Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-07-22 / 201. szám

nnmnH^n

Lstsbitzbr orasx tábornok kezeli békével biztat.

(Saját tudósítónktól.)

Máramarossziget, jalius 19,

Orosz foglyok hosszú sora vonul át erre, igyudőrgés hangja kíséri őket. A máramaresi bércek visszhangzanak az ágyuk bömbölő szavától. Az éjszaka csendjében még a géppuska kattogását és a fegyverropogást is meg lehat hallani.

áz átvonuló foglyok közt volt egy csinos képű, mosolygó arca fiatal orosz főhadnagy. Érdeklődéssel nézte Miranaarassziget utcáit, kereste a hölgyek tekintetét, egész magatartásán meglátszott, hogy sem veszi valami túlságosba tragikusan azt, hogy fogságba került.

A kaszárnyában, ahol elhelyezték a foglyokat, franciául ^beszélt s azt követelte, hogy vezessék a fővezér elé. Kérését nem teljesítették, ellenben annyit mégis elért, hogy egy ezredes meghallgatta. Az orosz fogolynak némileg különös kívánságai voltak. Azt kérte, hogy ne transzporttal vigyék, hanem külön utazzon s engedjék meg, hogy Bécsben lakjon, szállodában, a saját költségén.

Az ezredes kérdésére elmondotta még azt is az orosz főhadnagy, hogy őt Leishiízky-nek hívják, a háború előtt atíachéja volt a bécsi ©rész nagykövetségnek, a császárvárosban sok jó barátja van, azokat akarja meglátogatói.

A Letshitzky név eléggé ismer eíes az orosz offenziva során, egy orosz tábornok neve ez. A fogoly főhadnagytól megkérdezek, rokona e az orosz hadvezérnek?

— Csak távoli rokona vagyok, mondotta. Letshitzky a család lengyel ágából származik, de azért nagyon jó viszonyban vagyunk, a inuk héten még én voltam a tábornok szárnysegéde....

Mikor azt kérdezték, miért olyan jókedvű, nem bántja e a fogság bizonytalansága, — könnyed kézmozdulattal felelte :

— Oh semmi ... Az őszt és a j tél egy részét Bécsben töltöm, far- j sangra már biztosan otthon leszek, j A háború nem tarthat sokáig. Ott ! volta* Letshiizky tábornok környe- j zetében, a tábornok is mondta, ina- \ gam is tudom, hogy közel a béke. 1 A télen már nem háborúskodunk, i Oroszországnak ez az offenziva az j utolsó nekilendülése. Nem is vár- j nak tőle többet, nem is tehet már mást. Télen már béketárgyalások ;

Az porosz főhadnagynak megen- j gedték, hogy Bécsbe táviratozhasson. Másnap már igen előkelő helyről érdeklődtek Letshitzky iránt. A fogolytranszport azonban akkor már j tovább ment s vele ment a főhad- j nagy is, aki hozta Letshitzky orosz j tábornok béke jóslatát. (K. Ő.) \

—------------------------------------------------------„ |

M

m ü Egri Üss!

e o R i u j s a a

A német nagyvezárkar jelentése a holnapi lapunkból kimarad, mert a jelentés elkésett. Tudósítónk értesítése szerint 9 érakor még Budapesten j lem is jelezték, pedig a jelzés után még legalább | másfél órába kerül, mig a jelentés lefordítva aj távirati irodához kerti s igy arra is kilátás v*n, j hogy a távirat a főváros- bán is csak 11—12 óra felé kerti a szerkesztőségekbe s így azt a vl* i dék már meg nem kaphatja.

az aratás, mert nincs, aki kedvre vidítson, kacajra fakasszon, angyali derűt sugározzon a leányszivekbe. Sóhajba törpült a dal, merengésbe csitult a kedv. Csak a pacsirta nó- fázik egyforma kedvvel, égnekcmel- kedőn.

