Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-06-03 / 153. szám

1916 junius 3. II. Róth Ármis nős Bauer Sarol­tával 1889. junius 10 én szüléiéit Gömérrozsnyón, egri lakos, magyar honos, katona nem volt, ir és olvas vagyontalan ügynök, apja Róth Miksa, anyja Schaffer Fáni vádlot­takat bűnösök mint a bik. 70. § a szerint tettes társak az 1916: IX. t. c. 1. §. 1. bekezdésébe ütköző árdrágító visszaélés vétségében, a melyet úgy követtek el, hogy 1916. évi február havában háberu idején nyerészkedés céljából 2532 4. ki­logram kávét, 148 kiló Frank kávét, 63. kilé maláta kávét, 484 kiló bor­sót, 323 kiló fügét, 97 kiló man­dulát, 28 kiló fahajt, 26 kiló ma­zsolát és 20 kiió malagát mint köz­szükségleti cikkeket, anélkül, hogy ezek forgalombihozatalával hiva- tásízerüleg, vagy hivatalukból ki­folyólag foglalkoznának, vagy annak forgalombahozaiala céljából való be­szerzésére hatósági engedélyt nyer­tek volna, saját házi és gazdasági, vagy üzemi szükségleteikkel arány­talanul meghaladó mennyiségben szerezték be. A kir. törvényszék ezért I. Grünczveig József vádlottat az 1916. évi IX. t. c. 1. §-ai be­kezdése és 5-§. 1. bekezdése alap­ján 1. (egy) hónapi fogházra [mint főbüntetésre, ezenfelül 200. (kettő- száz) korona pénzbüntetésre, továbbá 1. (egy) évi hivatalvesztésre és po­litikai jogai gyakorlatának ugyan ilyen tartamú felfüggesztésére mint mellékbüntetésre itéü. A pénzbüntetést behajthatlansága esetére a Btk. 53. §-a alapján 10. (tiz) napi fogházra kell átváltoz­tatni. II, Róth Ármin vádlottat az 1916. évi IX. t. c. 1 §. 1 bek. és 5-§ 1. bekezdése alapján 1. (egy) hónapi fogházra mint főbüntetésre, ezen­felül 200. (kettőszáz) korona pénz­büntetésre, továbbá 1. (egy) évi hivatalvesztésre és politikai ‘jogai gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére mint imellékbünte- tésre ítéli. A pénzbüntetést bahajthatatlan- sága esetére a Btk. 58. §-a alap­ján 10. (tiz) napi fogházra kell át­változtatni. A szabadságvesztés büntetést meg­kezdésének napjától, ahivalalvasztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését a szabadságvesztés büntetésnek vagy a szabadságvesz­tés büntetés elévülésének befejezé­sétől kell számítani. A bénzbünteiést az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítolt 15 lap alatt kell végrehajtás terhével az egri kir. ügyészségnél az 1892. XXVII. t. c. 3 § ában meghatározott célra megfizetni. A vádlottak af Bp. 480. és 481. §-a értelmében kötelesek az ezután felmerülő bűnügyi költséget külön, külön az államkincstárnak megtérí­teni, de e költségeket a kir. törvény­szék az 1890. XLIII. t. c. 4. §-a alapján egyelőre behajthatatlanoknak aiyilvánitja. EGRI A kir, törvényszék az egri rend­őrség által lefoglalt és őrizetbe vett bűnjelként őrzött áruk elkobzását a Btk. 61. § a alapján elrendeli. A kir. törvényszék elrendeli, hogy a jogerős ítélet az 1916. évi IX, t.-c. 5. §-a 3 ik bekezdé*e alapján sz Egerben megjelenő Egri Újság cimü napilapban indokaival egyszer közzélétessék. Indokolás. A kir. ügyész vádinditványt tett Grünczveig József ellen az 1916. évi IX. t.-c. 1. § 1, bekezdésében meg­határozott árdrágító visszaélés vét­sége miatt, mert 1916. évi február havában^ háború idején nyerészke­dés céljából 2532.4 kilogr. kávét, 148 kilogr. Fraskkávél, 63 kilogr. malátakávét, 483 kg. borsot, 323 ; kg. fügét, 97 kg mandulát, 28 kg. | faééjt, 16 kg. mazsolát, és 20 kg. ! mnlagát, mini közszükségleti c kke ■ két, anélkül, hogy ezek forgalomba- ] hozatalával hivatásszetüleg vagy hi- \ válásából fo yólag foglalkoznék, I vagy annak arnak forgalombahoza- tál céljából való beszerzésére ható­sági engedélyt nyert volna, saját házi és gazdasági vagy üzemi szük­ségletét aránytalanul meghaladó mennyiségben szerzett be. Róth Ármin ellen az 1916. évi IX. t.-c. 1, §. 3 bekezdésébe üt­köző árdrágító visszaélés vétsége miatt, mert Egerben 1916. év jan. és február háború idején anélkül, hogy a . kereskedő vagy bejegyzett cégű ügynök lett volsa, fü3zer és gyarmatáruknak tehát közszükség­leti cikkeknek az egri fílszerkeres kedők részére való közvetítésével foglalkozott. Vádlottak tagadták bűnösségüket s egybehangzóan azzal védekeztek, hogy bár előzetes megbeszélés után valóban beszerezték a bűnjelt ké­pező árukat, azonban ezt abból a célból lették, hogy ezzel az Eger­ben versenyen kívül működő Egri Kereskedelmi részvény-társaság nagy- kereskedő cégnek konkurenciát lé­tesítsenek, az árukat a füszerke- reskedőknek nevezett nagykereskedő óég áruinál olcsóbban adva egy­részt felsegítsék az egri és egervi- vidéki kis kereskedőket, másrészt maguk részére is tisztességes meg­élhetést biztosítsanak. Előadták vád­lottak, hogy erre régi iparigazolvá­nyaik alapján magukat feljogosítva érezték, nagyobb biztonság okáért pedig még Eger város polgármeste­rétől 1917. február 18 án 2757— 916. szám alatti hatósági engedélyt is szereztek. Védekeztek még vád­lottak azzal is, hogy kezdetben csu­pán az volt a céljuk, hogy bizo­mányi áruraktárt tartanak, illetve ügynöki irodát nyitnak, mivel azon­ban az árukat csak készpénzfizetés ellenében kaphatták meg, illetve a nagykereskedők a megrendelést visszaküldték, kénytelenek voltak a lefoglalt bűnjelt képező árukat 1916 évi február 12 én Budapesten kész­ÚJSÁG pénzért megvenni. Ezen árukat megvételre is kinállák az egri és egervidéki füszerkereskedőknek, per- fekt ügyletet azonban nem köthettek, mert az áruk csak februán 25 én érkeztek meg. ezután pedig rövid időre lefoglalták. A fo tárgya lás adatai szerint neve­zetesen vádlottaknak előadásai, 2. (afotü számla), a V. alatti fuvarlevél alapján meg állapítható, hogy Grün- czveig József, aki tejtermékek és delikátesz élelmicikkek elárusitására 1913. évben iparigazolványt nyert s ezen iparát a háború okozta nyo­masztó viszonyok hatása alatt je­lenben már csak csekély forgalom mellett folytathatta, Róth Árminnal, aki liszt, só, fűszer, festék, vegyes és rövidáru kere: kedésre nyert szin­tén 1913. évben iparigazolványt, ezen iparál azonban rövid működés után teljesen beszüntette s 1914. év óta ügynökösködás által tartotta fenn magát. 1916. év elején abban ál­lapodtak meg, hogy Grünczveig József pénzén gyarmatárukból Eger­ben egy raktárt rendeznek be s e \ végből együtt fel is utazlak Buda­pestre s ott 1917. évi február 12 én 19647 korona 53 fillér értékű és a 2. szám alatti számlábán felsorolt iyarmatáruk^t vásárolták meg. A fuvarlevél szerint ezen áruk Eger­ben 1916 február 23 án érkeztek meg s 25 én adattak ki Grünczveig Józsefnek, ski azokat egy a város­háza épületében levő bolthelyiségbe raktározta be, meiy áruk a rendőr­ség által felvstí jegyzőkönyv szerint 1916 évi március 3 án lefoglaltattak s bűnjelként kezeltetnek. Láng Nándor, Búzás Elek, Schaf­fer Hennán, Frank Adolf és Birő Kálmán tanuk vallomásából meg­állapítható, hogy vádlottak nevezett tanuknak 1916. év február havában említették, miszerint kávét vettek és kilátásba helyezték, hogy ha msjd a kávé megérkezik, kajlandók abból méltányos árba a tanuknak is jut­tatni. A 2. alatti körlevél és a 4. alatti távirat (bizonysága) tanúsága sze- rini vádlottak az árukat vidéken is kínálták, a Kovács Jakab gyöngyösi kereskedő hajlandó is volt kávét vásárolni. A 2757—1916. számú iparigazol vány szerint vádlottak 1916. évi február 18-án bejelentették, hogy kereskedelmi ügynökség és bizo mányi raktár-ipari szándékoznak űzni, mely körülmény az ipar­lajstromba be is jegyeztetett. Ilyen tényállás mellett a kir. tör­vényszék vizsgálat tárgyává tette, hogy vádlottak cselekményei meny­nyiben ütköznek a vádiratban hivat­kozott és az 1916. évi IX. t.-c. 1. szakaszának 1. és 3. bekezdéseiben körülirt bűncselekményekbe. Előre bocsátva azt, hogy a főtár­gyaláson a hír. ügyész Rólh Ármin vádlottat az 1916. évi IX. t. c. 1. szakaszának L bekezdésébe ütköeő bűncselekményben mint bűnsegédet is kérte megbüntetni, továbbá hogy mivel a főtárgyalás adatai szerint vádlottak előzetes megbeszélés után együttesen jártak el s egyikük a pénzét, másikuk a tevékenységét fektette az üzletbe és a további el­adás által elérendő nyereségben bár különböző mérték szerint, de mégis mind a Retten részesültek volna, a kir. törvényszék vádlottak eme kö­zös cselekményében a Btkv. 70. 7. §-a szerint tettes társakkén az aláb­biak szerint csakis az 191€. évi LX. t. c. 1. §-ának 1. bekezdésébe üt­köző árdrágító visszaélés v itségének tényálladékait ismerte fel. i Nevezetesen vádlottak maguk is beismerték, hogy az elére idő nye­reségből kívánták magukat és csa­ládjukat fenntartani, követkaik tehát, hegy nyerészkedés céljábé I szerez­ték be háború idején a btnjelt ké­pező fűszer és gyarmatáru tat, tehát kétségtelenül közszükségleti tárgyat képező cikkeket. Ezen cikkek forgalomba íozatalá- val a kir. törvényszék á láspontja szerint vádlottak hivatásszeri lég vagy hivatásukból kifolyólag nem foglal­kozhattak, mert a 18654H91Q. sz. iparigazolvány szerint ű ünezveig József csak tej, tejtermékek és delii- kátesz élelmi cikkek árusítását jelen­tette be és saját előadása szerint is addig csak íiynemü áruk tlárusilá- sával foglalkozott, márped g a bűn­jelt képező főszer és gya'maláruk ide kétségtelenül nem soro hatók. Róih Ármin pedig az 17Í 33/1913- szám alatt nyert iparát s íját elő­adása szerint rövid idő titán be­szüntette, cégét íörültette | és más foglalkozás után nézett, Az a körülmény, hogy vádlottak 1916 évi február 18 án 2757/1916. szám alatt kereskedelmi ügynökség és bizományi raktár ipart jí lentettek be, a közszükségleti cikkeknek for­galomba hozatalt céljából való be­szerzéséhez szükséges és a törvény által megkívánt hatósági éngedéiyt nem pótolja, mert a kérdéses iga­zolvány mér az áruk fo szerzése után kelt, de különösen, meri a bűn­jelt képező áruk tulajdonjog gal sze- rezfetvén meg, a lefoglalt íru rak­tár bizományi raktárnak ne^i tekint­hető. Végül pedig vádlottak nuguksem védekezvén azzal, hogy a lefoglalt áru mennyiséggel saját házi és gaz­dasági vagy üzemi szükségleteiket kívánták volna kielégíteni, megálla­pítható, hogy a lefoglalt árt mennyi­ség vádlottak házi szükségleteit aránytalanul meghaladja s ijgy vád­lottak cselekményeiben a már töb szőr hivatkozott törvény 1 §-ának I. bekezdésébe ütköző büncsdekmény összes tényálladékai fella álhatók, miért is vádlottakat abban bűnösnek kimondani s a rendelkező rész sze­rint megbüntetni kellelt. Megjegyeztetik, hogy a fept már megnevezett tanuk által valptt ama körülmény, mely szerint vádlottak

Next

/
Oldalképek
Tartalom