Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-10-18 / 288. szám

191 6, október 18. 3 még néhány üres napjuk, amikor se­hová sem hivatalosak ebédre. Azt hisszük, hogy Eger város jólelkü társadalmában százával lesznek, akik örömmel látják majd asztaluk­nál a kis bujdosó diákot, azért hív­tuk fel így a nyilvánosság figyelmét erre a dologra, amelyet eddig az intézet szerényen és csendesen mint belső házi ügyet akarta elintézni. Úgy tudjuk dr, Kürthy Menyhért tanár ennek a kérdésnek az inté­zője azért aki ebédet akar adni a székeíy diákoknak s illetve a hét valamelyik napján vendégül óhajtja őket látni, jelentse azt be nála. Mi az hisszük nagyon rövid idő alatt valamennyi székely diáknak min- dennapra biztosítva lesz az ebédje. magyar katona hősi halála a Ssentföldőn. Egar, szept. 17. Egy derék magyar hősről kaptunk értesítést1 akit a sors a Szentföldre vett s ott küzdött török testvéreink­kel az angolok ellen. A derék ka­tona özv. Bajusz Antalné hevesme- gyei asszony fia. Bajusz Antal 5 év óta katona Hősi haláláról az ezred- parancsnokság a következő levőiben értesítette a snéiyen sújtott anyát: Értesüjük, hogy fia, Bajusz sza­kaszvezető folyó év augusztus 26-án El-Arischban (Palesztina) a német 212-ik számú tábori kórházban has­tífuszban történt megbetegedése folytán elhunyt. Nevezett El-Arisch- ban a katonaiemetöben temetietett el katonai dísszel. Ezzel a szomorú érlesitéssel egy­idejűleg megérkezett a hősi ^halált halt Bajusz Antalnak levele is, amelyben boldogan irja le édes­anyjának a Szentföld nevezetessé­geit. A levelet szóról-szóra itt adjuk : Kedves Anyám és Testvéreim! Kívánom a jé 1-teniől, hogy ezen pár sor Írásom a legjobb egészség- ban találja magukat is, mint nekem van, tudatom magukat, kedves anyám, hogy most olyan nagyon boldognak erezem magam, hogy hogy még ilyennek soha nem érez­tem, de tudatom, hogy uj vágyul van rá, hogy mért érzem magam ilyen boldognak, hát azér!, hogy most itt vagyunk Jeruzsálemben, hogy amit eddig a könyvbői olvastam, most teljes szemeimmel győződtem meg róla. Voltam, ahol a Jézus imádko­zott, mikor a tanítványait a Gecse- máni kertbe hagyta és elaludtak és ahol Jézust elfogták, ahol megosta- rozták, a tövist a fejére tették, a keresztet vállára adták, ahol össze­esett a keresztfa alatt és ahol ki volt szegezve, ahol Szflz Máriának sikerült egy saroknál a népet áttörni és Jézust megölelni, ahol ki volt szegezve egy sarkon Krisztus halá­lának elitélése, akel egy sridéleány- naka hidegvízbe mártett kendét sike­rült Jézusnak átadni és mikor Jé­E Q R zusaak raegtörőlíe a véres arcát a zsebkendővai, ott maradt rajta a Jézus képe, ahogy a kereszt fát viita, ahöl Jézust levették e ke­resztről és a testét bebalzsamozták, a Jézus sírjánál voltam, voltara a Szent Anna-templomban, ahol Má­ria született, voltam a Mária sírjá­nál, több nevezetes helyen, tudatom, hogy voltem Hebronban, ahol Áb- rahátn és Jákstb sirja vaH, a Jákob j kutjáná!, kedves anyára a húsvéti szent gyónást és áldozást itt végez­tem el, ahol Jézus szenvedett, érin-t tettem azt az oszlopot, mikor Jézus ostorozták és megvolt küíöve, ahol a Jézus be volt csukva a börtönbe, ahol a.Szentlélek az apostolokhoz eljött, ahol a tanítványok a hiszek­egyet fölolvasták. ! Egy magyar pap vezetése alatt voltunk abba a barlangba, ahol Jé­zus elment imádkozni, mikor a ta­nítványait ett hagyta és mondta, hogy csak imádkozzanak és elalud tak, hát ahol Jézus imádkozott, ott van egy kereszt, egy Mérő József bajai lakos hezia ide 68 bán. 6 évig | voit zarándok kedves Anyám ezért, ; hogy most itt vagyunk, tán vágyuk volna ide eljönni, de ide aent lehet most egyáltalán jönni, mert nagyon messze van. Kedves Anyára kívánok | jó egészséget úgy testvéreimnek is j és rokonaimnak mondok üdvözlettel kézcsókoló fiuk és testvérük A a í a 1. Újabb krízis fiSrögorszigbaa. (Saját tudósítónk teíefonjeleatése.) London, okt. 17. A Dayli Chroncle jelenti | Athénból, hogy Görögországra a jövő hét elején újabb kritikus napok következnek el. Újraépítik az elpusz­tult erdélyi falvakat. Eger, okt. 17. Nagyszeben és fogaras felszaba- j ditásával azonban kezdetét vette a j betolakodott oláhok kiűzésének nagy munkája. Sajnos, sok helyen leégett . házakra, feldúlt falvakra bukkantak a felszabadító csapatok. | Hovatovább aktuálissá válik tehát í a kérdés: otthont kell a hajlék nél- i kül maradt székelyeknek és szá* 1 szoknak teremteni. S A magyar társadalom párját rit- \ kitó áldozatkészsége gyönyörűen : nyilatkozott meg a kárpáti falvak i újjáépítéséért megindított saozga- ! lomnál. i Nem kételkedhetünk, hogy a tár* \ sadalom áldozatkészsége fokozott \ mértékben fog megnyilatkozni akkor, ! amikor az elpusztított magyar és j szász községek felépítéséről lesz sző. í Akcióba léptek az erdélyi képviselők ‘ is s erről a mozgalomról egy er­délyi képviselő a következőket mon- 1 dotta. ü j S A ö | — Rengeteg feladat vár még a 1 kormányra és társadalomra. Az oláh l betörés következtében Erdélyben ji csak úgy végig csapott a pusztulás, ; mint annak idején Felsőmagyarer- l szágon, rombadőlt, fel perzselt házak | mutatják a háború Htját s itt is épp | úgy, mint annak idején Zemplén- | ben, Sárosban, Máramarosban, va~ | lakinck meg is kell épiteni az el­pusztult tűzhelyeket és hiszem sőt f tudom, hogy rövidesen megindul I ebben az irányban is az akció. Er- f délyrészi képviselő társaira most | dolgozzák ki ennek a programmját | s minden valószínűség szerint már jj rövidesen a nyilvánosság jóindulatú ! támogatásába ajánlhatjuk azt. i HÍREK. . Eger, okt. 17. Mire a levelek lehullnak. Széírebbentetek, n*i«t a madarak, j kiknek fészkébe orvul csap a héja, j 8 uttaiaH utakon, verejtékező fáradt- \ Sággal elszéledtetek az anyaország l testébe, mely mindenfelé forró kéz­zel gyűli utánatok, magához ölelt, i mindent adott, ami szerénységétől telt, hogy elnémítsa otthontsirató I fájdalmatokat, fölszántsa bolyongas- ! lók keserű könnyeit. ; Ha visszarévedek az augusztus- íj végi rettenetes éjszakára, mely az l árulás mocskos tőrét vág a szentelt földetekbe, a golyótól átjárt vonatok :: végtelen sorára, melyek csak nyo- ■ moruságot, elbágyadt, megtört é!e- í teket hoztak, nincsetiegül, eilágyu- í lók, mint a szerelméívesztő, kinek \ a múlt muzsikál s emlékek lejtik l árnyékíáncukat, Erdélyi testvéreim, ! van-e lángolóbb szerelmetek, oltha- | tatlanabb epedéstek drága földetek- 1 né!, a Hargita regényes erdőinél, a j Kflküliő füzes völgyeinél, a Maros snsogő partjánál, kiket reítegöbben I féltelek minden kincsnél, kik meg- l adnak nektek minden boldogságot, [ amit földi halandó kaphat? E Meanyiszer figyeltelek csöndes | otthonotoktól távol idegen ház me- j lég szobájában, amint elandalodta­Í tok s mint az álmából fölvert, fi­gyeltetek a legparányibb neszre, a legapróbb hirre, mely onan Szent | a feljajduló faluból, hol géppuskák I 1 ugatása zavarta fel a nyugalmat, felgyújtott ;házak gomolygó füstje feketítette a kákmosolyw eget s ár- | tatianok vére pirosította a kis patak | kristály vizét. Hányszor kaptalak | rajta, amint az újságba temetkezve ! könnyeztétek az elveszett kedvesü­ket keresőket, — ngy meggyűltek a vészes felhők földetek feiott a nyár­végi napokban, mint szivetekben a bánat. S egyszerre derengésbe hajlott az ég, a ved oláh hordák véres fejjel 1 futnak a kincses városokból s olyan jól esik látni a bágyadt szemekből elécsillanó örömet, megviselt arco­tokon áísimulni a mosolyt, s ugy e erdélyi testvérem, eloszlik szivetek­ből a bánat is mire lehullnak a le* | velek, újra élet zsendül az ellenség- j járt portákon s bas bolyongástokra mint rossz álomra emlékeztek msjd, i melyből örömfakasztó az ébredés, mint a jégpáncélos tél utáni tavasz- ; ujulás. (Sz.) | — Találtak a piacon egy pánz­I ze! telt erszényt, igazolt tulajdonosa f j a rendőrkapitánynál átveheti. — A füzesabonyi tűz, a ma érkezett értesülésünk szerint mégis | nagyobb aránya volt, mini ahogy | ezt tegsap kapott híreink alapján * közöltük. Amint ma egész hitelesen megtudtak, Reiner Soma füzes­abonyi rakodó kertje teljesen a lán­gok martalékává vált. A tűz a dél utáni órákban kezdődött s egész másnap reggelig tartott. Számos kocsi takaamány és szalma égett teljesen porrá s a kár körül-belül 40—50000 korona. A tűz keletkezé­sének oka eddig teljesen ismeretlen. — Bartók Antal: „Viharban — Napfényben" Szolesányinál. Ára 1 ’< korona 20 fillér. — A menekültek még nem mehetnek vissza. Az ellenségtől megtisztított erdélyi vármegyék la­kossága, igen természetesen, igyek­szik visszajutni elhagyott szülőföld­jére. A katonai és közigazgatási hatóságok azonban még nincsenek \ abban a helyzetben, hogy a mene­kültek visszaözönlését engedélyez- i zék, annál kevésbé, mert a vonato­kat még nem lehetett a fölszabadult határszéli területeken beállítani. A j kérdés tisztázása végett a belügy- j miniszter a következő körrendeletét 1 adta ki: j Tudomásomra jutott, hogy egyre- másra érkeznek az Erdéllyel szom- j szádos vidékekre olyan erdélyi me- i nekülők, akik anélkül, hogy a belső | hadműveleti terület átlépésére jogositó ; igazolványok birtokában volnának, az j ellenséges betörés alól felmentett £ területekre visza igyekeznek menni, i A menekülők legtöbbje az utolsó ! tartózkodási helyének elöljárósága I által kiállított valamilyen igazol­vánnyal van ellátva, holott az elöljá­róságok nyomatékosan figyelmez­tetve lettek, hogy a hadműveleti te- í rületek átlépésére jogositó igazolvá- | nyok kiállítására nem jogosultak, j Minthogy az erdélyi menekülőknek j előbbi lakhelyükre való visszatérése ; iránt a szükséges intézkedések 'még j nem tétettek meg, a hatóságok figyel- \ mezteiendők, hogy a területükön Í tartózkodó menekülteket a vissza­utazáshoz ne bátorítsák, mert felü­letes eljárásukkal a hadműveleti te- ; rület határai a vonatról leszállt me ; nckütteket, valamint a róluk való | gondozásra be nem rendezett haté- [ ságekat snlyos helyzetbe jattatják. ! ártsa ar fari Ufökt

Next

/
Oldalképek
Tartalom