Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-02-16 / 47. szám

191 í, febfiíir 16.

£ a R i ÚJSÁG

3

Egerben is felállítják a katonai rendőrséget.

Támogatni f«gj k a rendőrnőt az éjjeli közbiztonság feni a irtásában

Eger, február 15.

Az Egri Újság mai száma közölte a MUkolezon létesített katonai rend írség szervezetét és hírt adott arról «, hogy égerben, ahol szintén rétid- kívül nagy szükség volna hssonió intézményre, szintén folyamatban vannak ez irányban a tárgyalások a katonai parancsnokságok és a rendőrség között.

Ma Fridi Gyula rendőrkapitány közölte v. lünk, hogy ezek a tárgyalások már csaknem befejezést is nyertek s eredményük az lett, hogy Xgerben is létesítenek hasonló intézményt s hogy a katonai rendőr- tég intézménye nálunk is a teljes megvalósulás stádiumába! van, s már a közel jövőben meg is kezdi működését.

Egerben 90 emberből fog az addigi tervek szertat állani a kát» «ai rendőrség s szervezete teljesen agyast« lesz, mint a miskelczi katonai rendőrségé s feladat köre szintén azonos a miskolciéval. Első sorban sőt csaknem kizárólag kato aai feladata lesz a rendőrségnek és pedig a városban tartózkodó nagyszámú katonaság fegyelmének fen tartása, a városban bujkáló szőke Huj katonák felkutatása és letartóztatása, általában ketonai szemének igazoltatása > főleg a köz és vagyonbiztonság feutartása.

A katonaság természetesen támogatni kívánja a polgári rendőrséget ez utóbbi feladata teljesítésében s a rendőrkapitány kifejezett kívánságához képest az éjjeli köz és vagyon biztonsági rend Tszolgáhí teljesítő sében tényleg segítségére is lesx a rendőrségnek.

Az eddigi tervek szerint attól kezdve, hogy az intézmény életbe lép, katonaság is fog éjjeli őrségei teljesíteni ás pedig a belváros terű tétén egyes mozgó őröket alkítlsias- aak bizonyos utcarészek őrzésére, míg a külvárosokban sűrűn váltakozó ő:járatok vigyáznak majd a rendre.

A polgári és kaioiai rendőrség közt különben állandóan meg lesz a szükséges kontaktus s a polgári rendőrség felkérése alapján nem dsztán katonai természetű ügyekben « karöltve járnak el a rendőrséggel, razziáinál közreműködnek s általában minden téren keresik a szükséges együttműködést.

Ez az intézmény mindenesetre rendkívül jóhsíássai lesz az ntóbbi időben időben igen megrendült közibiztonságunk megjavítására s Eger «'áros lakosságának régi, az Egri Újságban is sokszor kaagozta'oti óhajtása megy általa teljesedésbe. *

Ródii pályák az utcákon

Büittetiáfe «3 esti korcsolfáxást.

Eger, febr, 15.

A gyalogjárókon való veszedelmes közlekedést tegnap már szóvá te lük, rá mutattunk arra is, hogy ezen a bajon most nem könnyű segíteni. A járókelők úgy oldották meg a kérdést, hogy a gyalogjárókról lementek az utca közepére, ahol a fagyos, ropogós havon nem is volt kellemetlen a járás.

Némely utcában azonban az úttest még simább és veszélyesebb a gyalogjáróknál. Ezt pedig a szenvedélyes ródlisoknak köszönhetjük, akikre aa idei nagy télen ugyanezek ráviradt. A ródii, amely rejtelmes szó, az ördög tudná mért egész kiszorította a becsületes magyar szánkát, ma már eléggé ismert és sajnos túlságosan kedveit sport is. Ahogy az első hé leesett, már megjelentek a három év óta kiéhezett ródiisok a Mártornffy réten, a Baktai-ntoa, a Vöröskeresztnél s folyt vígan a szánkózás. A la bon- facure. Kellemes jó sport az élvezze akinek ideje és kedve van hozzá. De az ellen már igen is szót emelünk, hogy a város belső területéi levi «teákat alakítják át ródii pályákká. Meri ugyvau, hogy a sieavedélyes ródii sport ma odáig fajult, hogy a belváros iejtósebb utcáin az esti és éjjeli órákban csak ngy siklattak a kis szánok. Kfi'öaöscn a Csiky-Sándor utca és a Te’ekessy utca a két fő sporttelep. Sz ariáu nsár túlkapás * a rersdőr- ségíefe erélyesen keli a dologba beleavatkozni». Mert már maga a szánkózás is megeugedheietteu és veszélyes a város két ilyen forgalmas utcája, do főként veszedelmessé lesz azáltal, hogy égési kisimítja «eket ax uíierckst s telje ea feizonyfalasmá teszi rajtuk úgy a gyalog, mint a ko*si közlekedést.

Az Egri Újság felszólalása folytán aa már a jégpályán is uj rend lépett életbe. A elnökség megtil tóttá az esti korcsolyázást. Az uj read szerint gyermekeknek (15 éves korig) csak este félhat éráig, fel lőtteknek pedig este fél hétig szabad korcsolyázni, ami véleményünk szerint nem valami célravezető in tázfeedés, mert hiszen már 6 órakor is teljes sötétség van. S a hat órától féihétig terjedd idő épen elég arra, hogy az alatt egész sereg baleset történjek, a világítás nélküli jégpályán.

— Vtflawios zseblámpák itt óa&g égó kamatéi legolcsóbban bewe^cabetök Lasztiig fúaíeai opNfcne fedettébe».

Mi okozza a nagy ! szénszükségletet?

Eger, február 15.

\ Akik otthon fáznak, dideregnek,

• gfcik sötéoen maradnak, mivel a | gázgyárak termelésévei takarékos- ; kod ni kell, a villamos áramra berendezésit telepek, melyek megálla- nak; mivei nincsen szenük, a minden vonalon elrendelt és keresztül is vitt, legmesszebbmenő takarékosság mindennel, aminek előállításához szénre van szükség, sem tudják megérteni, honnét származik a mostani, nálunk soha nem létezett szén\ hiány, amikor a magyarországi, ausztrrai és német szénbányák alig csökkentették valamivel termelésüket és az államok megfeleld munkaerőt hagytak meg, bocsátottak a szénbányák rendelkezésére, hogy szénben lehetőleg semmi hiány ne legyen 1

A francia kiadós szénbányák termékeit is a németek bányásszák most, sőt az elfoglalt belga területeken is akad szénbánya és mégis kevés — nagyon |kevés a szén a ; mai szükséglethez viszonyítva, melyet az idei abnormálisán hideg időjárás is fokozza. Kérdést intéztünk erre nézve a magyar-osztrák monarchia egyik elsőrangú széntermeiő , szakértőjéhez, aki aztán a kövatke- zőkben adta meg a kívánt felvilá- dúsításokat:

A széntermelés mi kívánni valót sem hagy hátra a központi hatalmaknál, de a szükséglet kétszeresére, sőt még többre is emelkedett, mert elsősorban is pótolni kei! a hábern kezdete óta az olcsó, de kitűnő angei szenet, mely iges nagy mennyiségben érkezett béke idején úgy Trieulb«, mist Fiúséba és most ez pótlásra szorul. Pútoljuk is bő vett. De Anglia szállított ézenei Bulgáriának is Hollandiának is! Est is pótolnunk keli. Nemkülönben Szerbiát, Monteaegrót, Romániát is szófiáéi keli most ellátnunk,, ami szikién nagyaniesnyiséget tssz ki.

De ez még nen mind«#. Lengyel- f ország fg német szenet fagyaszt

• most, mig a francia íerassiést az sí- foglalt francia és belga területek fogyasztják. A közégeurópai sséfi

j termelésnek piacra lényegesen meg- \ növekedett, de emelkedett mindenütt ] a normális szükséglet is, mivel több \ szenet vesznek igénybe s különbőzé | vonatok, hajók és rsivel a közép- európai hatalmak maguk állítják s!ő ? muníciójukat, az ezeknek diilitási val foglalkozó gyárak szénszükség •

| Jete is lényegesen emelkedett. A fő l dolog, hogy elsősorban is a hábo- I ruvai kapcsolatos termelési ágak és közlekedési célokra elegendő szén ; álljon rendelkezésre és ezen tekin- ? tetben jói állunk, sokkal jobbsa, mint \ b.kik ellenünk háborút iaditotak.

5

j á* Egri &Jfág mím4fm hm | dNtottittaft é§ áÁé&yWf- j ééktm i&sfe&Ié,

1

2>^Cégrls

bekfivetkezett az, amit tőlü-k telhetőiig igyekez- tünk elkerflnl s amitől szerettük volna kedves I hü vevökozönSégflnket megkímélni. Olyan pél- : datlan módon drágulták

meg:

az Össze gyárfal szállítási költségek, kézségekkel tudjuk a klvaió minőségében él nők adni. Nem

nyersanyagok, munkabérek, j bogy csak emberfeletti ne- ' Diana-sósbnrszeszt régi 1 erősségében a közönség- |

lesz

ember, aki nem ismerné e súlyos viszonyokat, j s aki ne találná ily körQlmények között éghetőnek, sőt jogosnak, hogy a Oiana-sösbortzesz i árát uj.a kellett szabályoznunk. De ha majd elkövetkezik

a, "bélsre

és ismét helyreáUanak a háború előtti állapotok, akkor mi Is sietni lógunk érvénybeléptetni közönségünk i észére azokat az eladási árakat, i melyek résebben fenállottak.

Ezidöszerint a

kis üveg Diana-sósborszmz ára K1 30 ■agy» . » . .350]

l«g«gyobb, . , ,7.—

DIANA keregkedelmi r.-t.|

Budapest, V., Nádor-utca 6.

HÍREK.

Eger, február 15.

Sóhaj.

Mikor még nem zökkent ki vágányából a világ, csak azok sóhajtoztak, akik drága délutánokat hívtak vissza, melyek forró szavakka voltak kihimezve, holdas estéke májusi pompában, melyeken ké kéz szorosan összefonódott, aranyk perceket, melyek aint diadée ragyogtak az életben, holt szerelmet mely untalan kisértett, Mint édes- bus emlék. És mikor eilebbent t néma ajkról egy-egy felszakad sóhaj, mint fehér felhő az égen a suttogó zizegő magányban, mi ilyenkor keresve kutattunk, meg- könnyebbalt percek következtek vagy legalább is szerettak azoknak h<nni, dérit, mint vihar után a mindsnségban. Akkor a sóhaj hic volt a mntt és a jeien között él akaratlanul is hányszor elzarándo ka inak a múlthoz, mint, ki kijárunk kedves sírokhoz a temetőbe.

Nem merünk már a multhei járni, melyben álmok éltek, vágyat izottak, mint a kohó parázsa, nagyot akarások fssziietlék gondolatunkat, vér borult rá, minden re vét borult és benne gázolunk (úgy tetszik időtlen ideje) és remegünk tőle, mis! gyermekkorunkban, ha szelességünk előbugyantotta homio- kaxkböl. És mikor a világot körül- öntötte a vér, sem tudtunk megmenteni egyeost bíbor folyamából, csak ís sóhajt, mely úgy kapassko dőlt belénk, mint a gyermek anyja szoknyájához, ha idegen térid a házba. Miademnp hányszor elleb- bea mindenkinek ajkáról, mint ta vasszal egyetlen virágot sem kerül el a pillangó és milliók messze- messze küldik azóta, az apró fehér feihőket, (havas lengyel mezők, dermesztő román róni?, éggel csó- feolózó Aipesek, szomorkodó szobák, ha szavatok volna I) mindegyik mást rejt magában: haaavágyását verekedő vitézek, fogolytáborok ré-