Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-05-16 / 135. szám

1916 május 16, E G RÍ U J S A Q 3 A Vöröskereszt és a kat.patronázs együttes ülése Az érsek megnyitó beszéde. — Beszámoló a két egyesület működéséről. Eger, május 15. Amint már az Egri Újság mai száma is megemlékezett róla, a Vö­röskereszt egylet hevesmegyei vá­lasztmánya dr. Szmrecsányi Lajos egri ériek b. t. tanácsos elnöklete alatt egyflttes ülést tartott vasárnap délelőtt 11 óraker a vármegyeház kistermében. A kettős ülésen a vá­ros közéletének csaknem minden jelentősebb faktora részt vett s Eger hölgyközönsége is igen szép szám­mal volt képviselve. * Jelen volt a közgyűlésen Kegle- vick Gyula gróf főispán, Míjzik Viktor alispán, az egri fökáptalan számos tagja, úgy, hogy a várme­gyeház kisterme zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel. Az ülést az elnöklő érsek nyitotta meg költői képekben gazdag mes­teri fordulatokban bővelkedő, emel­kedett s az őszinte átérzés meleg­ségétől fütött beszéddel. Tisztelettel üdvözlöm — mon­dotta többi között az érsek — a Vöröskereszt egylet és a Patronage tagtársait, akik velem együtt itt gyülekezhettek ma össze a Várme­gyeház évszázados tanácstermében, amelynek százados tradíciói, azok­nak a tanácskozásoknak, eszmék­nek és gondolatoknak emléke, a melyek itt folytak a közügyek szol­gálatában, üdvösen befolyásolhatják a mi tevékenységünket is. Mi, akik önként vállalkoztunk te­vékenységre a köz érdekében, hálás szivvel, de emelt fővel jelenhetünk meg a tradíciókban gazdag helyen, mert azok a célok, amelyek felé mi a lelkesedés szent erejével törünk, méltók arra, hogy itt szóhoz jut­hassanak. Bejelenti azután, hogy helyesnek látta, hogy a két gazdag tartalmú és nagy célokat szolgáló intézmény a .Vöröskereszt és a Patronage együtt tartsa ülését. Ma a tettek ideje van, ma az időt nem szabad hosszas tanácskozásokra fordítani, ma a szivekbe van írva a parancs, ma mindenki érzi, mi a kötelessége, nincs szükség most buzdításra s úgy reméli, hogy már csak ebből a szempontból is hozzájárulnak utó­lagosan, hogy együttesen, közös ülésben tartsa meg ma beszámoló­ját az a két intézmény, amely amúgy is sok rokonságot mutat egymáshoz. A Vöröskereszt mindenütt ott van, ahol a vazérkarok vannak, ahol a háború rémségei pusztítást okoznak. Felemeli az elesetteket, irt rak a sebekre, meggyógyítja, visszaadja az életnek azokat, akiket a pusztu­lás keze már el akart ragadni. De éppen ilyen mentő munkát végez a Patronage is, amely a társadalom számára elveszetteket akarja meg­menteni, visszaadni. S rendkívül fontos ez a hivatása ma, amikor minden emberre oly nagy szüksége van a társadalomnak. Egymás mellett szerepel itt ez a két intézmény. Egyiknek sem kívá­nunk előnyt tulajdonítani a másik fölött, de ma mégis elsőbbség illeti a Vöröskereszt egyesületet. Ma minden figyelmünket a Vöröskereszt céljai és tartalma foglalják le. Mert igaz ugyan, hogy a Patronage a társadalom megrendült alapjait igyekszik helyrehozni, megerősíteni, de most mikor az egész nagy épü­let lángokban áll, mégsem lehet előtérbe helyezni a Palronaget, mert ki gondol akkor az alapokra, mikor tüzbe borult, recseg-ropog az egész épület. A patronage üdvös és nagyjelen­tőségű tevékenységet fejt ki azért a társadalom érdekébe. így felhívja a figyelmet a már a múlt évben is létesített Napközi Otthonokra s arra a Csecsemő Otthonra, amelyet a dohánygyári igazgaté meghallgatása alapján ő rendezett be húsz cse­csemő gondozására s mely már a legközelebbi időben megkezdi mű­ködését. Reméli, hogy az intézmény­től a patronázs leikes hölgyközön­sége nem fogja megtagadni támo­gató közrenüködését. Azután a kettős ülést megnyitott- nak nyilvánította s a Vörös lKereszt választmáiyi ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Majzik Viktorné úrnőt és Böhm Jáios prépostot kérte föl. Elsó sorban arról emlékezett meg azután elnöklő érsek, hogy a Vörös Kereszt intézmény mi­niszteri biztosa Csekonics Endre gróf nem régiben »lte meg jubi­leumát, s indítványozza, hogy az ülés üdvözölje őt ebből az alkalom­ból. Megemlékezett továbbá arról is, hogy a Vörös Kereszt egylet szá­mos tagját tüntették ki„Egerben és a vármegyében is a hadiegészség­ügy terén szerzett érdemeik elisme­réséül. Elismeréssel vesz erről tu­domást a .Vörös Kereszt hevesme­gyei választmánya is azon reményé- raényéaek kifejezése mellett, bogy a kitüntetettek nemes |buzgalmukat a jó ügy iránt a jövőben is meg fogják őrizni. Azután dr. Vass János olvasta fel titkári jelentését az egyestlet 1915. évi működéséről. Poetikus, gondo­san szerkesztett, erős, hazafias érzés­től áthatott bevezetés után, amely­ben a harctér nagy eseményeire s a magyarság dicső szerepére vetett visszapillantást, kifejtette, hogy * a vármegyei