Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-08-30 / 239. szám

•?llg srerd* 30, 239 saám. Sléftoetáci árak: NCtyben ás vidéken postán küldve égés* évre 20 korona,— fél évre korona, 10— s«fyed évre 5 kor1 50 fill., — egy hóra 1 kor. 70 f. — Egyes szási ára rásüt­és Saaepasp is 6 f. — Szerkesztőiig és ^adóhivatal: Jókai Mór-utca 6. Megyei és helyközi telefon saáau 16®. mmmmtttv*. t* 9im*m ©©»$ *•*▼&*-*»*BA *í 1* VfiR V~*4»a A9 A román árulás. Eger, ang, 29. A rostát jegyzéksí még nem islerjük * alapjában nem is ^agyúik r\ kiván­csiak, A diplomáciai rabu- lisitika ciiuas mest«r»üre lshef, ámbár 4t*yujtá$áaak kSrtt’lményai n a hadi ál­lapét keresető akkordjai olyasok, hogy Rőt rámátok igazán nem lehetett szük­sége sxépitgető, tefcarg&té a az igazságnák ás nemzet­közi erkölcsitek legalább látszatát ísntartasi törekvő kimagyarázksdátr*. Ma már tisztán látnak mindent az álruha lebullett a kétszínű román barátról s símtől szemben áll ve Ifink &g álig íslfcgy rerzett bandita, akinek épen az utolsó pillanatban ragadtak mag orv tarral lesújtani ké- szfill öklét. Románia a hadiállapot pillanatának beálltáig szö­vetségesünk volt. A szövet­ségi hűség azt parancsolta volna, hogy mikor közös ellenségünk a nagy mesz- kovita hattlem felvonultatta ellenfink embermillióit, Ro­mánia is habozás nélkül kövesse a szövetségi hfiíág parancsszavát és szálljon ajkra mellétünk, Románia noaa is habozott, mozdulat­lanul maradni. Nagy ke­gyesen somlegoaségi nyilat­kozatot tett, de emeli itt a Dunán szabad utat engedett az oross muníciónak Szerbia felé. Mi mindezt tűrtük a békesség szent novében sőt dédelgettük a már akkor is hűtlen frigyest. Az az ara­| zetni b®Hnüi»ket. Kész®* vártuk. Raneunia féajdi# példáját adta annak az immár való­sággal iskolává vált „diplo­máciai művészetnek8 amely minden politikai tisztességet, mindsm erkölcsi érzést, a férfi au ]«?C2«Vélvebk> árnyalatát is kidobta kosa­ránál. &r a futott M cvki avslli-elv: a cél szentesíti az eszközt, azzal a ssiista i perverz cinizmussal, hogy itt nem csak az. eszközök al­jasak, kanéin maga a cél is. Hangsúlyozzuk aroebsn: bármilyen alattsssoban elké­szített, bármilyen aljas volt is a remán coup, bennünket B.®np talált rétiül lenül. Stövetsége lünkkel sgyütt a lég nagyobb hidegvérrel fo­gadtuk, a világtörténelemben páratlan orvtámadást a ön­bizalommal /esszük fel nj ellenségünkkel is a küz­di mer. S fdieg bennünket Magya­rokat érint elsősorban Ro­mánia árussá. Ez a bábom már egészen magyar nem zeti ügy. Évszázados gonosz tályogot noii kioperálni a nemzet testéből. Szent István koronájának épségét kell m«gvéd«lm@zai. Mi nyugod­tan nézünk a ^küzdelem elé e nyugodtan nézhet a fenye­getett Erdély lakossága is, •melynek védelmére mindéi intézkedés megtörtént s i melyet a nemzeti létüket, í hazájuk testi épségét félté! magyar kössék fognak vé- ' dem. i Hirdessen 01 [gri UisDobon Q cai.-lténi nyílttéri közlemények, bíróság ítéletek, gyászjelentések hírek rovatában 26 fillér, hatóságok, részvénytársaságok, gazda­ságok, hivatalok hirdetményei, árverési hirde­tések 10 fillér, magánvállalatok hirdetményói 3 fillér, Eljegyzések, egybekelések, készeiét, nyilvánítások sib. 1—5 3orig s K. EgyesSleteb, bálbizóttságok értesítései, kiszénetnyilvém- iásai, feifilfizetések Kyngtázása 28 serigS & béka ntólsé napjai Roaáilibu. Éjjel a Hgnag- snss titekben folyt & mmgótUéa. A feufeurutl aícn iög&fasms órái. (Saját tedósitóalr telefezjeeitöse.) Budapest, aug. 29. A Magyarország jelenti: Egy Meggyesy nevű magyar arcképfestő, aki két évig élt Romániában s most visszatért a román fővárosból, érdekei részleteket beszél el a béke utólsó napjairól: Romániában már 14 aap előtt mutatkoztak a legerősebb készülődés jelei. Hivatalnokok, akik összeköttetést tartottak fenn a bukaresti magyar egye­sülettel, már beszélték, hogy Románia augusztus folyarr.án beavatkozik. Egyedül Bukarestben mintegy 70000 osztrák-magyar alattvaló él, akiknek legnagyobb része magyar. A Bukarestben ma­radt magyarok száma körül­belül 30000 s mintegy 80000 azon összes magyarok száma, akik Románia különböző ré­szeiben élnek. Elbeszéli, hogy hetek óta éjjelenkint Bukarestben az ösz- szes nyilvános helyek redő­nyeit le kellett huzni, s a ma­gán lakosok ablakait is zárva éz elfüggönyözve kellett tartani s mig a lakosság a zárt abla­kok mögött virrasztóit s a mu­latóhelyeken a leeresztett re­dőnyök mögött mulattak, min­den házból az éj pontosan meghatározott órájában teljes hadifelszereléssel jöttek ki a behívott népfelkelők, aki az előre meghatározott tereken gyülekeztek, hogy a vasúti ál­lomásra vonuljanak. Szombaton rendkívül izgal­6 Mák nyunkkal tömtük. Románia velünk kötötte a legzsirosabb üzleteket. Munícióval láttuk el, mert reméltük, hogy pislog benne valamelyes halarány lámpácskája a po­litikai tisztaságnak, Csalódtunk. Románia a legkétazinÜhb ravazsággal » a leghidegebb számítással készülődött ellenünk. Híva* talos ívcsövei egyre eáfol- táh a russzoíil elemek riüsztó bireii. Király és kor- ] mánya a kgmsgnyugtatóbb kijelentéseket tették nekünk, titokban pedig diplomáciai és katonai konvenciót kö­töttek ellenségeinkkel s al­kudták árulásuk vérdiját is, a magyar korona drága kinesét, Erdély, amelyre ta­lán már Redul vajda óta so-ár szemekkel pislognak. ▲ román jegyzék már na­pok óta a bécsi román kö­vetségen haver?. Románia már rég tisztában ve?t szán­dékával. De vem szólt semmit. Nem tárgyalt, gém szabott feltételeket, nem kí­vánt ssrnmit. A háborút, az erőszakos zsákmányt akarta maiadon áron, még pedig nem férfias nyílt küzdelem árán hanem lenből, orvul, Mattomban támadva. A hadüzenet pillanatában, melynek átadására körmön font ravaszsággal kereste ki a legalkalmasabbnak vélt pillanatot, már a puskái ix megszólaltak az erdélyi ha­vasok hágói alatt. Itt azonban csalódás érte. Minden alattomos álnoksága mellett sem tudott félre ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom