Egri Ujság - napilap 1916/3
1916-09-22 / 262. szám
E O R i Ü j S A Q 2 A MitztertiiiSk nagy beszéde a HázBan Appovyi és Aedrássy i^di*Fá*yáí elvaiették. (**#« fwdésitósk WefanjeleHíése.) Mte 9 ára.) Badapest, ízest. 21. A kipviselőház mai üléséi Beöthy elnök háromnegyed 11 árakor nyitotta meg s tekintve, hagy a szólásra seski feliratkozva nem volt a vitát bezárta, Mídjárt erre a miniszterelnök szélalt fel s reflektálva a vitában elhangzóikra, hatalmas beszédben ismertette az egész mai helyzet képét. t A hadsereg viszonyait illetőleg arra figyelmeztet, hogy sem szabad elfelejteni, hegy a háború kitörése éta hadseregünk sikeres harcokat vívott ériási túlerővel szemben. Megengedi, hogy történtek hibák, de a mai napokban e jelenségeknek folytenos nyilvános tárgyalása sem használ. A lengve! kérdésről sa a véleménye hegy a monarchia minden tényezőjében megvan a komoly thrsk- vés arra, kogy a Itngyel nemzet jogos igényeit és kívánságait kislé git Messe. A delegációk Összehívását Ausztria beligyeibe vaiá beavatkozásnak tartja a ezért Anárássy inditványi hoz nem járul hozzá. Rátér azután a román hadüzenet kérdésére. Világháborúban vagyunk és három fronton harcoltunk skker, amikor ez a támadás történt. Rész- leiekbe nem mehet, csak annyit mond, hogy akkoriban el kellett készülve tennünk egy óriási orosz támadásra. Ez a támadás be is kö- zetkezett s tulment az orosz offen ziva kezdetének méretein is. Akkor nem állíthattunk százezreket lábhoz tett fegyverrel Románia határához. Tudtak, hogy Románia még nincs készen, másrészt pedig megvolt minden előkészület arra, hegy ha Románia támad, az erre az országra nézve végveszedelmet jelentsen, ezért nem vártuk erre az időre a támadást. A románok ekkép okozhattak nekünk szenvedéseket, de bízik bease, hogy végeredményében csakis Románia fog iakolni. Azután Andrássy Gyula gróf mondja el a vita során összegezett észrevételeit. Apgonyi szintén felszólal. Nem osztja Károlyi nézetét, mintán nincs semmi lealázó abban, ühogy egy dicsőséget német hadvezérre ruházzák a legfőbb parancsnokságot. Követeli a felmentések megszüntetését, a kórházakban, irodákban még igen sok frontszelgálatra alkalmas erő van. Kéri indítványa elfogadását. Tisza ellenzi Apponyi indítványát, j lehet szó. A gondos megrostálás mart az bizalmatlanság volna a kor \ azonban már a legközelebb meg ssány ellen s elfogadása maga utáa • kezdődik. Azután polemizál And- vonná a kormány lemondását. A f rássyvai. felmentésekre megjegyzi, hogy a ] Beszéde után a többség elveti a panaszok bizonyos fokig jogosultak j két indítványt s ezzel az ülés este s illetéktelenek is becsuztak a fel- ! 7 órakor véget ér. mentettek közé, de tömegekről nem ■ A legközelebbi ülés kedden lesz. nwiriííiwi • i írTiii'ioniii iniíaswmnriirimTriiiiiiiwiiiiiiiiwiniimii iiiiimimíiMin— Xrisztovies gyilkosa a rendőrségen ÁMltétaf kirmaa követték %\ & gyilkatfaágst. — Meg- ie-ö‘t a b©!gár ktrtétf tárcája és bttétktayve. — á»see ollean§náásai. — A kstsaís útlevél. — Keresik » eíafeesekaí. » Eger, szept. 21. Az a rémes rablógyilkosáig, a melynek a szerdára virradó éjjel Krisdovies Miklós a szimpatikus kis bolgár kertész a város kellős közegén, a Kossuth téri paprikás boltba* áldozatni esett, as egész város közönségéi izgalomban tartja. Az a rettenetes kegyesség, amellyel a gyilkos áldozatát kivégezte, az eset tragikus és hátborzongató körülményei, hogy az áldszat rettenetes vergődések közt az ajtóig vonszolta magát, amelyen hasztalan próbált kitörni a kínzó kamrából, amelybe irgalmatlan szivü gyilkosa bezárta, a véres kéz nyomok aa ajtón a legvégsőkig feszitották az idegeket s némi cssila palással csak azaz este érkezett hir szolgált, hogy a gyilkos a sers különös kedvezése folytán még aznap kézrekerSIt. A gyilkos. A körülbelül 3 órai késéssel érkező déli vonattal tényleg megérkezett Egerbe Krisztovies gyilkosa. Hatala járás őrmester kísérts és még két füzesabonyi csendőr köztük Vörös őrmester is, aki a gyilkost elfogta. A gyilkos, aki nugát Ássen Demeternek nevezi, erős, tagbaszakadt bolgár. Le se tagadhatná, hogy uralaltáji származása, napbarnított I arca szinte japánra emlékeztei. A j szemei gonosz nézésüek. Rossz sza- ■ básu fekete ruha van rajta fényes kamgarn posztóból, puhsnyaku ing, amelyhez külleSs ellentétet képes erősszlnfi, felégett nyaka. A mellényén vastag ezüst éralánc fityeg. A rendőrszobában. A vasúttól azonnal a rendőrszo- j bába viszik. Itt van már Friedl j Gyula rendőrkapitány ós Deák I Mihály rendőrtiszt is. Jelen van Ger- gevics Marco, az egerlövői bolgár