Egri Ujság - napilap 1916/2
1916-06-02 / 152. szám
I§!6 juníus 2. E 0 Rí ü J S A G A világháború keletkezésének okai, Angol-német érdekek. (Az Egri Újság katonai munka- lársáiói.) Eger,. junius 1. II. A múlt század második évtizedé tői kezdve a világ vezető nagy ha* talmai: Angol és Oroszország, mert ezek közös 'munkája törte meg a nagy Nepóleea hét#Imát; ma ugyaneiafeet üt jak a német világba - táláéi törekvések kerékkötőiként fellépni, pedig a XIX. század közepén az angol diplomácia működése az orosz saáraurföldi világhatalom terjeszkedésének meggátlásában élte ki magát; kezdeményezője volt a krimi háborúnak, a wnstefanéi tö rök orosz béke rektifikálásán Német és Ausztria-Magyarorezággal kézre működik, a japón-engol szövetség szintén a moizkovita birodalem Csendes Óceán menti terjeszkedése ellen jött létre, tehát hiba volna azt hinni, hogy e két rivális ország szövetsége hosszú életű !e«z és folyton uralni fegja e század külpolitikáját. Nem, Anglia világuralmának két természetes versenytársa van: a német és erosz. És hogy a leszámolást az angol államférfiak a németekkel tartották sürgősebbnek, annak oka az, hegy a német nép a múlt század hetsdik évtizedében történt egyesülése folytán, gyorsabban birta kihasználni az inteligenciájában rejlé négy erkölcsi és anyagi erőket, valamint a szabad tenger mellett fekvése kölcsönözte gazdisági hasznot, mint a kulturailag elmaradottabb orosz nemzet, melynek birodalma, fekvésénsk a Jegestenger és kezdetleges kultúrájú népek közé ékelt elzárkózottsága folytán, még kiépítésre szorul. Németország transoceáni kereskedelme emelkedésével az angol tengeri uralomból részt kért magának s gyártmányéival a világ piacon mint konkurens jelent meg. Ipartző ország lévén mind a ketté, egymás kiszorítására törekedtek. Oroszország mint agrikultur állam kezdőleges iparával és az iparos Anglia inkább kiegészítik egymást Jés amint a területi terjeszkedés kérdése felett közép Ázsiában megegyezésre jutottak, kész volt a szövetség lehetősége a német konkurens aspirációinak korlátok közé szorítására, annál is inkább, mert az Oroszország törekvéseit a Dardanellák mentén Ausztria Magyarorsaég szövetségében szintén gátolni igyekezett. Oly kellemetlenné vált a német merkantil versonr, hogy még a Boezporns környékének erosz kézre jntását is hajlandóbb lett volna Anglia elviselni, mint a német érdekek térfoglnlását. Az angolokja- datában véltek lenni annak, hogy bármely szövetsége* csoport részére is hajoljon a győzelem, a két versenytárs kézül az egyik, esetleg mind a kettő erősebben gyengül, mint a kevés béé nagy áldozatokat hozó brifcz;getbirodalom, melynek területe nem válhatik a harcok színhelyévé. Uralván a tengereket kolé- niái mellett még a neutrális államok kínálkozó erőforrásait is kihasználni képes, sőt azok is örömmel használják fel az adott konjuskturákat közgazdasági összeköttetéseik gyarapítására. Ezen háború eddig vaióban Angliát viselte meg iegkevésbbé, ami nem azt akarja mondani, hogy béke után esetleg nem-e válhat egy uj érdekcsoportosulás a sziget birodalom nagy hátrányára (a bekövetkező újabb tájékozédások után). | Ma a helyzet úgy mutat, hogy i azon nagy problémák túlnyomó része, melyeket a harcoló felek ieg- j többje elérni óhajtott, nem fognak teljes megoldásra találni, különösen az entent részén nem. Hiányzott a világ diplomáciájában az erők helyes mérlegelése és értékelése, bebizonyosodott azon tétel igazsága, hogy egy nemzet erejének a háború a legreálisabb fokmérője; a politika tervez, a hadsereg végez. A háború kitörésekor a központi hatalmak elszigetelése és bekerítése Olaszország elválása folytán teljesnek látszott, csupán seregeik fegyvertényei javították meg a politika mulasztásait, felbátorítván ezáital Törökország és Bulgáriát a csatlakozásra, miáltal nagyobb körületre nyomták az entent érintkezési vonalait. Most csak az a kérdés, szükséges volt-e a német államférfiaknak népűk gazdasági politikáját oly módon irányítani, hogy az előbb-utóbb Angliával összeütközésbe kerüljön és ezen nagy katasztrófát váltsa ki. Nem-e lehetett volna ezt elkerül- niök? Sajnos, nem. A népek számbtli fejlődésének iránya a műveltség bizonyos fokán, ha az nincs ntár kellő erkölcsi alapra fektetve, Malthus népesedési elméletének ellent mond t. i. a művelt népek nagy részének inkább a fogyatkozástól, mint a szaporodástól kell tartania, mert a faj érdekeit szolgáló ösztön helyet ad az önzés uralmának, a szaporodást megakadályozza; az egyén könnyen élheté- sét, nem pedig a nemzet érdekei szolgálja. A német nép faji ösztöne azonban még oly nagy, hogy ettől nem kel félnie, hisz a lefolyt évszázadban csak 75 év kellett megkétszereződéséhez, reig pl. Magysrország népeinek erre egy teljes század szükségeltetett. Németországban a születések száma promille 31 százalék, Anglia és Nyugat Európa népeinél 25 százalék, Franciaországban alig 20 százalék. Száz év előtt Németország lakóinak száma 24, jelenleg 67 millió, ebből csak Schleswig-Holstein és Elzász- Lotharingia 2 és fél millió lakosa volt hódítás által szerzett. Az ősgermánokat is már gyakran nem any- nyira a rablási vágy, mint túlnépesedésük okozta uj telepek keresésének szüksége vitte vándorlásra. Most is szűk lett a német népnek őshazája s hatalmas rajok kelnek szárnyra, virágzó gyarmatokat, telepeket létesítenek a föld minden részén és intenziven szaporodó ipartermékeiknek nagy felvevő helyeket szerveznek, miáltal az angolok léiük gyöktrében érezték magukat megtámadva; Afrika, Uj-Guinea, Khina, Elő Ázsia, Amerikában németekre bukkantak. Anglia a világkereskedelemben 1872-ben még 38 százalékkal, ma csak 18 százalékkal részesül, bár még mindig legnagyobb, de Németország 13 száz dákra emelkedett; előbbi kereskedelmi tengeréizeíe négyszer akkora, mint a németé, de a század első 12 esztendejében riválisáénak tonnatartalma 62 százalékkal, mig az angol 28 százalékkal tudott csak emelkedni, s habár kolóniái nem vetekedhetnek a britte- kévtl, azért mindenhol ott van üzleteivel. A hajéépités terén a némát ugyanazon idő alatt 82 százalékkal, az angol csak 17 százalékkal növekedett; de különösen az ipar és a bányászatban túlszárnyaló Németország haladása, mig Anglia mező- gazdasága gyarmatai kedvéért teljes merkantil politikája folytán stagnál, ellenfeléé emelkedik. Nemzeti vagyon dolgában Anglia a világ leggazdagabb országa, de vagyon megosztása a nép között aránytalanabb, mint a Német birodalomé. Tehát a túlnépesedés által rendkívül fokozott hajtóerő adta meg a német közéletnek indusztriá- iódását s a nagy szellemi és anyagi konkurencia, mit ez kiváltott, mit Anglia nemzeti életének minden megnyilvánulásában éreznie, elszenvednie kellett: lett egyik oka a mai háborúnak. Ezen fejlődés menetét megakadályozni akarni, egyenlő lett volna a német nép természetadta erőinek korlátozásával, mely áliamférfiai működésének semmi esetre sem képezhette céljait. {(Folyt, köv.) As olasz kormány nyilatkozni fog a déltlreli helyzetről. A legutébbi olasz minisztertanácson Morrone hadügyminiszter nyilatkozata után a miniszterek abban állapodtak meg, hogy a kormánynak a kamarában nyilatkozni kell a dólüroli katonai helyzetről. HÍREK. Eger, junius 1. — A vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége vasárnap délután az otthan kör helyiségeiben tartotta meg újból való Megalakulása óta eisi igazgatósági éléséi, mely alkalommal az elaöklő Saávay Gyula szeretettel Idvézölte régi tárait az elnökségben, Lenkei Lajos és 3ráj- jer Lijes ár. atelaökökat, akik a tisztujité közgyűlésbe! való részvéteibe* akadályozva voltak. Az elnöki jelentés arról emlékezett meg, hogy a miniszteri ajtóiroda kiváló vezetője, Dreeche Lázár Alfréd miniszteri tanácsos is meleghangú levélben üdvözölte a Szövetséget. Öfönamei vette tudomásul az igazgatóság, hogy Teleszky Jánes rn. kir. pénzügyminiszter kiszönetét és elismerését fejezte ki a vidéki sajtónak a IV ik hadikölctön sikere érdekében kifejtett önzetlen és eredményes közreműködéséért, további hogy az üdülő és rokkant hírlapírók részére felépítendő „Sajtószállás* akciója a magyar társadalom őszinte rokonszen vével találkozott. Az elnökség pünkösdker társas kirándulást fog rendezni lártfára, ahol a „Saj'ó.'zállás* helyét is ki fogják jelölni, amiufán Megkezdődnek az építési munkálatok. Az igazgatóság foglalkozott azzal a tervvel, hogy vidéki irék müveiből vidéki Almanachot fog kiadni, melynek jövedelme szintén a „Sajtószállás“ céljait szolgálná. A folyó ügyek ismertetése után Fenyves Ferenc dr. titkár tartalmas jelentéiben számolt be a titkári hivatal munkájáról és hangsúlyozta, a hírlapírók szociális érdekeinek előmozdítását célzó tevékenység szükségét. Ez után az igazgatóság a hadbavonult vidéki hírlapíróknak és azok családjainak 800 kor. segélyt utalványozott. — A rezervisía kadét cimü zenés filmdrámának szombaton lesz az első előadása az Urániában. Lehár csodaszép zenéje mellett pompásan fog érvényesülni a megható katonatörtónet, amelynek legnagyobb része az olasz fronton történik s melynek fölvétele a legmagasabb karosai parancsnokság beleegyezésével készült s igy igen sok érdekes harctéri eseményt szemléltet. A vezetőség különösen súlyt fektet a filmet kisérő zanének teljes érvényesülésére, melyet egy fővárosi zenészekből illő szinfonikus zenekar fog előadni. Nagy érdeklődéssel várjuk Pászter Árpád nagyszerű prologját, melyet Krausz Böske urleány fog minden előadás előtt, a tőle már megszokott művészettel elmondani. Szombaton két előadás lesz: délután 6 és este fél 9 órai kezdettel, mig vasárnap az ismert kezdési órák betartása mellett bárom előadást tartanak. UráessüD sí Egri Hágta
