Egri Ujság - napilap 1916/2
1916-07-30 / 209. szám
XXIII. évfolyam. 1916. juHtts 30, vasárnap 209. szám. Előfizetési árak: Helyben és vidékon postán küldve egész évfe 18 korona, — fél évre 9 korona, — negyed évre 4 kor. 50 fiit., — egy hóra 1 kor. 50 t — Egyss ssá«i ára vas tűrés ünnepnap is 4 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. sz. Megyei és heíykdii telelőn szám "106. POLITIKA! NAPILAP #«eserkcsxt0 j D». B3TlV BÁMTöR fttsOt smk^sm. &ÁLLAY MIKLÓS tJS*3^1afdswc*» noad IRVVAn-KYOKOA *és*tSwy-wAb*a*a», Ht&öeiásí Á-rek O cm.-ként nyüHéri kftclemésyeU, bíróság ítéletek, gyásijelentéíek hírek ro.aiában 20 fillér, hatóságok, részvénytársaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverési hirdetések 10 fillér, magánvállalatok hirdetményei • IDtér, Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságek értesítései, köszönetnyilvánításai, felülfizetések nyugtázása t'J sorigS A jajgató piac. % Eger, jaüus 29. Szelíd szóval a mi piacunkat íaegreadszabályozni már nem leket. Icb őkölesapárok kellenek. Vérlázitó hallgatni azoknak a szegény poigárasszo- nyoknak a panaszát, akik napról-napra kénytelenek a piaci martirotaságot végigszenvedni. Gorombaság, durvaság, lenézés, leazóíás, bruíalizálás a része annak a szűk erszényü, szegény polgárasszonynak, aki már nem is álmodozik arról, ho^y valaha húst is vigyen haza a piacról, hanem csak azért megyen ki, hogy legalább egy kis burgonyát vigyen haza. De már burgonya sincs a piacon, e helyett a siránkozva kérelmező polgárasszony azt a választ kapja, hogy menjen kapálja meg maga a földet, vagy kapálják meg azok, akik 30 fillérre szabták az árát. Tehát az egri piacon 30 fillérért nem lehet kapni burgonyát, ellenben a budapesti árucsarnokban 24 fillérért árusitják. Ezelőtt Egerben eleség- pólló volt a gyümölcs, mert akinek nem volt elég pénze hús és egyéb élelmiszer vásárlásra, az legalább olcsón kapott gyümölcsöt. De ma egy barackért 50 iillért kérnek s egy szem szilváért ! 6 fillért. Mármott kérdezzük, hogy hogyan lehet ezeket az állapotokat eltűrni. Hogy merészel valaki egy barackért i Egerben 30 fillért s egy szem szilváért 6 fillért kérni akkor, amidőn ezeknek a gyümölcsöknek sem a termalésük, sem a leszedésük egy fillérrel nem került többe, mint a háború előtt. Hiszen sem a barackfát, sem a sjzilvafát kapálni nem kell, a leszedésük pedig jelentéktelen mnnkába keiül. De igy van minden árucikk. Ki vas függesztve a polgármester ármegállapifó rendeleté. De fütyül rá az egész piso közönsége. Kora reggelenként hangos a piac a méltatlankodástól, mindenfelé lamentácio, panasz, veszekedés és gorombaság hallatszik. Csodálatos, hogy ©z a lárma és panasz még mindez ideig nem ért föl a hatóságok ablakába. Próbálja meg c*ak a polgármester egyszer-kétszer a rendőrkapitánnyal és néhány markos legénnyel sétát tenni a reggeli jajgató pácon, majd meglátja, hogy milyen nagy a tekintélye a rendeletéinek. Mindeaesetra ajánljuk azonban a kísérethez a markos legényeket, mert különben egy rakás gorombaság felszedése nélkül aligha fog szabadulni a piac zsarnokai közül. Ezeket az állapotokat tűrni tovább nem lehet és ha a helyi hatóságoknak nincs ereje, nincs készültsége, nincs rendŐrlegénységo hogy a piacot raegrendszabályozsák, akkor nines más hátra, minthogy valamelyik felsőbb hatóságtól, akár a minisztériumtól kell kérni rendcsináló biztost. Amikor ezek a panaszok a hatóságnál szóba kerülnek, itt rendszerint azzal intézik el, hogy a rendőrségnek I nem áii elég legénység rea- | delkezéiér* és másfelől, hagy j a rendőrség minden egyes | feljelentett esetet szigorú*® í megbüntet, A rendőrlegéRyíég hiánya ( tényleg baj. Azonban ennek | a pótlása iránt, ha máskép I nem lehet, esendőrséghez, l katonasághoz keli fordulni. A feljelentett essíek szigorú megbüntetése &zért nem használ, mert a közönség cssk elvétve veszi magának í a fáradtságot arra, hogy nagy elkeseredésében panaszt tegyen. Nem kell azonban ezeket a panaszokat bevárni, hanem preventív kell intézkedni. Nem kell bevárni, mig a megsértett szégyenkező pol- gárssszo&y sirva szalad panaszra, hanem ki kell menni a piacra, az ott kiszáliitott élelmiszereket rekviráiás módjára hatósági közbenjőt- tal kell eladni s ezt az árust, aki kiszállított áruját nem akarja áruba bocsátani, ki kell tiltani a piacról. Itt most nem lehet törvényességi hajssálhasogatások- ba bocsátkozni. Itt nso-t arról vas szó, hogy a háború borzalmaitól amúgy is íei- zakiatoít közhangulatot az eleséghiány miatti eiégület- lenség izgalmaitól meg kell menteni. Háború van, nemcsak a fronton, hanem itthon is és »*we a rendkívüli intézkedéseknek nerucsak ott, hanem itt is helye vas. Az efféle radikális beavatkozásnak már másutt más városban látjuk a példáját. Az eredmény az, hogy eleinte rendszerint sztrájkba lépnek az árusok, de azután pár nap múlva belehelyezkednek as uj rendbe. De ezt a radikális kúrát nemcsak a piacon kívánjuk alkalmazni, hanem az üzletekben is, ahol a fűszeráru, kereskedelmi és ipari cikkek olyan mértéktelen magasra ugrottak, amik egyáltalán nincsenek indokolva. Tessék csak bemenni ezekbe az üzletekbe meggyőződni róla, hogy mily árakért szsrzik be a. horribilis árakért eladott cikkeket. Sem a kis piaci kofának, sem a nsgy boltosnak nincs joga arra, hogy a maga bu- gyeliárisa dagasztására kihasználja a háborús helyzetet. A háború nem konjunktúra, ezt semmiféle tisztes- séges kereskedőnek kihasz- nálnr nem szabad. Mindenkinek éreznie kell, hogy a háborúban mindenkinek áldozatot kell hozni, neaa pedig a háborús helyzetet kizsarolni. Annak a radikális rendészetnek tehát, amelyet itt ezer jajgató család nevében követelünk, nemcsak a piaci kofák, hanem a nagyboltosok között is rendet kell teremteni. Hinta óz Egri Maii ftm 4 Hűé?,
