Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-12-05 / 336. szám

1916, december 5. eo R 1 U j s A O targuüui csata vezeteti be, s a Duna északi pari­ján átkelt német, bolgár és ©Uomán erőkét siker koronázta. A Siatovőtói kiinduló és von Ko eh gya­logsági tábornok vezérlete alatt küzdő dunai had­sereg, Fühne altábornagy nak a Kis-Oláhország nyugati részén át Kraiövőn keresztül előretörő had­sereg csoportja, Kraffí von Deímensingen alíábor* nagynak a hegyek kezűi az Argesui mentén nehéz harcok kőit kilép® csoportja & a von Morgen altá­bornagy vezérlete alatt Kampoiung felől előretörő német és osztrák magyar csapatok egyesülésüket a Duna ég a h;gy@k között végrehajtották. A balszárny tegnap elfoglalta Targevisíet. Kraffi von Delmansingen csapatai Piteati felöl folytatták győzelmes ©lőnycmu ásukaí. Teljesen megverték az első román hadsereget s maradványai Tiiun, a Bukarestből Pitesfibs és Kampoíungba vezető va­súi csomópontján át belehajtották a Smid? von Kno- beisdorf tábornok vezetése alatt álló 51-ik hadosz­tály karjaiba. Sl Az Argesul ba!partján BukarestSl északnyu­gatra és nyugatra a harc sikeresen tovább halad. A vártól délnyugatra visszavetettük a Neaüovon át az Argesul felé a románokat, akiknek a rezünk közé jutott parancs szerint szándékuk volt, hogy a dunai seregei elkülönítve megverjék, még az északi szárny — az első román hadsereg — heiyt áh. Bukaresttől délre erős román osztagok támadá­sát kellett elhárítanunk. Az ellenségre itt is súlyos vereség vári. Lovasságunknak és repülőinknek si­került a román hadsereg hátában a va uli vonalakat megszakitaniok. Csapataink magatartása e győzel­mes harcokban minden dicséretet íeiülmui. Menet­tel jesitményeik bámulatra sn él tők. Az ország gaz­dagsága és a kezeink közé jutott megrakott é eimf- szeres jármüvek megkönnyiíeíiék csapatain* ellá­tását. A román haderő a legsúlyosabb véres veszte­ségekéi szenvedte. A foglyoknak az előző napon éjiéit ezreihez a mai napon több mint 8QQo ember járult. A zsákmány hadiszerekben és mindennemű hadianyagban meg áttekinthetetlen, A Dunánál 35 ágyú és Titunái 15 mozdony került kezűimbe min­denféle hadianyaggal egyetemben. A hadműveletek tervszerűen tovább folyna , uj bb harcon előtt állunk. Laas3&ügB@5*fó9 első főhtdiszállásme&ier. — Általános megelégedést fog kiváltani a közönség körébői az Uránia mai műsora is gondos ösz- szeállitása áítal épp úgy, miként az eddigiek. Színre kerül: A vezércsii- lag című 3 felvonásos dán társa­dalmi regény Emília Sannonnal a főszerepben, mely filmnek egyik je- ; lenete a közelmultbaa emlékese- ‘ íes sikerre emelte a Vezércsillagot a budapesti Corso-Moziban. A másik •vezetökép a Kutyahistőria cimü víg­... imnin-iwi mi1. 'Miiii>n.»>'aviiiiiwiiitiKiTiwntmr>i~mnwrwTTnrmrirrirY<i-r j áték közvetlenül a nagy gyász előtt volt az Ooinia műsorán, tehát tel­jesen uj fiira. Ugyancsak ma kerül bemutatásra az 1 Ferenc József te­metését szemléltető történelmi film- krónika. Eszerint valóban kiváló műsorral fog szolgálni a mi nép­szerű Uráaia színházunk. — Ma Vaszilovics Sándor ven­déglőjében d i s z n é t o r. *0*slHWtK®a*SB! Hevesmegye gyászolja a királyt. A vármegye rendkívüli gyászkÖzgyüSése. Eger,! dec. 3. A szenzációkban világtörténelmi fordulatokban gazdag napok a leg- megrenditőbb és legváratlanabb, a legidegrázóbb eseményekkel lepnek meg napról-napra s ezek között is a legcsodálatra méltóbbak a harcte­rek dicsőséges eseményei. Uj és uj diadalok híre érkezik, de a kegye­lete emlékezetét őrző nemzet még nem cserélte fel az öröm és dicső­ség remzehszinü zászlóival a gyász fekete lobogóit s az örvendetes ese­mények sem tudják feledtetni vele azt a gyászt, amelyet szeretet -ki­rálya elvesztése fölött érez. Még nem maradtak abba e gyász érzésé­nek ünnepélyes megnyilvánulásai sem. A főváros templomaiban ma ünnepi gyászmiséket mondottak s Hevesvármegye