választmány, amely tulaj­donképen csak áthidaló, öszzekötő szerv a fiókok és a központ között, s (működése inkább adminisztratív jellegű, nem dicsekedhetik nagy ese­ményekben gazdag múlttal, de] a lefolyt évben is hiten követte eddigi programmját s története tulajdonké­pen a fiékegyletek történetével esik egybe, amelyek, főleg a hadikórhá­zat fentartó egyesületek derekasan kivették részüket a hadi egészség­ügy s esetleg a háborúval összefüggő más emberbaráti munkákból, főleg a hadi árvák gyámolitása s a rokkant katonák ellátása körül. Azután Perényi Kandid a gazda­sági jelentést, Windisch Hermán a pénztári jelentést és az 1916. évi költségvetést, majd Perényi Kandid a számvizsgáló bizottság jelentését terjesztette elő, melynek alapján a választmányi ülés a pénztárnoknak a felmentés megadta. Míjzik Viktor alispán emelkedett azután szólásra. Meleg érzéstől át- | hatott szavakkal mondd köszönetét [ Szmrecsányi érseknek úgy a mai ülés vezetéséért, mint azért a min­denki előtt példányképül álló nemes buzgalomért és áldozatkészségéért, amellyel a Vörös Kereszt ügyeit mindig felkarolta, kéri, hogy jóindu­latát és támogatását az intézmény­től a jövőben se vonja meg s ígéri, hogy nemes munkájában az egyesü­let minden tagja támogatni fogja. Ez alkalomból emlékezett meg arról is, hogy kiváló érdemei elis­meréséül a királyi kegy a legna­gyobb Vörös Keresztes kitüntetéssel díszítette fel. Azt kívánja az egész választmány nevében, hogy a kitün­tetettet a Gondviselés erőben és egészségben sokáig tartsa] meg, hogy a maga elé tűzött nemes célokat mind elérhesse. A szónoklat után hangos éljenzéssel, tapssal és me­leg óvációkkal sokáig ünnepelték az érseket, aki ezért pár szóval köszö­netét mondott. Ezután a patronage beszámolója következett. Az elnöklő érsek a jegyzőkönyv vezetésére Légmán Leót, hitelesítésére pedig özv. Babics Béláné úrnőt és Isaák Gyula vár­megyei főjegyzőt kérte fel. A patronázs két évről számolt be ezen az ülésen az 1914. és az 1915-ik évről, mert a múlt évben az egyesület ülést nem tartott. A körültekintő gondossággal ;összeálli- tott titkári jelentést dr. Péchy Jenő olvastafel. Ismertette különösen a Napközi Gyerm. Otthon intézményét, amelyet, Petrovich Gyula kanonok buzgó agitációja létesített s amely a múlt évben 145 gyermek ellátásá­ról gondoskodott. Az idén ismét 3 ilyen Napközi Otthont fognak létesí­teni. Kiemelte, hogy az intézmény létesítése és fentartása körül nagy érdemei vannak Alpáry Lajos ki­rályi tanfelügyelőnek is. Légmán Leó a pénztári jelentést, a költségvetést és a számvizsgáló bizottság jelentését ismertette, mely után az egyesület a felmentést a pénztárnoknak megadta. Azután az elnöklő érsek megem­lékezett arról a súlyos veszteség­ről, amely 1914-ben dr. Kállay Zol­tánnak az egyesület világi tagjának elhalálozásával érte az egyesületet. Az ő halálával meg tresedett helyre a közgyűlés Keglevich Gyula gróf főispánt választotta meg. A Székely János lemondásával megüresedett pénztárnoki állásra Gáspárdy Gyulát választották meg, választmányi taggá pedig Mentusz Józsefet. Elhatározta azután a közgyűlés, hagy ez év folyamán Petrovich Gyula kanonok, Kócián Gyula ki­rályi ügyész és Marzsó László a fiatal korúak birájának bevonásával az egyesülés célját és mflködésének irányait ismertető előadásokat fog tartani. Befejezésül Keglevich Gyula gróf az egyesilet újonnan megválasztott elnöke szólaltfel. Az ő rendkívül köz­vetlen és kedves modorában köszöne­tét mondott az elnöklő érseknek. Rá- mutatottaz ő fáradtságot nem ismerő buzgalmára, lelkesedésére, minden ál- dozatrakész nemesszivüségére, a mellyel a vármegye minden humá­nus ügyét felkarolja s akit e kiváló tulajdonaiért a vármegye büszkén vall a magáénak. A főispán ^beszé­dét a közönség lelkesen msgtasolta. Ezután az érsek más tárgy hiá­nyában a kettős ülést berekesztette. — A herceg szeretője. Az Urá­nia ma mutatja be az idénynek ezt a kétségtelenül egyik legszebb film­jét, hol a fotomüvészeli szépségek szerencsésen vannak kombinálva a mese szövevényével, amely egy főúri nő élettörténetéből merítette témáját. A főszerepet Rita Sacchettó a világ­hírű dán mövésznő játsza, kinek csodálatra méltó művészete nem is- meretlen Eger közönsége előtt. Ellehet hát mondani a „Nordisk*- gyárnak e mesteri alkotásáréi, hogy filmmüvészetileg teljesen tökéletes: kerekdeci drámai akció, megkapó szépségfl pleinairek, művészi szín­játszás teszik előkelőén széppé. A kisérő műsort csupa „Nordisk“ ké­pek alkotják, mellyel alkalmat nyújt az Uránia igazgatósága, a világhírű dán képek kedvelőinek egy kellemes est eltöltésére. E ritkán látható szép műsort olvasóink figyelmébe ajánljuk. . .. M SB Aki olcsón akar pénzhez Jutni, vásároljon ss osztály sorsjegyet a nagytőzsdében, ss

Next

/
Oldalképek
Tartalom