Egri Ujság - napilap 1916/2
1916-07-02 / 181. szám
1916. julius 2, 3 EGRI ÚJSÁG legalább adna segályutirányt és Puínok felé bonyolítaná le a Bélapátfalván túl feladandó árukat olyan árszabály szerint, ;mint Egeren át történnék és ne kellene jóval nagyobb fuvardijtételt fizetni, amit az áru meg nem bir. Ez is megtörtént már más vasútnál és esetleg megszokták ezen segélyuiirányt adni, csak legyen aki mozgassa. Eddig a levél. Tudomásunk szerint Eger város három tagot is küld az Egerputnoki vasút igazgatóságába s ezek között elsősorban Eger város polgármestere hivatott a város s a yáros közönsége érdekének támogatására. Az ő figyelmét hívjuk fel tehát erre a panaszra, hogy tekintélyét az igazgatóságnál latba vetve tegye meg a kellő lépéseket a teher forgalom helyreállítása, vagy a mostani mizériák valamely irányban való orvoslása érdekében. S minthogy a forgalom helyre- áiiitása elsősorban kereskedelmi érdek s igy a miskolci kereskedelmi és iparkamara közpelépése is illetékes volna, a panaszos levelet iró érdekeltség számit arra is, hogy Kánitz Dezső vezérigazgató és iparkamarai tagiársai megteszik a ke- reskedélmi és iparkamara beavatkozása céljából is a kellő lépéseket. Oroszországból Galicziába Oroszok barbarizmusa Lemészárolták a német foglyokat, (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Stockholm, jul. 1. Az orosz vezérkar a német foglyok leölését azzal mentegeti, hogy a németek robbanó golyókkal lőttek. A Göteborg Handelblad az orosz vezérkar védekezésére megjegyzi, hogy soha még a háború folyása alatt egyetlen nemzet sem ismerte el cinikusabban és csekélyebb mentegetőzéssel az ellenség foglyainak lemészárlását. — A milliós találmány cim alatt egy minden tekintetben újszerű négy felvonásos detektiv-drámát mutat be ma az Uránia, amely minden túlzás nélkül, az idény legfrappánsabb és leggrandiózusabb filmjének nevezhető. Ez az amerikai detektiv-dráma ugyanazokon a csapásokon halad mint a legjobb európai detektivfilmek: az elbeszélés érdekességével hat. Szemünk előtt történik egy bűntény, de oly rejté- ies módon, hogy nem látjuk addig magyarázatát, mig a detektív nyomára nem vezet bennünket. Vannak benne jelenetek, ötletek, melyek merőben újak és amerikaiasak. Rendkívül érdekesek azok a jelenetei, melyek az amerikai fegyencek életét mutatják be. Ehelyütt is megemlít jük, hogy az előadások rendes helyárak mellett délután 4 és 6 órakor és este fél 9 órakor kezdődnek. (Az Egri Újság harciéren levő mnnkatársától). Galiczia, 1916, jun. 19. Ezredünknél is megtörtént egy feledhetetlen éjszaka az orosz túlerő elől való [visszavonulás. Arcvonalunkat kénytelenek voltunk néhány kilométerrel visszavonni, nehogy bekerítsék az egész ezredet. Ott kellett hagyni nagyszerűen kiépített állásainkat s anélkül, hogy megvertek volna bennünket, visszavonulni. Akkor Oroszország földjén jártunk, most már Galicziát tapossa lábunk. Előbb mint hódítók szereztünk dicsőséget a magyar fegyvereknek, most már mint csak védekezők állunk az oroszokkal szemben. A visszavonulásnál, mikor átléptük az orosz határi, sirni szeretett volna talán mindannyíunk. Most innét folyik a szorgalmas munka: erősítjük állásainkat. A lövészárkot és a futóárkot jó [mélyre kiástuk s többszörös drótakadályt huzunk rajvonalunk elé. Most még nyugodtan iehet dolgozni a föld felett is, mert az ©roszok csak egykét nap múlva fogják megtudni, hol vannak újabb védelmi vonalaink. Fent állunk egy magaslaton s nézzük a serényen folyó munkát. Velünk szemben egy dombtetőn emelkedik a nowypocsajewi hires templom és koiostor, mely még a középkorból való. A templom aranyozott tornyai és^kupolái tündökölve verik vissza a lenyugvó nap utoisó sugarait. Elgondolkozunk . . . Tegnap még ez mind a mienk volt, ma már ez oroszoké, kik már bizonyára Te Deum-ot tartanak, hogy visszakapták hires bucsujáróhejyüket. Viszontlátjuk-e még valaha Nowy- pocsajevet? ez foglalkoztatja most lelkünket. Lesz-e még alkalmunk gyönyörködni a románstilü templomban, a XVI. és XVII. századból származott freskókban, melyek a lengyel nép életéből vett jeleneteket ábrázolnak? Lesz-e még alkalmunk kutatni azt, hogy az a kis templom, mely az Aja Sophia mintájára épült, a X, században, vagy még korábbi időből származik ? Megyünk e még abba a moziba, mely a szerzeteseknek szentképekkel agyondiszitett tanácstermében volt berendezve, valószínűleg azért, hogy a szentek is kivehessék az őket jogosan megillető részt a világi élvezetekből? Avagy gyönyörködhetünk-e még az Ikwa kávéház magyar tárgyú falfestményeiben, mely bizonyára jámbor barátok étkező helyiségévé fog ismét átalakulni? . . . Egy magyar várossal kevesebb! . . . Tekintetünk végigsiklik a látóhatáron. Nowy-pacsajewwel szemben már Gácsországban, emelkedik Pod- kamien dominikánus templomával és rendházával. Valamikor hires ne- nevezetessége egész országrésznek, ma már csupán régi jó idők gyászoló emléke. Régen büszkén és csillogóan tekintett le messze vidékekre most pedig ott áll némán, elhagyatva, torony és tető nélkül piszkos, kormos falaival. Mikor egy évvel ezelőtt kivertük Galicziából az oroszokat, akkor gyújtották fel a kultúra hős bajnokai. Egy év óta ott áll ég felé néződő csonka tornyával, fekete palástba burkolva, gyászolón s szinte integet a nowi-pocsajewi aranyozott, csillogó tornyoknak: Me mentő móri 1 Mos, hogy Pocsajewböl ki kellett vonulnunk, teljesen sértetlenül hagytunk ott mindent, nsert még bosz- szuból sem tudtunk oly elvakultak lenni, hogy megsemmisítsük a középkor egyik csodaszép alkotását. A templomra nézve sem következett el az idők teljessége. Az oroszok pedig bizonyára azzal fogják meghálálni a magyar lovagiasságot, hogy tüzérségi megfigyelőt rendeznek be a toronyban, mivel onnét nagyszerűen belátni az egész terepet. Jetts Gyula. Színház. Heti műsor : Vasárnap d. u. . Pirosruhás hölgy „ este . . Tatárjárás Kormos Ilonka felléptével utolsó előadás. Elvált asszony. Tegnap este lépett fel először az egriek régi kedves ismerőse Kormos Ilona, aki azóta, hogy innen elment két főváros közönségét hő- ditoita meg s hogy az ő alakja a színpadon megjelent, — mintegy varázsütésre — megváltozott az előadás, megszűnt az utőbbi időben otthonossá váló hadijáték, az együttes igazán együttessé vált és igy azután igazán nem csoda, ha régi előadások reflexeként sűrűn hangzott fel a taps, — és újrázást újrázást követett. Nívós, fris3 előadást láttunk amelyből a művészet sem hiányzott. Az elsőség természetesen a vendégmüvésznőé, aki a Gonda alakjába beleöntetíe a maga kedves, közvetlen egyiniséget, szépen énekelt és szintén kicsattanó temperamentummal táncolt. Nem hagyott kiaknázatlanul semmi alkalmat, mellyel alakját kedvesebbé, elevenebbé tehette. Azután nem mellőzhetjük a többi szereplőket sem s igy elsősorban Halmos Miéit, aki ez este valósággal nyilt versenyt kezdett a vendégmüvésznővel s hogy igy gyönyörű éneke és diszkrét játéka tetszett ez természetes, aminthogy tetszett Jakabffy, Rogoz, Endrey, Pádly, Telekán, Rátkay és a többiek is mind. Szeretnök ha ez a stílus, frisseség és kedv nemcsak akkor uralkodna a színpadon, ha vendég lép fel, hanem ezután és mindég épp úgy mint boldog békeidőben. Eger, július 1. — Adomány. Koncz Matild 135 koronát küldött .szerkesztőségünkbe adományul a vak katonák részére. A nemes'adományt rendeltetési helyére jutiatjuk. —- Az uszoda uj beosztása. Értesítem az uszodába járó közönséget, hogy a következő uj beosztásokat léptettem éleibe: Julius 1-től reggel 6 órától 9 óráig férfiak és nők közös órája, vasár- és ünnepnapokon délután 2-től 4-ig nőknek lesz fürdő óra, 4 tői estig férfiaknak. A 6-től 9 ig fürdő férfiaknak kötelező az egész U3zó dress. Amidőn ezen változásokat életbe léptetem, a közönség óhajának kívánok eleget tenni s ígérem, hogy a legna - gyobb felügyeletet fogom gyakoroltatni a közös fürdésnél. Sarkady Ferenc, uszoda és fürdőbérlő. — Kitüntetett 12-Ő3ök, A kitüntetések adományozására felhatalmazott parancsnokság az ellenség tanusitott kiválóan vitéz magatartásuk elismeréséül a bronz vitézség! érmet adományozta a következő 12 ik honv. gy. e. hős katonáknak: Veréb István őrvezetőnek, Kormos Mihály, Schisz György és Bugarszki János honvédeknek, Fok József szakaszvezetőnek, Nyika Demeter tizedesnek, Kerezsi János örvezetőnek, Zvunka János és Lemak Gyula honvédeknek, Szabó Lajos szakasz- vezelőnek, Miklósi György őrvezetőnek, Rusz György, Bilanics György, Kimpán f László és Weisz Abrahám honvédeknek, Kind Ferenc, Kovács Gábor és Kávási Gábor szakaszvezetőknek, Kádár Lajos tizedesnek, Kiss Ferenc őrvezetőnek, Imre János őrmesternek, Komán János, Szuszmann Jenő, Szmerk János és Ruszinyuk László honvédeknek, Skuderna Ferenc szakaszvezetőnek, Butuza János tizedesnek, Karensán Ignác hadaprőd- jelölínek, Nagy Ferenc, Steinbinder József, Lorich Mihály, Marin György, Balogh György és Túrok Illés honvédeknek, Kiss Pál őrvezetőnek, Nyisztor János, Ancsa -Simon, Be- rindán János és Turda Pál honvédeknek. — Kopognak a fatalpak. A bőrtalp hiánya és nagy drágasága már Egerbe is eljuttatta a fatalpu szandálokat. Egyelőre csak a gyermekek kopogtatják vele az aszfaltot, előreláthatólag azonbah a szegényebb néposztály felnőtt tagjai is rákényszerednek hamarosan, mert a marhabőr megfizethetetlen. A nyár időszaka igen alkalmas a fatalpak bevezetésére. A nagy hőségben szinte jól esik fatalpon, szandálban kipegtii- kopogni. A gyermekeknek tetszik a kopogós lábbeli, mert szokatlan és feltűnést kelt. Mindenkinek a figyelmét magukra vonják. Ma még csak pár száz került forgalomba. Rövid idén belül általánosan el fog terjedni. Nyárra, őszre igen jól beváli k a fatalpu szandál. Télre meg majd a hollandi facipők mintájára klumpákat kell forgalomba hozni. A fa igen jó elszigetelő, megvéd a hidegtől.