közöusége is raa tartott rendkívüli gyászközgyülésáben áidozolt nagy királya emlékének. A közgyűlés4, amelyen a várme­gye egész előkelősége megjelent s amelyen Eger város főpapsága is a a magas kliius számos tagjával képviselve volt, Keglevich Gyula gróf főispán pontban tiz órakor nyi tolta meg fekete diszmagyarban. A közgyűlés egész képe a legűnnepá- lyesebb külsőt mutatta. Mindenkin fekete ruha volt g a bizottsági tagok melién ott ékeskedett a Hadsegélyző hivatal ízléses gyászplakettje Ferenez József képével. A közgyűlési terem falán a király életnagysága nagy állő o ajfesiményü képének díszes arany keretét fekete f orral vonták be. A főispán beszéde. Az elnöklő főispán a jegyzőkönyv vezetésére Pucáira Lajos h. főjegy­zőt, a szólni kívánók jegyzésére pedig Hellebronth Pál másod fő­jegyzőt kérle fel. Azután a követ kező mélyhstásu szavakkal vezette be közgyűlést: I. Ferenc József Magyarország apostoli királya fájdalom nincs többé. Elragadta a halál szeretet kirá­lyunkat, a királyok királyát. Elragadta a halál, hiszen ő is ember volt, akinek szive és lelke volt, amelyben a magyar nemzet lakott szive és lelke, mely csak azért élt és dobogott s arra irányí­totta minden gondolatát, hogy ma­gyar nemzetét, magyar népét bol­doggá tehesse.;] S ha hosszú életet adott is neki a gondviselés, azt a vágyát, hogy nemzetét és népét a teljes boldog­ság révében lássa, meg em érhetine. E helyett sok szenvedést mért reá, de mindezek a szenvedések neki csodálatosképen csak újabb meg újabb erőt adtak, hegy tovább mun­kálkodjék népei boldogulásán. És most, midőn a magyar nem­zet is jövő boldogulása előtt áll, most tört össze drága élete. Nemzete boldogulásának csak virradatát ér­hette meg, most ragadta el a halál a nemzet öléről a nemzet dédelge­tett, igazi atyját. Mély gyászt ölt most a nemzet, a* ország. Ami vármegyénk is gyá­szolja a jólelkü, magyarok királyát, gyászoljak a Haza, a Béke igazi apostolát. A vérontást, amely ma a világ­háború következtében a Haza szent földjét is öntözte, ő sem (udta meg­akadályozni. Elgondolhatjuk, hogy sok kösnye áztatta azt a Ispot ame­lyen a vérontásra való felhívást alá­írta. A sok szenvedés közt is, mely neki osztályrészül jutott a világhá­ború t megpecrételése az é legna­gyobb szenvedései közé s&rozható. És végre most midőn Magyaror­szág és társországainak vitéz fiain, hü szövetségeseikkel az ellenséget csaknem legyőzték, sz ő igazi ideál­ját, a békét megteremteni már nem maradt ereje. Most nekünk, htt nemzetének kell azt mondanunk: Béke legyen felette. Élete sok szenvedéssel volt lele, de dicsőséggel teljes volt uralko- kodása. A nemzet fájdalma kíséri az örökkévalóság nagy országába halá­lával és kegyelettel fogja őrizni mind­örökre feledhetetlen nagy emlékét. Nyugodjék békevei. Emlékbeszéd ég határosat. Azután Ridarcsik Imre kanonok megyebizettsági tag mondotta el igazi szónoki tökéletességgel azt a mély gondolatokban gazdag, klasszikus tömöiségü és minden izzében emel­kedett ünnepi stilusu emlékbeszé- dett, amelyet az Egri Újság vezető helyén találnak meg olvasóink. Be­széde végén a következő határozati javaslatot nyújtotta be, amelyet Puchlin Lsjos h. főjegyző olva­sóit fel: A mai n?pon megtartott gyászoló közgyűlésünkben hagyományos alatt­valói hűségtől és kegyelettől méiyea áthatva emlékezünk meg rajongva szeretett elhunyt ősz uralkodónk 1. Ferenez József alkotmányos ki­rályunkról és a midőn az elhunyt nagy uralkodó, a magyar állam ujjá- teremtőjének hervadhatatlan érdemeit jegyzőkönyvünkben megörökíteni rendeljük, a közgyűlési termünkben előttünk álló gyászkeretes képe előtt fogadalmat teszünk, hogy atyai jö- ságu nagy királyunk áldott emlé­Yilágtörténelmi filmkrónika az Uránia mai műsorában: I. Ferenc József szeretett királyunk nagy temetése Bécsben nov. 30-án. ——------==i Rendes helyárak. £=======——

Next

/
Oldalképek
Tartalom