Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-01-02 / 2. szám

XXIY. évfolyam 1917. január 2. kedd 2. Süám. A politika uj éve. Eger, jan. 1. Míg a háborús serassisk uj éve határozottan a béka jegyében született, mírt hi-, szén még az aatantsak béke ajánlatunkra ma adott elu­tasító válaszából is ki lehet a béke bmjJandéságask egy hal avány árnyalatát érezni addig úgy látszik a belpo­litikában uj, ksves küzdel­mek küszöbén állunk. A pártközi béka már eddig is gyakran esak egy hajszálon %gött és szinte csodálatos volt a munkapártnak as? az énfegyelasszstt türsIm-3, a méllyel mindent elkövetett, hogy hidegvérét msgőmve, megóvja a pártközi békét a fölborulástól s lenyelt a béke kedvéért, imiaden megbán tást. minden rágalmat és isszisuáeiót sőt még az olyan helyről jött kiméíetien és keresetlen hangú támadást is, amilyen legutóbb épen Aadrássy réssérdí is érte. Á politikusok újévi dek­larációiból úgy érezzük, hogy ennek a türelemnek vége. A mérték betelt s a munka­párt lem hajlandó többé a régi p^st-ziv szerepet vinni hansm kilép a porondra s felveszi a minduntalan felé hajított kesztyű. Vége lesz az aranjutssi s?.ép napoknak, amikor az ellenzék Ma tét­lenül szórhatta minden gya ©usiigatásáí mi»dsa rágal­mát a pártkézi bék® küdvé- ért türeliass birlává itu- syáazkodott munkapárt faló. Éresni fogják most, hogy két vége vsa a botaak s úgy is történhetik, hogy a bot egyrk vége a munka­| párt kezébe kerül. Minden [ 1 ímprasszióiiak az, hogy egy n*gy politikai kampány előtt ■ állunk, amelybín a munka- 1 párt ereje frisseségével s 1 régi rugalmas energiáival > késsül belemenni. Az njévet a vezérek mist mindig, az idén is font es politikai nyilatkozat téte­lekre használták fel. Á független ségi pártban Apponyi válaszol hosz- szabb politikai program beszéddel a párt üdvözlésére Beszédében a harcot énskeite s a függetlenségi párt kíméletlen és lankadatlan küz­delmét jelentette he a kormány és pártja ellen. Khuen-Héderváry beszéde. De még az Apponyiénál is har- ciasabb volt a munkapárt elnöké­nek Khuen-Méderváry Károly gráf­nak Újévi beszéde, amelyet Almásy László üdvözlő beszédére válaszul mondott. Beszédét igy fejezte be. Békéi ajánlunk, ha azonban kell, ott le­szünk harcolni és küzdeni fogunk, hogy leszámolva azokkal a támadá­sokkal, elsöpörjük azokat, akik gá­ládul törnek ellenünk. A mi^issiereluök beszéde. Rendkívül hatalmas agy a bel-, mint a külpolitika minden fázisára kiterjedő és tájékoztató volt az a hatalmas expozé, anseíyet a minisz­terelnök mondott el válaszul pártja üdvözlésére. Beszéde elején megemlékezett az elhunyt királyról. Voltak idők — mundoua — mikor' csak az ő őr­ködő keze tartóit az örvény szélén vissza. Hangsúlyozza, hogy királyunk utolsó éveit megaranyozta az a tu­dat, hogy teljes bizalommal tekint­het utódjára. Mi is teljes hittel és bizalommal a a legszebb remények­kel nézhetünk a jövő elé. Beszél szatén a koronázás lélekemelő moz­zanatairól, majd a belpolitikai kér­désekre térve át két tényt kiván fel- dézni. Az egyik az — mondotta, — hogy egyes erősebb rendszabályokat nem kedvtelésből alkalmaztam, hanem egy a végletekig kiélesedett kény­szerhelyzetből kifolyólag a nemzet érdekében s ezekért most is nyu­godt öntudattal vállalón* a felelős­séget. Hivatkozik arra, hogy sze­mélyét mindössze kétszer-háromszor helyezte előtérbe, a mikor elve­szettnek látszó s nem egyszer elve­szettnek bizonyult pozíciót kellet védelmeznie. Azt hiszi elég jogcíme van arra, hogy elvárhassa ellenfe­leitől, hog eljárását ne kicsinyes személyes szempontokból, hanem a közérdek szempontjából birálják el. Azután áttért a külpolitikai hely­zet ismertetésére. A külügyminisztériumban történt változás csak személyi változás, de nem jelest egyszersmind rendszer- változást is. Cernin gróf a dualiz­mus és paritás föltétien hives és mi sem áll távolabb tőle, mint be­avatkozni Magyarország politikai ügyeibe. Utal arra, hogy már két év előtt rámutatott, mily végzetes, esztelen és botor dolog volna feltámasztani a centralisztikus törekvéseket. Hang- snlyozoítabban megismételte ezt múlt évi beszédében. Itt erre vo­natkozó részleteket olvas fel beszé déből, azután igy folytatja. Szükségesnek tartottam ezt em­léketekben felidézni s hozzá •• szem: Kellő okom van feltételezi, hogy ami most Ausztriában törté­nik az épsn az osztrák hazafias elemeknek, az osztrák centripetális elemeknek, az osztrák állam erősí­tésen fáradozó elemeknek koncent­rációs kísérlete minden hátsógon- dolsl nélkül a dualizmus és a pa­ritás alapján. S ha ez igy van, oly jelenséggel állunk szemben, amely­ről azaz óhajunk, hogy bár előbb keletkezett veina s e törekvéseiben az osztrák kormány a mi timoga- lésenkra is számolhat. Szól azután az erdélyi betörésről s a többi közt azt mondja: Erdély evakuálása jeladás lett volna az ál­talános megfutásra. Mi tudtuk, hogy Románia ’nincs készen s tudtuk, hegy ha az orosz feltartása síkéiül, fog olyas haderő rendelkezésünkre állni, amely a betolakodott oláhokat csúfosan kiveri.. Nem is csalód­tunk, e románokat kivertük, tönkre vertük s lábunk előtt térdre vetet­tük. Az ütött sebeket beheggesztjük s nyugodtan elmondkütjuk, qogy az erdélyi betörésért emelt homlokkal viselhetjük a felelősséget. Rátér azután a békejegyzék kér­désére s foglalkozik az autani vála­szával s kijelenti, hogy ha teljesen elutasító lesz is a válasz, ez sem váratlanul, sem készületlenül nem talál bennünket s a háborút folytatni fogjuk addig, mig a szaporodó si­kerek meg nem győzik ellenségein­ket arról, hogy a háború folytatása istentelen és esztenlen öldöklés vagy pedig felébresztik céltalanul mészárszékre hurcolt népeik milliói­nak önfentartási ösztönét. Addig azonban ne éljünk illúziókban, mert még kemény munkára és felada­tokra van kilátás. Eger és a vármegye a háború negyedik esztendejében Az alispán a jdvő prog­ramijáról, A pdlgármester a város '’ellátásáról. Eger, jan. 1. A mai nappal harmadszor ujul az év azóta, hogy Európa népei egy rettentő háború szenvedéseinek borzalmas forgatagában vergődnek, de tulajdsnképen az már a negye­dik olyan év lesz, amelyben a bé­kés polgári rendet a hadi állapot sok megpróbáltatással és nehézség­gel járó kivételes rendje váltotta fel. E kivételes állapot, amely mind több és több feladatot ró a polgári társadalom vállára is, még inkább érdekessé teszi azokat a kérdéseket, amelyeket az Egri Up; g az uj év kezdetén polgári társadalmunk ve­zetőihez rendesen intézni szokott s amelyek arra irányulnak, hogy az indulé uj évbsn mi lesz a társa­dalmi fejlődés várható iránya szü- kebb hazánkban Hevesmegy :ben és Eger városban s melyek a p gári tár sadalomnak ebben az Men meg­valósítandó fontosabb tervei és programpontjai. A vármegye alispánjának nyilatkozata. Nagy érdeklődéssel vártuk az Ara« fillér. POLITIKAI NAPILAP tx&ä&aat érre 20 borona,— fÜ évre 10 korona,— Éttfr, h»fó«Sg»k. SiwifcrtfaMwáaofc. gsyda­S8g?ed évre S korona, — égj tóra t tégok, Ww»ui<* hirdetoí^eí, árv«**i Un«. 4»rona T0 f. — Rgr«* sztsn ára va> f*» SÄflfÄW? T»«SriSte , írllr T fii/ uivr A® ***** rt ««e. **ze»*íiiaütob wrdesjaä^a fírnas és ünnepnap is 6 f. — Szer- s»r.9^u?i wikiwk. nWR raaaeartS1 KALLAY MIKLÓS. «Bír. árrései, egybekelés«*, kösz&Kí­^'sös&ésldattkivatai: J&kei Kór- ^ «ft. i-b *>rtg a_g. Egyesaiet«;«. $fea í.sfe5?«!éshtíTk6zlteíef®n! 105. HU&áv&ótoas^ öOSÖ iíTVáK.KÍTOMDA RÉSZVÉH VTÁRSASÁQ. «Ti^Smmr; i.r.v ím, - ij5«rnsCTr5nrsrr~Ti-Ti^ safl • i--aae—-—i—---------—---------—----■--■■■■■ -»•■■■•■ i — ni ■uhui................................... ... .....r—r—,—------------------~~ ——J—_——-------------------------------------Jl—-----1

Next

/
Oldalképek
Tartalom