Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-05-22 / 141. szám

XXIII. évfolyam 1916. május 22., hétfő 141. szám Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 18 korona, — fél évre 9 korona, — negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra 1 kor. 50 f. — Egyes szám ára vasár- és ünnepnap is 4 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. sz. Megyei és helyközi telefon szám •• 106. « főszerkesztő t Dr. BITÉT BÁMB DK FeMős szerkesztő: KÁLLAY MIKLÓS iUsdótalaidMOS! DOBÓ IRTViH-NTOMDl bébi véhy-táb sas aq. H irdetési órak; □ cra.-kínt nyílttéri közlemények, kíréeágí ítéletek, gyászjelentések hirek rovatéba* m fillér, hatáságok, részvénytársaságok, gaeda- ságok, hivatalok hirdetményei, árvaréai hirde­tések 10 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér. Eljegyzések, egybekelések, köszönet- nyilvánítások sfb. 1-5 sorig 5 K. Egyoaflletek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvání­tásai, felülfizetések nyugtázása 20 sorig 5 K üparancs. Eger, májú? 21. A negyedik magyar hadi- kölcsön jegyzése a vége felé közeledik. Néhány nap múl­va bezárulnak a jegyzések elfogadására kijelölt helyek pénztárablakai s elérkezik az az az időpont, midőn min­den magyar embernek szá­mot kell adni önmagával és hazájával szemben arról, vájjon anyagi erejéhez mér­ten kivette-e a maga részét a háború győzelmes befeje­zésére irányuló nagy mun­kából? A világháború folyamán közismertté vált a magyar katona hősiessége, vitéz bá­torsága, mellyel jóbarátaink előtt tiszteltté, becsültté, el­lenségeink előtt pádig rette- getté tette a magyar nevet. Nem volna tehát méltó, hogy mi, akik itthonmarad- tunk, veszélyeztetnők ezt a katonáink részérél kivivott jó hirnevét s a hivó szóra ne sietnénk felajánlani utólsó nélkülözhető fillérünket is t Hála a magyar ember ké- telességtudásának és józan belátásának, ez a veszély nem is fenyeget. Az első hárem hadiköl- csön minden várakozást fe­lülmúló fényes sikere bebi- zonyitotta, hogy ^mindenki tndatára ébredt az országot íenyegető megsemmisítő ve­szedelemnek és szakitva az- zal az idegenkedéssel, mely eddigelé az állami hitelmű­veletekkel szemben uralko­dott, mindenki sietett tőle lehetőleg szorongatott hazája segítségére lenni. A negyedik hadikölcsön jegyzései ugyancsak a siker jegyében folynak s az eddi­gieket is felülmúló nagy­szert eredményt sejtetnek. Az eljövendő béke érde­kében kell is, hogy talán egy utólsó erőfeszítéssel ösz- szefogjon az ország apraja, nagyja, a társadalmi és gaz­dasági életnek minden ré­tege. Azért, aki még nem járult volna eddig a haza oltárá­hoz, az siessen a még hát- ralévő néhány nap alatt megragadni az alkalmat*, hogy kötelességének eleget tehessen és heverő pénzének gazdaságos kihasználását biz­tosítsa. A hadikölcsöüre való jegy­zés ugyanis nemcsak köte­lesség, hanem biztos, jó hasznot hajtó befektetés is! Mindenki, kivétel nélkül, teljesítse a kötelesség e pa­rancsát. A háború sok frázist elte­metett a feledékenység ver­mébe, de sokat uj életre is keltett és sok frázis értékét a maga igazi, szószerint vett értékében, csillogó pompájá­ban emelt ki a vér és köny tengeréből. Ilyen agyonhasznált, szinte elkoptatottnak mondható frázis volt háború előtt az is, hogy: „a kötelesség hivó szava“ parancsolja ezt vagy azt. Most azonban nem a kö­telesség hivó [szavát hallat­juk, hanem a szigorú paran­csát hirdetjük annak a kö­telességnek, mely most min­den józanul gondolkodó, be­csületes magyar emberre hárul a hazaszeretet terén. Annak a parancsnak a szavát hirdetjük, mely nem tűr késedelmet, halogatást ■suitggmt&fc ­akkor, midén arról van szó, hogy úgy [a hazával, mint önmagunkkal szemben le­rójjuk erejűnkhöz mérten a legsürgősebb kötelességün­ket. S ha örömmel olvassuk a Höfer jelentéseket, melyek leg­hitelesebb bizonyságai annak, hogy a hazáért küzdő, vérző fiaink, hozzátartozóink győze­lemről győzelemre szállva mily elszántsággal és önfeláldozás^ sál teljesitik a harctereken a vezetőségeik által kiadott pa­rancsokat, agy igazi lelki meg­nyugvást csak az szerezhet ne­künk, itthonmaradottaknak, ha a haza és önmagunk iránti kötelességünknek hadikölcsön- jegyzéssel is eleget teszünk. A parancs igy szól: minden­ki jegyezzen erejéhez mérten a mostani hadikölcsönre! A hadikölcsQnjegyzés egy­két nap múlva lezárul, tehát siessen mindenki lelkiismerete­sen teljesíteni e parancsot, hogy aztán nyugodt lelkiisme­rettel mondhassa el a „Szózat" költőjével: „ . . . szent hazánk! Megfizettünk mind, mivel csak tartozánk!“ Hogyan képzelik az olaszok a békét? Mit irt egy olasz szocialista képviselő ? Isztria és Póla ellenében hajlandók a békére. Eger, május 21. A „Messagero"-bán Boncmi re­formszocialista, Bissolati barátja, vezércikket irt a háború céljairél és a béke lehetőségeiről. Azt állítja, hogy Anglia szívesen kötne békét, ha a status qou aníe-t visszaállíta­nák. Szerinte a birodalmi kancellár vissza is adná Beigiumot és Fran­ciaországot, de ő akarja az ántánt­nak a békét diktálni, viszont az ántánt is ragaszkodik ahhoz, hogy ő szabhassa meg a békeföltételeket. Most csak ez a differencia, de ezt a különbséget fegyverrel kell eldön­teni. i Igaz, hogy a háború elején Fran­ciaország nem gondolt Elzász-Lót - haringia visszafoglalására, de a háború óta minden francia gondol- kodása összenőtt Elzász-Lotharingia visszahőditásának eszméjével. A nyugati fronton azonban alig lesz nek nagy területi változások. Annál inkább északon és keleten. Orosz­országnak Lengyelország a legfon­tosabb kérdése, melyet csak fegy­verrel dönthetni el. A balti tartomá­nyokkal az oroszok kevesebbet tö­rődnek. — Viszont minden áron utat akarnak nyerni a Földközi-ten­gerre. A Balkán felé ezt az utat el­vágták és igy céljukat csak Kisázsián keresztil érhetik el. Ha tehát csak­ugyan lesznek gyökeres változások csak a Balkánon és Kisázsiában várhatók. Igen érdekes, amit az olasz re- formszocialista az olasz—osztrák­magyar háború befejezésének lehe­tőségéről ir: A trentinői kérdést könnyen el lehetne intézni: egyszerien Ausztria adja oda, amit a háború előtt ön­ként kínált. Arra nem számíthatni, hogy döntő győzelem nélkül a mo­narchia átengedné Isztriát és Pólót, de hiszen ezen nem is mulhatik a béke kérdése. Ennél fontosabb Olaszországra a jugoszláv-kérdés megoldása. A bábom a Balkánon kezdődött, ott is kell végződnie és a Balkánon lesznek az igazi átala­kulások. Valószínű, hogy a képviselőnek az ausztriai tartományok egyszerű átengedésére vonatkozó álmodozá­sait azóta erősen lehütötte -csapa­taink diadalmas olaszországi offen- zivája. — Harmadszor kitüntetett egri tizedes. A hadseregparancsnokság Perge János 315. gyalogezred beli tizedesnek az ellenség előtt tanúsí­tott vitéz magatartásáért a másod­osztályú ezüst vitézségi érmet ado­mányozta. Perge János most 3-ad ízben van az orosz fronton, egri fiú, Perge Balázs egri iparos fia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom