Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-05-16 / 135. szám

2 EGRI ÚJSÁG 1916. május 16. San Utartinonál kivertük az olaszokat előretolt állásaikból. Tolnemaél behatoltuk u olasz árkokba. Ropflléiak leafalkoao körfii bombázlak az olasz katonai telepeket. Légi támadás Taloaa alléi. (Közli a míaiszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, május IS. (Hivatala® jelentés.) Orosz és délkeleti hadszíntér s A helyzet változatlan. 8lasz hadszíntér; Tegnap délután több szakaszon élénk tüzérségi harc fejlődött ki. A harc ma is tovább tart. _____í É jjel repülőink Moafalkonsnál az Adria müvekre, ; a cervingutnói pályaudvarra ésegyébb katonai je- j lentőségü telepekre bombákat dobtak. Az összes repülőgépeink sértetlenül tértek vissza. San-Martinőtól nyugatra gyalogságunk kiverte az ellenséget előretolt árkaiból és több ellentáma- j dást visszavert. Az olaszoknak a Monte-San-Miche- letől északra végrehajtott előretörései összeom- j lottak. Görz városa este tűz alatt állett. A tolmeini hídfőtől északra is csapataink több helyen behatol- tak az olasz árkokba. Események a tengeren: Tizenharmadikán délután egy tengerészeti re- j pülőrajunk sikeresen bombázta Valona katonai te- j lepeit és Satenó szigetét heves elhárító tüzelésda- ; cára sértetlenül visszavonult. HSfer, altábornagy. ezer számot az ő ellenőrzése mellett helyezték el. Azután megkezdődött a sorshúzás. Hét kis leány és pedig Györffy Anita és Erzsiké, Lipcsey Liliké, Setét Anci é» Ili és Wieland Márta húzták a számokat. A húzás a következő bizottság előtt történt: Keglevics Gyula gróf elnöklete alatt, Lipcsey Péter dr. kir. közjegyző, Bartos Károly pol­gári biztos, Gáspárdy Gyula a He­vesmegyei takarékpénztár igazgatója Simácius Andor számvizsgáló Okoli- csányi Imre, sorsoló bizottsági ta­gok dr. Petrik Jenő, Engel Hermán, Győry József, Szabó Gyula és Piszár József mint jegyzők működtek. Az Egri Újság legközelebbi száma hiteles formában közölni fogja az összes nyerő számokat. A Ínyerő számok a húzás sorrendjében nyer­ték a szintén megszámozott tár­gyakat. Bidogváió öllé Kiss lakásának padlója alatt. (Saját tudósítóik telefonjelentése.) A cinkotai íömeggyilkos- ságról a következő újabb adatokat jelentik: Ma délben Gömbös fogal­mazó telelonon értesítette Cinkotáról a főkapitányságot, hogy Kiss lakásán az ásatá­sokat megkezdték. S alig valamivel az ásások meg­kezdése után, a padló alatt mintegy 10—15 centiméter­nyire #gy nagy bádogvágó ollóra bukkantak. Kétségte­len tohát, hogy Kiss ott tényleg eláshatott valamit s ekkor került a föld alá az olló is. Marinovick fő tanácsos, a bűnügyi nyomozó osztály főnöke utasította Gömböst, hogy lehetőleg egy méternél mélyebben ássák fel Kiss egész lakását. Nagy János kihallgatását ma este 8 órakor ismét meg­kezdték. — Eger önálló interurbán vo­nala. Ncmrigibea megírta az Egri Újság, hogy mozgalom indult meg Egerben, hogy a város külön inter­urbán vonalat kapjon, hogy a fővá­rossal való beszélgetések könnyebb lebonyolitást nyerjenek. Most illeté­kes helyről úgy értesültünk, hogy a posta és távírda igazgatóság alapos vizsgálat tárgyává tette ezt a kér­dést. Szegfy Mátyás posta tanácsos telefon ügyosztály vezetője személye­sen jött Egerbe, hogy a kérdést a helyszínén tanulmányozza. Az igaz­gatóságnak az a célja, hogy a mai nehéz viszonyok közt a legmesszebb­menő módon segítsen a dolgon s eleget tegyen a közönség kíván­ságának. Egri művészek a fronton Beszélgetés egy egri festő- ■ kadéttel. Eger, május 15. Ez a világháború sok uj közmon­dást teremtett, természetesei hábo­rús vonatkozásuakat, de többnek a létjogosultságát viszont megszün­tette. így például megdőlt a latin klasszikus poétának azon közmon- dásá vált állítása is, hogy: a fegy­vercsattogásban pihennek a múzsák! A múzsák fiainak tevékenységéről a legékesebb bizonyságul szolgál­nak azok az irodalmi és képzőmű­vészeti müvek, melyeket jóvérű ma­gyar íróink, rajzolóink, festőink, sőt 1 szobrászaink, kik jelenleg mint ka­tonák szolgálják a hazát, a frontról, s onnan is az első rajvonalakból már eddig is hazaküldöttek. Nemrégiben fgyönyörködhettünk az egyik fővárosi képes folyóiratban országos nevű festőművészünknek: Kövér Gyulának a harctéri rajzaiban, melyek a legszebb elismerések kísé­retében jelentek ott meg Kövér Gyu­lának, ki mint 10-es honvéd zászlós védi a hont a Strypa frontoa, a mű­vészetét már igazán nem szükséges bővebben ismertetnünk, vagy mél­tatnunk, mert az ő neve ma már \ mindenütt ismeretes, ahol a művé- j szelnek csak egy parányi hajtása i is él. ) S épen ezért őszinte örömmel j emlegetjük alkalomadtán, hogy Kövér Gyula is Eger szülöttje, va­lamint örömmel közölhetjük azt is, hogy az egri művészek jközfll töb­ben is „dolgoznak kint a fronton. A napokban ugyanis alkalmunk volt beszélgetni az egyik állami közhatóság magas állású vezetőjének festő fiával: L. G. hadapróddal, aki 8 hónapi harctéri szolgálata után néhány napi szabadságot töltött itthon. A Sztrypa- frontról jött haza, ahol a vitéz 66-osok ezredében szolgál, több más egri volt 60-assal együtt és a következő érdekes dolgokat mon­dotta el arról, hogy úgy ő, mint az az itthon ismert nevű művész: Ke- rényi József akadémiai festő, hogy .dolgoznak" kint a fronton: — Nem kell azt hinni — mon­dotta a piktor-kadett — hegy az igazi raűvészvérfl katonát elhagyja a lövészárekban az alkotás vágya. Korántsem, bár igaz, hogy az első napokban az ilyenek is ópp úgy kapkodják a fejüket az ágyúzáskor, sőt puskalövésekkor, mint_ a többi fiatal „bundás.“á' Ámde az uj környezet, az uj ala­kok, az uj tájak és színek, s az ezekből születő frisebbnél frissebb hangulatok a legvéznább katonában is munkára pezsditik a „művészt." Nézze ezt a helyszíni fényképfel­vételt. Látja, ebben a lövészárokban, melyből távcső nélkül is látni lehet a muszkák állásait, itt ül mellettem a festőállványa előtt Korényi s za­vartalanul dolgozna, ha .... mi csupa kíváncsiságból néha el nem csúsznánk hozzá, hogy munkájában gyönyörködhessünk. S bizony, nem egyszer kopogott az én fejem fölött levő drétsövé- nyeken a „muszik" golyója, midőn egy ilyen előretolt állásban vettem elő a vázlatkönyvemet". A fiatal kadett megmutatta a váz­latkönyveit, melyben gyönyörködve szemléltük a sok szép erőteljes, jellegzetes rajzot, vázlatot, a lövész­árok életének sok-sok jelenetét, s e vonalakból szintén élénkbe tűnt az a melegérzésü meglátás, mely ép úgy meg van a harctéren küzdő legnevesebb művészek egyi­kének : Kövér Gyulának a müveiben, mint a háború nagyszerű látványai­tól festővé vagy rajzolóvá vált kez­dő műkedvelők munkáiban. Az egriek pedig büszkén emlege­tik úgy Kövér Gyulának, mint a többi egri művésznek a nevét, akik még a fronton is alkalmat keresnek arra, hogy művészetükkel hozzájá­ruljanak a magyarság küzdelmének, művészi megörökiteséhez. (T.) Megegyezés insitria-lagyarerszág és Románia közt. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) J Budapest, május 15. A M. T. I. jelenti: Ausztria- Magyarország és Románia között a Németországgal kötött egyezséghez hasonló megegyezés jött létre az áruk kölcsönös kicserélésére néz­ve. Az egyezmény célja, hogy a kölcsönös kereske­delmi forgalmat előmozdítsa és megkönnyítse s az átvi­teli forgalmat lehetővé tegye. Az egyezmény végrehajtá­sára vonatkozó tárgyalások a befejezéshez közelednek. — Halálozán. Mély részvéttel vettük a hirt, hogy szemerei és galántai Fekete János nyugalmazott posta és távírda felügyelő ma éjjel hosszas szenvedés [után meghalt. Az elhunyt évtizedeken volt az egri postahivatal vezetője s Eger város társadalmában jelentős helyet foglalt el. Temetése holnap, 16-án délután 5 órakor {lesz az Almagyar utcai gyászházból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom