Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-02-19 / 50. szám

2 EGRI ü j 8 k O iöll. tebmiát 16, és Liliétől délnyugatra, valamint a Lobasséi csa tornától északra és Rans^rt mellett árkainkba be nyomulni. Részben köze harcban, amelyek a ka mával foglyokat ejtettünk, résiben pedig füzeié' sünkkel visszaüztük őket. Február 16 án este az ellenség Miraumontiól délre meghiúsult támadása után az éjszakán át fokozta tüzérségének hatását és reggel az Ancre mindkét partján újból támadói. Az egész napon át tartott változatos harcban 130 foglyot ejtettünk, 5 géppuskát zsákmányolunk és végül az e ien ségnek engedtük át legelői levő tő csér állásain­kat. Ristöl délre visszavertük az angolok heves támadását, valamennyi állásunkat meg ártottuk. Az Oise mellett Dreslincournál egy előretörésünk al­kalmával 14 foglyot ejtettünk. A német trónörökös hadcsoportjai A Champagneban uj állásaink Riporttól dé’re és a Mo el nyugati partján, valamint árkaink a Bois de Prétreben élénk tüzérségi és akn vető tűz alatt illoitak. Megsemmisítő tűzünk megaka­dályozta a támadások kifeji dését. Folyó hó 17 éré virradó é jel egyik léghajónk bőségesen bombázta Boulogne városát és ki­kötőjét. Keleti hadaxintéri Lipét bajor herceg vezértábomagjf hadosoportja; Dün&burgtól délnyugatra LawHessánái tém-dó cso­portjaink behatoltak az orosz; vonalakba és mintegy 50 foglyot hoztak magukkal. , József főherceg vesérezredes arevenalai Az Ojtei völgytől északra emelkedő hegyekben as oroszok, miután rehamu i első hullámai védői&^ünk folytán vissi^őzönlöUek, beszüntették támadásaidat. Mackensen vexértébornagy hadosoportja { Semmi újság. Macedóniai arovonals A Doiran tótól északra tüzérségi iüün< e űzött egy angol századot, amely előőrseink ellesi nyomult előre. Ludendorfff, első fŐkadlszáHásmester, Háromszáz búvár- hajó van munkában? Angliában erősen dolgos nak & békebarátok. Eger, febr. 18. A tengeralattjáró harcok vesze­delmével fogl lkozik a londoni Ob­server legutóbbi számának ve­zércikke : Az uj buvárhajóharcba — Írja a lap — vetette Németország utolsó reményét és nyilvánvaló, hogy rend kivQli erőfeszítéseket fog tenni en­nek keresztülvitelére. Az elfő bu- várhajó harcot Lord Fischer képes volt ártalmatlanná tenni Angliára nézve, ez a mostani azonban fé­lelmetesebb fenyegetés, melynek kereskedelmünk és tengeri össze­köttetésünk valaha ki volt téve. Nem tartjuk okos dolognak, hogy a kormány beszüntette a heti je­lentéseket az elsülyesztett hajókról. í : Ez csapán bennünket ejthet téve­désbe, az ellenség elő t azonban még sem marad titok. Még a bu várhajóbarc szigorítása előtt a né­metek naponta 10—12.000 tonna- mennyiség ü angol kereskedelmi hajót és még ennél is több sem leges hajót süiyesztetiek e). Az uj tengeralattjáróknak inkább búvár hajó cirkáló jellegük van és a né­metek már eddig is fél lmetes számmal rendelkeznek belőlük, amely szám folytonosan növekszik. Nagyszerű metódussal épitik. A búvá hajók egyes részeit, amelyeket belföldön elkészítenek, a gyűjtő­helyekre szállítják és ott állítják össze. Így hetenként legalább há­rom uj buvárhajót készítenek el. TöbH »int 30Ó0 ilyen buvárhajó van most munkában a mi tengeri utainkon, mint azzal az ellenség dicsekszik. Bármilyen rossz volt is e tekintetben a helyzet a legutóbbi néhány hónapban el kell rá ké szülnünk, hogy most még rosszabb lesz. Az ellenség felfogása szerint ez a háború egy kiéheztetési ver­senyharc lett Németország és Anglia között. A buvárhajókkal szemben nagyon nehéz a védekezsé. Bármily nagyszerű flottánk teljesítménye, a német ten geralattjárók azonban sokkal gyor ssbbak, semhogy az angolok elsü- lyesztnék és sokkal erősebben dol­goznak, semhogy az elsülyesztett hajók tonnatartalmát építéssel pó­tolni lehetne. A németek több ha­jót sülyeszterssk el, miül amennyit az angolok építhetnek. Az U-veeze- delemmel való megbirkózás az an­gol flottára vár. Az ország azonban nem nézheti ezt tétlenül. Nekünk építeni, építeni és építeni kell. Ejjei nsppal! Legalább is oly mértékben kell uj hajókat építeni, hogy azt az állományt elérjük, ami­nővel békeidőben rendelkezünk. Á hadsereg kötelékéből néhány tízezer­nyi tanult hajé műnk ást keli vissza­rendelni. Bármily nenéz legyen is ez, meg keli csinálni. A védőkőte- lezettseg