Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-08-19 / 229. szám

1916. augusztus 19. E Q R 1 U J S A O A bukaresti utca hangulata. A nép aggodalommal néz a jövő elé. Eger, ang. 19. (Saját tudósítónktól.) A Haditermény rt. brassói kiren­deltségének egyik magasállásu tiszt­viselője utazott bei észtül Nagyvára­don. A tisztviselő román állampol­gár, ki főleg a H. T. romániai be­vásárlásait intézi. A „"Szabadság" c. nagyváradi lap tudósítójának al­kalma nyílt beszélni B. H. úrral, aki kiváló módon ismeri a jelen­legi romániai helyzetet s aki ilyen­formán igea érdekes dolgokat mon­dott el Bukarest mostani hangu­latáról : Az a meggyőződésem, — mondotta —hogy Románia közeli beavatkozásá­ról szó sem lehet. Nem árulok el féltve őrzött titkot, amikor elmon­dom, hogy a román hatóságok ré­széről a mai napig semmi olyan intézkedés nem történt, amely az idei gabonatermésnek Magyarország­ba való behozatalát akadályozná. Már pedig az nem tehető fel a reális politikát űző román kormány­ról, hogy egy olyan államnak, a melyikkel a közeljövőben háborúba keveredik, gaboaát adjon, akármi­lyen sok pénzzel fizeti is az meg a gabonát. — Ettől az egy pánitól eltekintve, a most Romániában szerzett tapasz­talataim is amellett szólnak, hogy Románia nem fog háborúba keve redni. A romániai közgazdasági életben erre semmi jelet sem vet­tem észre, már pedig, amint azt a múlt is bizonyítja, a közelgő hábo­rút a közgazdasági élet érzékeny szeizmográfja érzi meg legelőbb. A tőzsdén a múlt héten például meglepően emelkedtek a magyar és osztrák értékek. Kétségtelen, hogy Románia lakos­ságának többsége lélekben inkább van az entente oldalán, mint a központi hatalmakén, ami elsősor­ban annak köszönkstő, hogy a ro­mánok által rajongásig szeretett és utánzóit franciák is tagjai a négyes- szövetségnek. Ezt az entente iránti szeretetet azonban nagyban lehűti az a kö­rülmény, hogy Oroszország is bsnue van a négyesszövetségben: Orosz­országtól félnek a románok — és joggal félnek — és mikor az em­berek társalgásába belevegyfll a be­avatkozás kérdése, olyankor mindig ott kisért az oroszokkal való hajdani szövetségesség emléke, amelynek románia Besszarábia elvesztését kö­szönheti. A romániai emberek most. a há­ború harmadik évében, már tudják, hogy mi a háború, már megismer­ték ezt a rémet. Romániába át- faallatszik a vergődő világ jaj­kiáltása, látják az özvegyek, az árvák könnyeit, látják a szétzú­zott, véres emberi tagokat és az Európán keresztülrohanó vér­folyót. Nincsenek már azok a han­gos és háborút óhajtó tüntetések, mint a háború első esztendejében voltak. Most beszéltem emberekkel, akik a hábora első évében véres­szája intervenciónisták voltak. Hogy lehűltek ezek, uram, hogy elhallgat­tak ezek. A román nép könnyen hevülő, könnyen szolgájává válik az utca hangulatának, de a román nép egyben gondolkodni is tud. Most Romániában minden ember tudja már, hogy háborút fájdalmas, drága áldozatok nélkül viselni nem lehet, már elszállott emléke a szilisztriai vértelen bemasirozásaak, amelyet a felhevült lelkek szerettek a román hadsereg ellenállhatatlan erejének magyarázni. A látottakból, a tapasztalatokból pedig a következőket állapíthatom meg végső konklúzió gyanánt: A román nép most szivszorongva várja az eseményeket. Tudja azt, hogy a két hadviselő csoport ütkö­zői között áll s ezért a lelkeket aggódás fogja el a jövő miatt. Arról sző sincs, hogy a nép akár­melyik irányban is háborút akarjon. A nép hangulatának megnyilvánu­lása telje&eH megszűnt 8 az eddig legháboruspártibb ember is ti­tokban bizakodva néz Bratianu felé, akitől a kérdés okos és lehetőleg kevés veszéllyel járó megoldását várja. Közgazdaság. Adriai biztosító társulat Tri­esztben. Az Adriai biztositó társu­latnak 1915-ik évre vonatkozó 77 ik közgyűlése folyó hó 7-én tartatott meg. A társulat ebben az üzleti év­ben is eredményesen látta el a reá rótt nagy és fontos közgazdasági feladatot. Az üzletév pénzügyi ered­ménye is kielégithetőnek nevezhető. Az életbiztosítási ágazat termeszet- szerüleg lényegesen csökkent szer­zeményt tüntet fel és ezzel egyetem­ben a halálesetek számottevő gya­rapodását. Az elmúlt üzletév a tár­sulatra nézve igen lényeges, rendki­I vüli többletkiadással járt, különösen személyzeti- és a háborús jótékony­Í ság különféle céljait szolgáló kiadá- sokkal. Az üzletév fő megíerhelte- tését képezik azonban az értékpapí­rok átlagában beállott árfolyamvesz­teség ellensúlyozására szükségessé vált könyvszerü leírások, amelyek összege 3,052.213 koronát tett ki. Mindezek ellenére — a rendelkezésre álló tartalék igénybevétele né!küt — \ a legutolsó 1913-as, békés év osz- j talékának megfelelő 160 — kor, | osztalék (az előző évi 130 koroná- j val szemben) megáilapitása volt j lehetséges. I A záró számadás adataiból a kö­*! 1 vetkezőket emeljük ki: az életbizto- \ sitási A) osztályban 38,530,003 ko- j róna tőkeösszegről szóló ajánlat I terjesztetett be, a kiállított kötvények * pedig 35,599.362 koronáról szólnak. * Az üzletév végével az életbiztosítási : állomány biztosított tőkében kerek j 546 millió koronát tett ki, biztosi- | tott járadékokban pedig 1,894.199 koronát. Halál- és elérési esetekért, | valamint járadékokért a társulat | 13.013.982 koronát fizetett ki. Az ; életbiztosítási osztály dijtartalékai \ az év végén a viszontbiztosított rész levonásávai 158,325.000 koro­nát tettek ki, s ekképen a megelőző í évvel szemben saját számlára ! 6,688.G00 korona növekedést mu« \ mutatnak. j Az eiemi ágazatok B) osztáiyá- I bán a díjbevétel következőképen a- [ lakúit: tüzbiztositás: 25,655.899 kor. j szállítmány biztosítás: 3,203 069 k., j betörés elleni biztosítás: 859,753 k. A viszontbiztosítások összesen 13,798.547 koronát igényeltek. Az elemi ágazatokban a társulat károk fejében a viszontbiztosított írész le vonása után 7,409.000 koronát fize­tett ki. Az elemi ágazatok dijtarta­lékai a viszontbiztosított rész levo- I násával 12,350.996 koronát tesznek ki. Az üzletév végével a társulat tő | kéje és tartalékai következően ala- ; kulnak: teljesen befizetett részvény- • tőke: 10,000.000 k, vagyontartalék: 1 12,000.000 k, nettodijtartalékok: j 169,685.649 k, neítokártartalék: < 7,940.344 k, összesen kerek 200 \ millió korona. A társulat alkalmazottainak nyug- | dijpénztára 5,259.513 korona vagyon \ felett rendelkezik. I I francia nacieaalisték hékeföiiéielei. j (Saját tudósitóak telefonjelentése.) Zürich, aug. 18. \ Charles Mauras a következő í 5 postban foglalja össze a \ francia nacionalista párt béke föltételeit: 1. Vilmos császár meg- \ büntetése. 2. A porosz állam meg- í semmisítése. 3. Németország felda- | rabolása. 4. Évenkint fizetendő hadi­sarc. 5. A rajna balpartjának Franciaországhoz való csa­tolása. YES-SZIPPAN Ára 3 korona. Legtökéletesebb és legkellemesebb illatú > pipere- szappan, mely minden háztartásban nélkülözhetett en. — YES PUder 1, 3, 5 k orona dobozonkint. — YES KRÉM 3 korona tégelyenkint. Mindenütt kapható! Magyarországi főraktár: v Erényi 8É Okugyópertóri Budapest, Károly-börut. 5 szám. I HÍREK. Eger, aug. 18. — A király születésnapja : Egerben. A király születésnapját Egerben a szokásos módon, de ta- [ Ián még az előző évekhez viszo­nyítva nagyobb lelkesedéssel ülték meg. Este a cs. és kir. 21. gy. e. zenekara zenés takaródéval fjárta be a várost. Augusztus 18 án az egész | város lobogó díszt öltött. Reggel 7 órakor az Egerben állomásozó ka- | tonaság a föszékesegyházban hall- I gatott misét, kilenc órakor pedig : szintén a nagytemplomban ünnepé­lyes nagymise volt, melyen maga dr. Szmrecsányi Lajos érsek celeb­rált. Az ünnepi nagymisén a város összes polgári hatóságai, a hivata­lok és testületek s az Egerben állo­másozó csapattestek tisztikara részt vett. S ezenkívül is nagyszáma, díszes közönség jelent meg. — Egy kis gyermek borzal­mas halála. Miskolcról irfák: Ma délután 4 óra tájban borzalmas szerencsétlenség történt a gömöri pályaudvar mellett, a Fried féle gépgyár közelébea. fPasicsky Lajos gépgyári lakatos Géza nevű 20 hó­napos fiacskája a vasúti sínek mel­lett bokorban játszadozott, ahonnan éppen akkor jött ki, amikor a sod­ronygyárból kifelé tartott egy tolató vasúti mozdony. A kis gyermek a mozdony alá került, amelynek ke­rekei valósággal összeroncsolták a kis gyermek testét. Az esetről ér« tesitették a rendőrséget, honnan Pfliegler Imre tb. főorvos és Schwarz Árpád rendőrfőbiztos je­lentek meg a helyszínen. A halál- ragázolt kis gyermek hulláját be­szállították a Szent '. István-kórház feuliakamrájába. A vizsgálat megin­dult. — Az Uránia vezetősége, egy igen ízlésesen összeállított amerikai műsort tűzött ki, ma esti bemuta­tóra. A nagyszerű műsornak „A munka boldogít" cimü három fel- vonásos életkép a sláger filmje, amely a híres New-York-i élet egy igen érdekes epizódját tárja elénk megható realizmussal. A közösség megkacagtatásáról a „Stazia hadi­csele" eimü, szellemes fordulatok­ban bővelkedő vigjáték gondoskodik, amelynek szerepeit az ismert ame­rikai vigjáték-színészek, igen ked­vesen játszák meg. A programot „A tenger lakói" c. színezett ter­mészetfelvétel egészíti ki. Az Egri Újság minden lap- elámsitónál és dohányföti" dében kap&Mó, Az Egri Újság tudósításai pontosak és érdekesek. Ha valami Mrt, eseményt tad, közölje as Egri Újság 106. száma telefonják I

Next

/
Oldalképek
Tartalom