És elmúlnak és feltünedeznek az apró állomások, mindegyiken katonák, asszonyok. Bucsuzkedsak. Az asszonyok sűrűn emelgetik szemükhöz a kendőt, feltör egy egy zoko gás, váratlanul, mint az erdőméhé- ben a forrás. Tovább zörög a vonat, a katonák visszalobogtatnak az állomás felé, az asszonyok a katonák felé, azután arenk újra a kendőbe borul. Mért is olyan bánatos a bucsuzás. Mint amilyen örömteljes a viszontlátás . . .

Estefelé hirtelen beborult, nyugtalanító sötétség lett, dörögni kezdett, dühösen iramlott a szél, záporozott, hasogatták a villámok az eget, mint a testet a fájdalom. Az emberek felrántották a vonaton az alakokat, ijedt tekintettel bámultak a felhőkre, amelyek úgy rontottak egymásra, mint régi haragosok, pedig talán ez volt az első randez-vousok, vagy talán Rém is randez-vousek, csak vélenül találkoztak és Istenem, mindjárt egymás életére törtek. Egy kisleány szorosan az anyja mellé búvik, a karját az anyja karjába sülyeszti, az arcát is. hogy ne lássa a villámlást: úgy összerettsn, mikor feijajdul az ég. És úgy éreztem, hogy ez a feljajdulás eg-egy felhő halála és eszembe jutóit, hogy ta- ! Ián a felhők élete is olyan gyorsan i műié, mint sok millió emberé a I mai világban.

(Sz.) |

— Kitüntetett hatvanás zász- j lós. Dr. Erdős Pál volt egri jog- i hallgatót, aki a 60 ik gyalogezred ; ben szolgái jelenleg s akit vitéz- ! ségért saras kívül zászlóssá léptet- [ tek slő, az ellenséggel szemben ' tanúsított vitéz magatartásáért a kis ; ezüst vitézségi éremmel tüntettek ki. ;

— Majzik János meghalt. : Csak nem régen költözött ei az élők i sorából Heves vármegye utolsó pénztárnoka s ma azt a szomorú hirt kaptuk, hogy immár a várrne gye. utolsó központi ellenőre is elköltözött az élők soriból. Majzik János, aki pár éve mér nyugalomba vonulva élt nagyfUgedi kúriájában ma délelőtt hosszas szenvedés [után megszült élni. Kedves, közvetlen egyéniségű magyar ur volt, akit közszeretet övezett családjával együtt az egész vármegyében. Eleinte nagyíügedi birtokán gazdálkodott, ] később hivatalt vállalt s ettől az i

é

időtől kezdve állandóan Egerben la- j kott, csak mikor gyengélkedő álla- j poia nyugdíjba kányszeritette tért vissza ismét nagyfügedi kúriájába, i ahol hosszas betegeskedése után j befejezte földi pályáját. Halála úgy Egerben, mint a vármegye inteili3

genciája körében általános részvétet keltett. Temetése Nagyfügeden vasárnap délután 4 érakor lesz. Majzik Viktor közigazgatási biró vasárnap Nagyftigcdre utazik s szintén jelen

* lesz a temetésen.

f

! — Áthelyezés. Az igazságügy' miniszter Ury L*jo3 kassai Ítélőtáblái bírót saját kérelmére a budapesti kir, ítélőtáblához helyezte ét. Ury Lajos jó ismerősünk, fia néh. Ury József volf egri ügyvédnek.

— Öngyilkosság vagy bűntény.

I Miskolciról írják: A tegnapi napon a miskolezi kir. ügyészséghez távi- rati jelentés érkezett, mely szerint | Füzesabony és Szihalom között a | vasúti vágányon egy összeroacsolt férfihulíát találtak. Hogy öngyilkosig vagy véletlen szerencsétlenség törtéat-e, azt a vizsgálat fogja ki- | deríteni, mely hivatva lesz a holttest j személyazonosságát is megállapítani.

— Öngyilkosság. A közeli Nosz- vaj községbee ma hajnalban öngyiií kosság történt. Molnár Lajos tartalékos huszár, aki szabadságon volt odahaza, lakásán agyonlőtte magát. A Ksxőkömdi főszolgabírói hivatal jelentést tett az esetről a miskolci kir. ügyészségnek, maly a katonai hatóságot értesítette az öngyilkosságról.

— Madame X. A „Nordisk* kalandorfiimjei épp annyira az ar- tisztikum jegyében készülnek, mint a legszubtiiisgbb témájú filmjei. A téma érdsksssége mellett a kiállítás

! pazarsága jellemzi a Madame X. minden «gyes jelenetét. Festői hátterek teszik a regényes cselekményt még haaguíatosabbá. A főszerepeket, amelyek nehéz, de hálás feladtok a „Nordisk* gárda két híressége: íEbba Taomsen és Róbert Dinesen játszik. A grandiózus filmet — egy sereg iziésss „Nordisk* humoros film keretében — ma és holnap tartja műsoron az Uránia.

— Ne adjunk újságot a hadifoglyoknak! A fővárosi lapok sok esetben közük az ellenséges hadi- tudősiiásokat, melyek a helyzetet természetesen az 3 részükre túlságosan rózsás színben tüntetik fal. Az orosz foglyok közül igen sokan már teljesen elsajátították a magyar ayaivet, eses a tudósításokat készpénznek veszik s a jő kilátások reményében engedetlenek, dología- laaok és egymást bujíegatják. Ne adjunk tehát újságot a hadifoglyok kezébe s egyálíalábin semmiféle közlést ne tégy fink nekik a hadihelyzetre vonatkozólag.

YES-SZtPPflN

Árá 3 korona.

Legt&iíiietesebb ée lagkeüemesebb Illata pipere- acappen, mely minden háztartásban HélklllBzhetei- wi. — VCS l*Uder 1, 3, 5 le orona dobozonklnt. — YES KRÉM 3 korona tégelyenkint MiadeaStt kapható! Magyarországi főraktár:

Erinyi SÉ M avóperia

Budapest, Károly-körut 5. szám.

Kaleidoszkóp.

A Küküllőmestén .. .

Úgy kiséri a vonatot a folyó, nsint fé*yt az árnyék; mellette kígyózik, átfut alatta, mindenütt nyomában van, mint bánat az emlékezésnek, csaeíog a vonatnak, az embereknek, akik a vonatból kikönyökölnek, szemlélődnek, az embereknek, akik a mezőn foglalatoskodnak.

És mindenfelé mezei virágok, a fák tövében, a bokrok alján, “az árok partján, a vízben is; búzavirág, pipacs, szarkaláb, nyfistike, madárhur, parajak, bojtorjánok, dudva és a virágokon bogarak mászkálnak, kéjelegnek, szitakötők halkan tsvazizegaek és fecskék nyilainak, mint a gondolat, a parton békák sütkéreznek, s amint elzörög a vonat, nagy loccsanással merülnek a vizbe.

Messze hegyek kéklenek, csak sötétebb árnyalatuk különbözteti meg sz égtől.

Aratnak a Kükflliámentén, mindenfelé csupa asszonyok, lányoktól fehérlik-barnállik a határ, a fejükön nagykarimáju szalmakalap, njjsaéles szalag csavarodik rajta, egéaz maga alá rejti az arcukat, a melegről kipirult asszony- leányarcokst.

Ahogy elvágtat előttük a vonat, felegyenesednek, felé fordulnak, integetnek a szalmakalippal, a kezükkel azatán tovább pereg a munka, kévékbe, keresztekbe sokasodnak a szőke buzaszálak; bőven győzik a marokszedést, csak egy kaszás jst egy-egy táblára, öreg kaszás, aki a békevilágban csak a szekérre meg a bivalyokra ügyeit. Nem tudom, akkor is ilyen komoly errefelé az aratás, mikor itthon vannak a pajzánkodó legények, a gyorskezü aratók, akik csengő nóta- szóval könnyítik a forró napok nehéz munkáját és nótájuk a leányok nótájával kórussá színesül, édesül. Vagy épp azért ilyen komoly most