határát 45 évig, sőt azon felül is fel keli emelni. Mindeneset­re segítségül jön a kibéreli 700 000 tonna görög hajótér. — Ezenkívül japán és Amerika erősen építhetnek hajókat. E két birodalomban ez évben könnyen elkészülhetnek egy millió tonnatartalmu hajókkal. Ez minden körülnunyek között értékes faktor volna, de még sem számíthatunk rá, mert első sorban önmagunkra kell támaszkodnunk. Az Observer végül keményen nekitámad e pacifistáknak, akik — úgymond — egyre vakmerőbbek, akik a háború előtt németbarátok voltak és ellenezték egy nagy flotta kiépítését, később azonban megtér­tek és jó hazafiak lettek, most is­mét visszatérnek régi felfogásukhoz. Ezek nem szégyenük magukat nyíl tan hangoztatják, hogy a tengerelatt- járó veszedelem gyors békére ve zetni. Ezekkel az emberekkel az országnak végezniük keli, mert ve­szedelmesek az ország közhangula­tára nézve. niL~wii~a~iii~w~i-ni~irr~ni“‘.",i~ *-•* TT^rr^niTr1!-—ír A magyarokra és a bol­gárokra baragusznak a románok. Eger, február 18. Constanza a románok hajdani Ostendeje, ahova a gazdag bojárok és a Balkán kissé balkáni modorú milliomosat hordták a milliókat, a mely amellett a román kereskedelem főütőere volt, mostanában kissé megváltozott. A vidám, hangos vá­ros elcsendesedett: A románok ér­zik a záróra, a takarékossági pa­rancs és háborús rendelések súlyát. Ettől eltekintve, az élet nem valami rossz Constanzába. A kikötőben most is nagy a forgalom, árukat visznek, muníciót hoznak, de este csendes minden. Ellenség nem fe nyeget ugyan, hiszen az orosz ro­mán haderő több mint háromszáz kilométernyire van a várostól, de fenyeget a németek rendet teremtő hajlama. Ennek dacára a visszamaradt to- mánok nem a németekre haragusz- nak, sőt ellenkezőleg nagyon bele tudnak törődni, hogy a németek ráncbaszedik őket, hanem nemzeti gyűlöletük a magyarok és a bolgá­rok ellen lángol.'*- Persze gyűlölkö­désüket nem nyilváni'ják, mert ab­ból könnyen baj lehetne, de be­szélgetés közben többször tanujelét adják, hogy kölcsönösen a bolgár és a magyar uralom fáj nekik. MÍ, akik voltunk Szerbiában, vol­tunk Orosz-Lengyelországban s ahoz szoktunk hozzá, hogy a meg­hódolt lakosság szimpátiája első sorban a magyar katona felé fordul, meglehetősen furcsáljuk ezt, noha megértjük. Az egész Románia ab­ban a hitben élt, hogy Erdélyt Romániához csatoják, hogy az er­délyi magyarságot kipusztitják s most azt keli látniok, hogy a cons- tanzai hivatalokban magyar huszár­tisztek segítenek a meghódított Románia kormányzásában. Minden tizedik román sem szereti az ilyesmit. A németekről fel kell jegyezni, hogy a románok szimpátiáját is époly nyugodtan és közönyösen tűrik, mint ahogy tűrték a szerbek és a lengyelek antipáthiáját. A ren­deleteket életbeléptetik és kíméletlen szigorral végrehajtják s nem törőd­nek vele, tetszik-e ez a románok­nak, vagy nem. HÍREK. Eger, február 18. — Tiszafüred felé nem megy vonat. A Tis<avdéket rendkívül ér zékenyen suj ja az uj menetrend változás. Értékű ésünk szerint ugyanis ma futott be Füzesabonyba az utolsó vonat Tiszafüred felől s ezentúl további intézkedésig a tiszafü edi vonalon úgy Debrecen, mint Onat- kócs—Tiszapolgár felé teljesen szü­neteli fog a személyforgalom. — Leugrottak a robogó vo­natról. Katonaszökevény zsebtol­vajokat akartak Szegedről Buda­pestre szállítani. A tolvajok nagya­rányú működéséről a múlt hó vé géri számoltunk be. Most, hogy a vizsgálatot Szeg den befejezték, illetékes csapattesiükhöz akarták kisérni, ketten azonban — Korcz Mátyás és Lakatos Rudolf — Fél­egyháza tájékán leugrottak a robogó vonatról és újra megszöktek. Most országosan körözik őket. — Az elitéit gondolatolvasó. Cailonus tersyérjós-mestert, rekte Qotlieb Ármin nyomdászt aki nem­régiben Egeiben is boionditotta jós­lásával a hiszékeny népet, a múlt héten, mint közveszélyes munka­kerülőt Kaposváron letartóztatták. Erdős Lászió járásbiró közveszélyes munkakerülés miatt egy hónapi el­zárásra ítélte el. Caliomus mester megnyugodott az Ítéletben, mely nem igén lesz hasznára mesterié gének, mert tudnia kellett volna előre, ha igazi jós, hogy Kapos­váron baleset fogja érni! Jött volna vissza inkább Egerbe, ahol nagy most a hiány nyomdászokban, de nem tenyérjósokban. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom