Egri Ujság - napilap 1917/1
1917-02-18 / 49. szám
XXIV. évfolyam , 1917. február 18. vasárnap 49, szám Románjaink hüségnyila'kozata. Eger, február 17. A hazai románság egyházi és világi kép ise’ő és hivatott vezetői tiltakozó feliratot nyújtották ót Tisza Ltván gróf miniszterelnökoek azzal a kéréssel, hogy azt juttassa el a trón zsámolyához. Ebben a felirtíban — mely meg kell adni, elejétől végig ojugodt, tárgyilagos haogu, közjogilag is kifogástalan s ezenfelül szinte áradozik & magyar h»za iránt való szeretettől — közel kétszáz aláírás ai, ellenségeink ama hadicélja ellen tiltakoznak magyarországi románajk u Jhoniilársaiak, hogy őket az entente-államok kormányai, mint az Egyesült Áiiastok elnökéhez intézett ismeretes jegyzésükben kifejezték az id-g n uralom alól felszabadítani akarják. A.magyarországi románok nem kérnek ebből a felszabadításból Mert sem is élnek idegen uralom alatt s hogy őket vakki idegen uralom alatt levőknek tekintse, a leghatározottabban vLsziUtasií- ják s nincs is őket mi alól felszabadítani, mert ők szabad es egyenlő jogú polgárai a magyar hazának. Nincs Magyarországon — mondja a felirat — egyetlen o yan törvény sem, ‘mely jogok és szabadságok, valamint kötelességek tekintetében magyar és n%m magyarajku honpolgárok között különbséget tenne ... Mi románok nem kérjük a hangoztatott kiszabadítást. Mi, legnagyobb hűséggel és szeretettel ragaszkodunk magyar hazánk földjéh z és ennek sértett ínségéhez. , VJó igaz: ez bölcs, okos, hazafias nyilatkozat. Sem ni okunk, hogy kételkedjünk az őszinte égében, Mert ha voltak is a múltban ellentétek, olykor meglehetős élénk ellentetek, 22 álla mfen tar tó magyarság és a hazai románságnak ama tu'zó rétegei közt, melyeket lelketlen izgatók félrevezetek : még ezeknek az ellentéteknek is ma már sz együtt átküzdőtt háború har madik esztendejében, csak ugyan végkép el kellett mulaiok. A nagyszebeni one moraßdumok, Román Miro- nok, Lukácsuk, Goga Trajá- nok idejs örökre lejárt. A hazafias románok megtalálták önmagukat, felszabadultak a terror alól, megismert k és aj égé tettek bee nőnket, ami- képen mi, magyarok is, elismerjük az % hűségnyilatkozatuknak értékes voltát. A nagy idők kohójának tüze eggyé forrasztott, mindnyájunkat. Ellenségeink mesterkedése, szinte ostoba, egy- ügyü, naiv képzelődése, hogy közénk éket verjenek, bennünket szétszakítsanak, soha nem fog sikerülni. Súlyt ad a nyilatkozatnak az aláírók névsora, amely első szempillantásra igazolja, hogy csakugyan a románság leghivatottabb vezetői tiltakoznak az entente atyáskodó tolakodása elles, másfelől országvilág előtt azt a régi rágalmat is nyilvánvalóan megcáfolja, hogy Magyarországon a nemzeti: ségiek elnyomatásban, hát- ; rászór tá.ban szenvednének. • Az aláírók tu’nyomó része az egyházi méltóságokhoz s \ & kléfur egyéb tagjaihoz \ tartozik ugyan, ámde vannak | közöttük szép számmal or~ : szággyülési képviselők — í pá>tküiönb*ég nélkül —Ügyvédek, földbirtokosok, van járásbiró, vármegyei jegyző, főszolgabíró, árvaszéki ülnök, udvari tanácsom, bank- igazgató stb. Szóv.l olyanok, akiknek hivatása, társadalmi és polgári állása mind azt b zonyitja, hogy Magyarországon olyan egyenlőség, szabadság van, minő tán si-hol a világon s ahol a nemzetiségek a msiguk kulturális, gazdasági és politikai szabad f-jiődésüket a ■ magyar szent korona íényé- ! nek és az egységes magyar állameszme sérthetetlen égének megóvása me lett zavartalanul bizto ilhatják. Kemtraunát ui harcok fejlődtek StanislanoáS meghimnüal n arass vállalkozások, ás áncre mentőn erős tüzérharc. Riponnal visz- siavertük a franciát a!. Több fraoola lőszerraktárt felrobbantottak repülőink a Somme mentén. Xíőfer jelentőse. (Saját tudósítónk tflefonjekntése.) Budapest, február 17. (NfváMéci Jelentés.) Aoieái ^ As ellenség Herestraufói északnyugatra ma reggel óta ámadja állásainkat. A harc folyik. Stanisz auna?, Zborowtől délre is Brzezanyfól délre tábori irseink erősebb orosz felderíti ősz tagokat visszautasítottak. Ölési és déHsolefii hadsxSeitérs Lényegei esemény nem történt. _ HSfeB»s nitábernntif* Lndendorfí jelentébe. ^Saiát tudósítónk tekfonjelentóse,) Berlin, február 17. A Hagyfifeadís&állásról jaíímtsk: Rupprecht bajor trénőrSk&e vezér tábor» nagy arcvonala» Az Artois arcvonalon és a Somme területen* különösen az Ancre két partján a tüzérségi harc Ára 6 fill«.-. — eCU'lKAJ NAPILAP eSrä-; 1§VF*’ 20 korOíS®,— CMf© 2Ö tersei—"» yftéraa airge-k, gazdaévra & k&Ttmz, — *ST t iaNsvoeéofe íuvcníw hirfe» tooróns n 1 — r.qr** saEfc» W+. «kr arv#v 1Ä1BOR. —- -------frÄüLÄVMtirr^& SE* !L,a*‘^• ^e*****^™ # árn«p és femewsap is s t — Se«- rmmmmme vr.er --- 1 sajvv. KAUm - «Brs***’***. ke*ar*+ fcer.vtSsáu í© : tffcri Már* re. ™ * •** •«*« * CgiwíBe«*, *ío *.ߣ*g*t á$MfUW tetafem: JÄ. ItffliillMNNliBiD' OKMSd ISTVál-KVOMá SÉSZVÍNVTátaáti«, iw«M,