kertész, akinek a szertnesés véletlen \ olyan gyorsai kezére játsaoita a ; gyilkost, Assen Demeterrel megcsíptek egy > kis utazó kosarat is, amelyet az | agyik csendőr bazgón csomagol ki i és leltároz. Ebből a kosárból egy- | másutás igen érdekes dolgok kerülnek ki. Megtalálták benne a Krisztovies takarék könyvét s a tárcáját Itt, amelyben 9092 kor. 27 fillér volt. A gyilkost szonasl vallatni ós \ faggatni kezdik, összeláacelt kézzel j áil & terem közepéi is mm talsá- í gos négy megilletődéssel válaszol. ! A hangjs cinikus, a modora káli ayavett. Hamis útlevél. ! A resdőrkapitány kérdéseire a gyilkos bemosdja a nevét, a vallá- , sát, görög katholikus, a nemzetiségéi ; bolgár, a foglalkozását: kertész, a korát: 18 éves. Itt akadnak meg először. A tagbasza&adt csinos em- ; í bér nyilván idősebb. Faggatják, de tagad. Egyszerre csak az egyik csendőr előadja az útlevelét. Bolgár útlevél, de nemzetközi használatra 1 szá&t papiros lévén francia ayelvü. Alig veszi a kezébe a kapitány í az Htlevelst rögtön megállapítja, ; hogy az életkor vakart, javított feoi ; rár. Azután más hibák is napfényre \ kerülnek. Az útlevél szerint a tulajdonos foglalkozása: étndiant, ami magyarul főiskolai hallgatót jelent. Azután egy másik hely állítja meg a vizsgálódó szemét. Az útlevél tulajdonosának aláírása, mondja a francia szöveg. S mellette ez a 1 név áll ott, szép kalligrafikus hetük j kel: Assen. A-Patam«sssky. Az útlevél első belső oldalán egy l nagy piros papírpecsét van bsra- I gasztva, de felületes pillantásra j is látszik, hogy innen leáztattak ■ valamit. A piros pecsét alól kinyúlik egy szónak a töredéke .. . mauszky. j Ugyanaz a kalligrafikus Írás, mint előbb: a Pata mauszky név vége. Az Egri Újság munkatársa, aki : szintén látta az útlevelet, rögtön megállapítja, hegy ez nem lehet más, mint az útlevelekben szokásos arckép helye, amelyet a gyilkos cl távolított az útlevélből, de az átirt fotográfiáról az útlevélre is átfuté j eláirist el rnem tívolithatta, mind- j ezekből nyilvánvaló, hogy Assen jj Demeter útlevele hamis, vagy hegy j más útlevelével utazik, amelyhez ? seamiesetre sem igaz utón jutott. j Iráspróbát is tesz, perszre a próba j nem sikerül. __ _1916. szeptember 22 A gyilkos társai. — Hárman ölték meg Kriszfovicsoi ? Aíjc* Demeter, lehet azonban, hegy a nem is az igaz neve, azzal védekezik, hogy nem ő maga volt a Krisztevics gyilkosa. Társai is voltak, kétbudapesti bolgár. Tulajdon- képea ezek ölték meg Krisztovicsot. ö csak a segítségükre volt. Be eresztette őket a boltba s míg Krisz- tovicscial végeztek, az áldozat lábát fogta. Feltűnő szenban, hogy eveknek a vezeték nevét nem tudja. Csak any- ayit mond, hogy az egyiket Jánosnak, & másikat Györgynek hivják. Egy ösízetépett fényképet találtak a kosarábsn. Azt mondja rá, hogy ez sz egyik ciekasa, a János nevű. Elő . kerül még a kosarából egy sereg okmány és különböző cimü lavei is, amelyekre azt mondja, hogy azok egy kaszirnétál velék, akivel együtt mulatott. Ezekkel a cinkosaival Budapesten jött össze állítólag, ahol az István- utt vásárcsarnokban zöldséget árult. A két társ szintén bolgár, de nem kertészek, irnokfále emberek voltak a fővárosban, züllött exiszíenciák, akikkel éjjeli mulatóhelyeken s egy Horayák Gyula nevű szabónál jött össze, akisek iparigazolványa szintén előkerült Assen Demeter kosarából. Hogy történt a gyilkosság. Assen Demeter azután a rendőr- kapiíásv kérdéseire igy adja elő a gyilkosság történetét: Én körülbelül három hete vagyok Egerbe, ahol zöídségárusitással foglalkoztam. A zöldséget Gergovics Marcotól vettem. Mikor Egerbe jöttem körülbelül 600 korona összegű pénzem lehetett. Krisztovlccscsal a piacon ismerkedtem meg. Azelőtt sobasans ismertem. Csak úgy jöttünk össze, hogy én is bolgár vagyok s én ott háltam a Krisztevics boltjában. Rendőrkapitány: Hát hogy jöttek ide a cinkosaid? — írtam nekik, hogy itt vagyok s s itt vannak bolgárok is. — Hegy irtál nekik, ha a nevüket sem tudod? — A Hornyák Gyula címére Írtam. Persze hívtad őket. Tudattad, hogy Krisztovicsnak péaze van? — Nem hívtam őket. S azt úgy is tudják, hogy a bolgárnak pénze van. — Mikor jöttek ide a cinkosaid ? Kedden este a 6 órai vonattal s véletlenül találkoztunk. Én fékkor elmondtam nekik, hogy Krisztovies- csai lakom s ők kértek, jhogy éjjel eresszem be őket és segítsek nekik'az elpusztításában. Én eleinte nem akartam, de azután helegyeztem. —■ De ti este ketten mentetek lefeküdni Krisztovicscsal, hogy eresztetted be a cinkosokat ? Nem együtt mentünk, Krisztovics maga ment be és lefeküdt. Én pedig
