Egri Ujság - napilap 1916/2
1916-05-18 / 137. szám
I9i6 május 18 3 E G R I U J S A G A cinkoiai temetőben. Ezt a cikket az Egri Újság volt belső munkatársa kül- „ dötte, aki jelenleg az állam- rendőrség tisztviselője s mint ilyen három napon át vezette a jegyzőkönyveket a szerencséién cinkotai áldozatok hullája mellett. Ez alkalommal szerzett impresz- szióit irta meg az alábbi kis hangulatban. Cinkota, 1916. május . . . Szomorú gondolatok támadnak bennem, amint egymásután boncasztalra kerülnek a bádogosmester szerencsétlen menyasszonyai. Milyen rózsás lövőt színeztek maguknak, mikor a cinkotai házban édes szavakat súgott nekik a bádogosmester; milyen öröm repesett szivükben, mikor a kis kert rózsafái között jártak és elgondolták, hogy az mind az övék lesz, milyen boldogok voltak, hogy cselédsorból bádogos- mesterdék lesznek és a falu népe „ténsasszony“-nak fogja hívni őket. Istenem, hogy kiszínezhették maguknak a jövőt és mit hozott nekik: mindent, csak azt nem, mit reméltek : boldogságot. Odaadták mindenüket, kemény munka árán szerzett megtakarított, féltve őrzött pénzüket, kedveskedtek a bádogosmesternek minden aprósággal, mert szavában annyi édesség volt, de minden szava mögött ott leskelődött a (kötél : a halál, mely alkalomra várt, hogy minden reményt örökre megfeketítsen. Hogy kiszínezhették maguknak a jövőt s azok a bádoghordók mindent eltemettek, az állatabbnál-álla- tabbá sűlyedt bádogosmester még azt sem engedte meg szerencsétlen menyasszonyainak, hogy ha már nem is szerette őket, máshol keressék és találják meg a (boldogságu- kat. Mikor már tudta, hogy a pénzük elfogyott, vette a kötelet, hogy elnémítsa életüket, mely az embernek a legdrágább kincse, belegyö möszölte a jbádoghordóba, egyikre- másikra még abroncsot is erősített, hogy soha meg ne tudják, hogy mit csinált ő akkor, mikor házassággal édesgette magához a köny- nyen hivő nőket. Egyszerű fehérdeszka koporsóba tették a felboncoit menyasszonyokat, sorjába egy nyilóakácfa alá, kiváncsi tömeg tolongta körül, hátha mégis mernek bennük valakit . . . Megnézik a színüket vesztett ruhadarabokat, ridikült, cipőket, amelyek mind kiteregetve ott fekszenek egy egy sirdomb mellett, könnyel telnek meg a szemek, visszafojtott sirás tör elő és egy öreg asszony tördelve mondja: — Ez az én Margitom blúza, ez az ing is az övé ... oh, szerencsétlen leányom.... Mit kelleit megérnem . . . Szivbemarkoló pillanatok játszódnak le, amelyeket nehéz volna bűén megörökíteni. És a menyasszonyok gyilkosa vájjon él-e, vagy tényleg meghalt-e, ki tudja, ki merné állítani, hogy valóban ^lpusztult szerb fogságban, nem tud belenyugodni az ember, hogy olyan könnyen szabaduljon meg a sok kioltott életért, hogy úgy haljon meg, mint sok vitéz, aki elment a világforgatagba ezért a drága földért vérét ontani, aki hős, ha életét ott hagyja, hős, ha gyilkoló betegség öli is meg... de j hős-e sz, aki itthon már — ki tudja — talán évtizedek óta szedte j szerencsétlen áldozatait — a pénzért ? : Oh, mondjátok, lehet-e hős az, ha | még ott halt is meg a harcmezőn, ) elég büntetés-e az annyi kioltott i életért? I Még a temető fái is összeborzon- j ganak: szél rázza az akácokat: na- ' gyobb, nagyobb szenvedést a szerencsétlen menyasszonyok véréért! Sz. A.Színház. Heti műsor: Csütörtök . . Zsuzsi kisasszony Péntek . . . Palika Szombat Legény-bucsu S Vasárnap Legény-bucsu. j — A tanítónő. Bródy Sándor hatalmas, erősen drámai és finom szatírával zománcolt müvét mutatta be tegnap este a szintársulat. Előttünk állt a jóságos falusi plébános, a káplán, az elegáns főbiró, a paraszt milliomos iskolaszéki elnök, akik mind a szegény fiatal szép ta- nitókisasszonyt akarják „gyámoliíani" s amikor az nem kíván maga fölé gyámot mind együtt akarják lelkileg megfojtani lehetetlenné tenni.| Vajda Ilonka játszotta a szegény, meghajszolt, fiatal Tóth Flórát. De talán nem helyes a kifejezés, ő nem játszott, mert aki az este járt kelt j és szenvedett előttünk az maga Tóth Flóra volt: az ő okos, jjszelie- mes és tiszta alakja volt előttünk, az szenvedett és szeretett. Talán i ilyennek látta írója egyszer, amikor elhatározta, hogy ezt az alakot má- i soknak is, sokaknak bemutatja. Vajda Ilonkának mindvégig sikerült bennünket teljes illúziónkban megtartani csupán egy ízben zökkent ki a nagyszerű játékból: a II. fel- i vonásban a tanítóval való jelenetében a fájdalom és lemondás szavait Vajda Ilonka szavalta, mintha itt kifáradt volna. Rövid volt ez és a i további jelenetekben már ismét Tóth Flóra állt előttünk. Nagyszerű párja volt ez este a darab és színjátszás szerint is Fenyő. Csak ismételünk, amikor megírjuk, hogy nagyszerűen játszott, alakja férfias, illúziót keltő volt s alakítása magával ragadott. Ő utánnuk első sorban Zsoldost kell emlitenünk. A félszeg, gyámol- ’talan, de később a szerelmében valóságos hőssé váló kis falusi tanítót láttuk, a tanári oklevéllel biró, könyvbujó szegény magára hagyott embert. Nagyon jól játszotta meg kis szerepét Ninczkyné és kedves és üde volt Erdődy. Féli Zsóka elegáns volt csak egy kissé gyorsan beszélt. fJEgyébként az előadáson mindvégig a szerep nem tudás szelleme kisértett. Ijedi és zavart pillantások röpködtek a súgó felé s különösen a ll. felvonás t. iskolaszéke sokszor nem tudta, mit is kell mondani, s ez bizony nem vált az előadás javára. R. A Madarászt Zeller Károly régi híres operettjét eievenilette fel tegnap a szintársulat. A librettó bizony már megkopoit egy kicsit, bár a második felvonás sok naiv mókáján még most is igen jól mulatott a közönség, de a Zeller szines dallamos muzsikája, még most is csupa üdeség, csupa finom, meleg derű s a kitűnő zenekar igyekezett is minden szépségét kihozni. Maga az előadás azonban már itt ott kívánni valót hagyott hátra. Az első felvonás kissé vontatottan ment. A két fináléban sok volt a hamis hang s a szoló énekesek is nem egyszer rosszul intonáltak. Kifogástalanul talán csak Halmos Mici énekelt. Kiss Cecil eleven volt és csupa kedvesség és hamiskás báj. Kár, hogy itt-ott az énekében megcsillant ez a hamiskás iz, persze itt már kevésbbé bájosan. Barics rokonszenves színész s a hangjának is kedves, meleg a szine, de itt-ott fátyolozott s a hangvételei bizonytalanok, Telekánnak erős csengésű tiszta hangja van, de itt olt még nyers s a teiartikája csiszolásra szorul, Endrei és Zsoldos kitűnő két figurát állítottak be a két profeszor szerepében, amelynek pompás gro teszksége állandó derűt hozott a második felvonás jeleneteibe. Rónay Hermin és Rátkai a régi hagyományos operett komikumot juttattak érvényre a legtökéletesebb stílusban. A kar elég erős de sokszor Bincs egy véleményen a zenekarral. K. ? Zsuzsi kisasszony. Kálmán remek zenéjü operettje kerül ma este színre, a címszerepben Kiss Cecillel. A többi főszerepeket Barics, Endrei, Zsoldos, Rónai, Rátkai és Faragó játszák. Legény búcsú az idei szezon legszenzációsabb sikerű operettjének lesz szombaton a bemutató előadása. A remek zenéjü, pompás szövegű operettben egész sereg tánc és énekszám van, az operett főszerepeit Barics, Halmos, Pádly, Endrei, Faragó, Rátkai, Zsoldos, Császár és Klenovics játszák. Palika Gábor Andor, a legzseni- j álisabb színpadi iró kitűnő darabja j kerül színre először pénteken, A I társadalmi- élet félszegségeit viszi i ez a darab színpadra oly kitűnő megfigyelő erővel, hogy a közönsé- ; get valósággal lebilincseli. A cim- ! szerepet Fenyő, a többi vezető sze- ! repet Vajda, Erdődy, Klenovics, | Niczkyná, Endrei, Császár és Zsol- ; dós játszák. ! Színészek és színésznők, harminc művészi arcképe van, a „Szin- házi Újság" albumában. Ara 1 korona 60 fill. 1 korona és 70 fillér. Kapható Wálh Adolf né nagytőzsdé- jében és Papp fodrász üzletében. Lemondott Nicolson külügyi államtitkár. r (Saját tudósítónk telefonjelentése.) London, május 17. Nikolson Artúr a külügyi hivatal egyik államtitkára lemon- | dott, helyét Lord Harding fog- | lalja el. í HÍREK " Eger, május 17. | — Uszoda órák délelőtti uj beosztása. 6—9-ig férfiaknak, 1 9—11-ig nőknek, lí—1-ig férfiak aak. A délutáni órák maradnak. • — Móric a csodamajom, az Urániában. Nagyszabású vígjáték- estét rendez ma este az Uránia igazgatósága, s ezzel mintegy alkalmat akar adni arra, hogy a napi nehéz robot után jól kinevethessük magunkat. Az Ízlésesen összeállított ! progratnm minden egyes száma el- j sőrangu, de mindegyiket felülmúlja j talán a „Móric a csodamajom" c. : három részből álló bohózat, mely- ! ben Eisenbah Henrik nyújt fényes alakítást. Eisenbach minden eddigi szerepében oly kacagtató volt mint senki más német kollégái közül. De az már a legmagasabb fokozata a kacagtatáenak, amit ennek a filmbohózatnak a címszerepében nyújt. I Molnár Ferencnek egy kis karcoiata jut eszünkbe a film láttán. Ott is pénzszerzésért vállal egy szegény flótás hasonló szerepet, mint Eisen- i bach Mórica: nappal majom az ál- j latkertben. Már maga az ötlet is j nevettető, amit Eisenbach a végsőkig kiaknáz. Aki olcsón akar pénzhez jutni, vásároljon s: osztály sorsjegyet a nagytőzsdóben. ::