyeknek az volt a programmjuk, hogy letör- j jék a magyar vezetést a monarchiában. Éppen ilyen akciónak a megmozdulására adott most lökést Andrássy Gyula gróf a minapi beszédében, amikor szemére veti gyűlölt politikai ellenfelének a magyar miniszterelnöknek, hogy miért éhezteti Ausztriát? Mit szóljunk ehhez Magyarországon, mi, akik kézzel- lábbal védekezünk az osztrák részről felénk zuduló efféle szemrehányások elien és tárgyi adatokkal igyekszünk kimutatni, hogy magunknak is csak annyi vaa, amennyire szükségünk van és bogy gabonaterraő vidékeink gazdáitól éppúgy ne* lehet elszedni a maguk termését: bizonyos mértéken alul, mint ahogy az otztrák iparcikkek gyártóitól nem lehet ezeket az iparcikkeket elvonni. Az Andrássy beszédje bizonyos, hogy Ausztriában nagy viszhangra fog találni és bizonyos, hogy fokozni fogja azt a gyűlöletet, amelyet azok igyekszenek táplálni, akik a monarchia két országa között ellentéteket szítani és állandóan fentartani akarnak. Nem gondolta-c meg Andrássy Gyula gróf. hogy ez az egéss világ előtt való nyilvános vád olyan, amely csak ellenségeinknek vál- hatik hasznára és olyan, amely a legnagyobb mértékben a magyarságnak fog kárára válni. Andrássy Gyula ismét kiboesájtotta Aeolus száléit és aesa lesz képes a visszaszívásukba. Azt a célját elérte vei?, hogy megnsheziteite vele a magyar miniszterelnök munkáját a közelelmczés megosztása körül, de bizonyos hogy ezzel sem tett szolgálatot hazájának. Amiként az osztrák pártok talpraállitáiánál életre ébresztette a magyar érvényesülés elleni akciót, úgy ezzel a mai beszédével alá---------, gyászjelentések hírek rovatában K IB Iér, hatóságok, részvénytársaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverési hirdetések 12 fillér, magánvállalatok hirdetményeié tmér. Eljegyzések, egybekelések, kószőnet- ayflvánitások stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bájbizottságok értesítései, köszónetnyilwáj* tárni, íelttlfíi „í eb nyugtáié«’ I' wé? B X. Sm-«MhMWHMraWen HmUm gyújtott az osztrák nép nagy rétegeinél az élelmezés miatt e:lenünk lappangó gyűlöletnek. Nem hisszük, hogy Andrássy Gyulának nyilatkozataival ezek lettek volaa a céljai, de az eredményei ezek lettek. S mindezeknek a sztilőoka nem egyébb, mint az az engesztelhetetlenség, a gyűlölet az a harag, amelyről pedig Andrássy a tudós legjobban tudja, hogy a legrosszabb tanácsadó. A miniszterelnök nagy beszéde. A képviselőház ülése. (Saját tudósítónk íe*efonja]eatésö.) Budapest, febr. 28. (Este 9 éra.) A képviselőház mai ülésén Szász Károly alelsök elnökölt s a a miniszterelnök jelentését tárgyalták, amelyhez elsőnek Siegescu Jószef szólalt fel. Főként a nemzetiségi kérdéssel foglalkozik. Hangoztatja, hogy a magyarság és a románság közt ;uj vérszerződés jött létre, mely az egyenjogúság alapján nj testvériséget fog teremteni. Foglalkozik Schmitd múltkori beszédével s helyteleníti, hogy üazafisági rangfokozatot állít fel a két nemzetiségek közt. Az a véleménye, hogy dezentorok mindig voltak, azonban a visszatérik ügyét szigetU3n meg keil vizsgálni s az árulókat Ítéljék haléira, de az ártatlanoknak nem syaönd bántódást szenvedniük. Azután gróf Tisza miniszterelnök szólal fel. Kijelenti, hogy rendkívül örül a most elhangzott korrekt és hazafias felszólalásnak, különösen örömmel tölti el a szónok precizitása. Hangoztatja, hogy ha e románok testvériséget és jogegyenlőséget akarnak, fogadják el a tételes törvényeket, a magyar alkotmányt. Akkor nincs szflkségfik semmiféle kártalanításra, hanem helyezkedjenek el a magyar politikai pártok között. Kiterjeszkedik Schmidt beszédére, megcáfolja azt az állításait, hogy az % 6 Miár.
