Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-08-04 / 214. szám

XXíEL évfcSyans I8i6. augussfus péntek 4 , 214, szám. rm^Kí&tuc&BM EP&fifcetésJ árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 18 korona, — fél évre 9 korona, — ne?ved évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra 1 kor. 50 f. — Egyes szám-éra vasér­és ünnepuap is' 4 f. — Szarkesztőség és ktadÓShraá*!: lókai Mór-utca 6. sz. Megyei és helyközi telefon szám •• 106. ■POLITIKAI NAPILAP jfftaerkesztő i Be. SITC&T BÁV&OR ítóeJ&s vamsiM SLALLAY MIKLÓS KSsMtelafdwaost OOBÖ I8VV4.JS-KYOSDA aÉ**Vt»Y-*AB#A8Á0 Hirdetési srafc □ cm.-ként nyílttéri közlemények, bíróság ítéletek, gyászjelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvénytársaságok, gazda­ságok, hivatalok hirdetményei, árverési hirde­tések 10 fillér, magánvállalatok hirdetményei i fillér. Eljegyzések, egybekelések, köszönet­nyilvánítások stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvání­tásai, felülfizetések nyugtázása 20 sorig5 bar«kat mindig készen ki­nyújtva várja a megértésiéi közeledőket. Ágyú és ágyú, katon*. meg katona megy minden táján a világnak a nem szünetelő vérengzések mezői felé. Hittel és akarattal keli lennünk, hogy ennyi áldó zattal mégis elérjük küzdel­münk célját és busán ke 1 hallgatni, ahogy a megérté t kereső szelíd emberi :zót e!n; éli a zugó fergeíeg. Gróf Tisza István könyve. Sadováíól—St dá&ig. Eger, augusztus 3. Jóllehet, a háborús események minden más iránt való érdeklődést háttérbe szorítanak, mégis valószínű, hogy a magyar miniszterelnök most megjelent történeti munkája nem­csak előkelő szerzőjére való tekin­tettek de tartalma miatt is jelentős érdeklődésre tarthat számot. Ellenfelei sena tagadhatják meg Tisza Istvántól, hogy zzéles látó­körű, nagy koncepciójú politikus, aki kétségkívül oly tudással, hozzá­értéssel és a diplomáciai szempon­tok oly megértésével cselekszi ezt, aminővel hivatásos történetiró is alig rendelkezhetik. Tsza István munkája: „Sadovától Sedáníg" a warnsdorfi Strache cég könyvkiadó vállalatában jelent meg német nyelven. A műnek nagy -aktuális érdekes­séget ad, hogy amire az egész ed­digi háborús irodalomban nincsea példa, Tisza nem a mostani viiág- konfiagráció diplomáciai aktáiból mutatja ki a világháború kitörésé­nek okait és körülményeit, hauem az okayomozé történetíró kutató szemével, alaposságával és megbíz­hatóságával a második napóleoni császárság történésének adataiból vezeti le a következő jövendőt. Érdekes fejezetek szólnak a krimi hadjáratról, a cári politikáról, főké­pen Oroszországnak a Balkánra vonatkozó hódítási terveivel. Egymással szervesen összefüggő okokkal magyarázza meg Angliának Franciaországhoz való viszonyát, a német áilamok egyesülési törekvé­seit, Ausztria tervait és az olasz népnek a függetlenségre való vá­gyakozását. Bismarckról, Poroszor­szágnak az 1859. évi osztrák hábo- uba való beavatkozásáról, valamint i porosz miiitarizmus óriási fejlő- léséről érdekes mondanivalója van i miniszterelnöknek. ftfa 4 fillér. H JfeM-tő tubákéi oldalán is meghiúsultak az oroszok Összes támadása! A Eovel-Sarny-f vasat mentés való előtörésük njbót kudarcot vallott. Dívsz repülőgépeket lőttek le Torczyslől keletre. (Az tfgri Újság tudósítójának távirati jelentése.) A sajtóalbizottság jóváhagyásával. Berlin, augusztus 3. A nagyvezérkar jelenti: &@fefi had&xintéi" s fóindenhurg tábornagy hadcsoportja: Az arcvonal északi rémzn nem veit különösed* sseméfiy. Az orosz előretörések a Nobel-tó mindkét öldalán Meghiúsultak. így erős támadásuk Lubischewtői dél- tyugatra összeomlott. A Kowel-Sarny-i vasútvonal mentén előnyomuló ellenséges lövészosztagokat tüzelésünkkel elűztünk. Az )strew melletti erdőben Kiselieatői északra több mint 00 foglyot szállítottunk be. A Bródy melletti vasútvonal mindkét oldalán nyil- ánvalóan tervezett ellenséges támadások esak Poiii- :owce ellen kerültek kivitelre. A támadást visszavertük. Egyébként az arcvonalon sekéíyfebb voíi a harci tevékenység. Rozyszcenei és Torczyntöi Keletre lelőttünk orosz epülőgépeket. Boihmtr gróf tábornok hadserege s Weleszniowtól délnyugatra fkissob orosz fés?k®kel j legtisztiiottunk. Balkáni hadsziigtéri Semmi ujáég. A legfőbb h&dvezetőség. ! . ^ Hirdessen az fari iljsag&aa Ai orosz tömegek özönlé- sét a kárpáti hegyekben lógjuk fel, az olasz támadá­sok. délnyugati határainknál omlanak vérbe, szomszédunk felé a csábítás saüda tekin­tetével néznek ellenségeink j és nekünk ejrefelé is kell ! mutatni, hogy van erőnk és akaratunk minden változatra. Erőinkről tudomást szerzett t a világ, hogy szivek vannak j az erős keblekben, arról bi- ! zonyságoí satunk készsé­günkkel, amely békeiob­ági zengést akar gyönge emberi hang tulharsogüi ? Amikor a világ mind a négy sarkán lángokban áll és felgyújtott őserdők tüze a pokol forróságával égeti a világot, mit jelenthet a gyönge, szedd pálmaág, a melyet álmodozó lelkű né­hány ember akar a rettentő máglya leié tűzni? A határokon mindenütt ágyuk dörögnek, tetőpont* ján a versengés, ki bírja jobban késsel és ököllel, végső erőfeszítések öntik az embervár piro* tengerét, harmat helyett olvadt vér von barna takarót a kiégett termőföldekre. Ki akarja a békesség halk igéit belesóhajtani ebbe az átkok durva hangjaiból szőtt vad szimfóniába ?k, Hiheíjük-e, hogy foganatja leszen a szelíd szónak, ami­kor a szenvedélyek és indu­latok végsókig feszítik a megmérgezett lelkeket? Brandes György Írását, a m«3y a semlegesek gondola­tára készült, ahogy olvassuk, régen érzett, sokszor vágyott gyönyörrel szívjuk fáradt lelkűnkbe. Hossza, tikkadás, szomjazó szárazság utáa fürdhet igy a föld nyári eső langyos pas- kolásában, ahogy mink szi­vünkbe fogadjuk és esti imádságunk könyörgéseibe fonjuk Brandes írásait, amely j a magtévedt emberiséget ké- l zen akarja fogni és elvezetni l az uj béke igératföldjére. A két éves küzdelem alatt acéllá izmosodott karunk hő­siesen verekszik a világ min­den oldala felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom