Egri Ujság - napilap 1916/2
1916-06-01 / 151. szám
2 EGRI U J S A G 1916. junius I. Hilapt és Haléra! elfoglalta'!. £ Pozina pitakoi átkelt erőiak eiárehilad ak. 30380 fogoly és 290 ágra eddig a zsákaioy. ElíJril barcsi a Tojása mentén Élénk tlsérharc Beszarábia és Volbyaiábaa. (Közli a miciszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, május BL (Hivatalos jelentés.) Oi*oss hadszíntér* s Az élénkebb harci tevékenység a bessaráiiai határon é3 Wolhyniáóan továbi tart. Olasz hadszíntér*; Ö császári és királyi fensége Jenő főherczeg vezérezredes vezetése alatt Tirolban előnyomult haderők elfoglalták Asiagót és Arsierót. Az Arsie- rótól északkeletre eső térségen csapataink elűzték az ellenséget Gilíioból és rohammal elfoglalták e helységtől északra levő magaslati állásait. A Monte-Bartó és Monté Fiara birtokunkban vannak. Asiagotól nyugatra az Ássa szakadéktól délre kezdőd üeg az elfoglalt Punta Corbini erodnűig zárt harcvonalban állunk. A Posina patakon át előre nyomult erők elfoglalták a Monté Priatoro . Az olaszok újabb kétségbeesett kísérletei, ho ;y a Bettaletől délre levő állásainkat elragadják, hiábavalók vol’ak. A támadásunk kezdete óta eltelt fél hónap alatt harmincezerhároraszáznyolczvannyo c olaszt, közöttük hatszázkilencvennágy tisztet fo jtunk el, és kettőszázkilenczvenkilenc ágyút zsákmányoltunk. Ma reggel több tengeri repülőgép számos bombát dobott a San Giorgio di Nádorai pályaudvarra és az ottani katonai telepekre. A pályaudvar épületében négy találatot figyeltünk meg. Délkeleti lsed szintéi* s Az alsó Yojusától északra csapataink az olasz járőröket elűzték. A he*yzet változatlan. Köf®r, altábornagy. Lázadás a szerb csapatai közt {•(Saját tudósítónk telefonjelentése.) Zürich, május 31. Athénből jelentik: Megbízható ferrásokból eredő hir szerint a szerb csapatok között Laganzában lázadás tört ki. Mikor a szerbek megtudták, hogy harci csapatoknak szánták őket, elkeseredésükben fellá adtak, tisztjeikre vetették magukat megverték és legyűrték őket. A Coldike vidékéről is r asztó hírek érkeztek már a szerbek magatartásáról. Kíméletlenül rekviráltak és verekedtek mindenütt s Görögországra a legrosszabb benyomást tette a szerb csapatok viselkedése. Színház Heti műsor : Csütörtök . . Mágnás Miska Péntek . . . Szombat . . „ „ Vasárnap . , Gyimesi vadvirág — Mágnás Miska az idei szezon legnagyobb sikert aratott ki váló zenéjü operettje, a mely a király színházban állandóan zsúfolt házak előtt kerül színre, csütörtökön kerül nálunk először előadásra. Az operett pompás szövege, fülbemászó zeneszámai és a darabban egymást kergető táncok mind külön biztosítékai a sikernek. A kiváló operett jobbnál jobb szerepeit Barics G/uia, Kiss Cecil, Halmos, Endrei, Zsoldos, Rát kai, Rónai, Császár, Bogoz játszák. Vén bakancsos és fia a huszár énekes népszínmű mérsékelt hely árakkal kerül ma dé után színre a főszerepekben Halmos, Erdődv, Fa ragó, Császár, Rátkai, Endreivel. A világháború keletkezésánsk órai. A háború és béke. - A háború szociológiája. — Az örök béke utópia. (Az Egri Újság katonai munkatársától.) Eger, május 31. I. A nap; sajtó tele van békehírekkel, a népek utána sóvárognak s hiszik, hogy az intéző köröket sug- gerá rii lehet. A béke nem ily érzésekből kell, hogy fakadjon, hanem az elért vagy elérhető eredmények, harciképességeink tartalékainak higgadt mérlegeléséből. A mai helyzet még nem a közeli béke felé mu'at, az idei nyár és ősz eseményei lesznek reá befolyással, azokat keil bevárnunk, hogy a végről terveket alkothassunk ; addig is e nagy küzdelmek kitörésének oxait igyekszünk megmagyarázni, hogy az olvasó tisztában legyen azon mgy és nehéz problémák so- k sálával, melyek előtérbe nyomulása folytán keletkezett e háború s melyek esetleg a béke által a győztes fél előny re. többé kevésbé megoldhatók ká váha'nak. A t agyhatalmak különböző nemzeti, elhelyezkedési és közgazdasági érdekei a 19 század utolsó évtizedeiben ellentétes politikai irányzatokat teremtettek, melyek lassanként két nagy ellenséges táborba tömöritették a többé-kevésbé hasonér- dekü nagyobb és kisebb áilamoxat. Az az érdekcsoport, mely kezdetben o ősz majd angol érdek körül is tömörüli, Franciaország és Japánnal együtt, az entent cordial — aza* egyetértés —- elnevezést kapta, majd a német és az osztrák-magyar monarchia érdekeinek védői, kiket idővel szövetségesük az olasz cser ben hagyott, európai centrális fék vésüknél fogva : a központi hatal mák megnevezését. Az ellentétes érdekek tömö üttse folytán az érintkezési felületeken a súrlódások is mind erősebben nyilvánultak. Bármelyik csoporthoz tartozó állam kezdett kisebb Vagy nagyobb politikai akciót, az ellenszövetség diplomáciáját mindig ut jában td lta s az ezáltal teremtett kellemetlenség és elkedvetlenedés nemcsak a kormányokat bosszantotta, de alkalmasnak mu atkozott a népek kedély világának felkoroá- csolására is, mivégre az érdekszövetségek sajtói is működésbe léptek igy la sankint a két érdekcsoport népei az előállott helyzet természetes következményeiként látták a nagy világháború megérkezését. C-ak egy- gyei nem voltak a népek és kormányok tisztában: a háború méreteivel és szenvedéseivel. Mielőtt a most folyó világháború okairól értekeznénk, érdemes lesz röviden a háború keletkezésé'ől, mint ilyenről egyet-mást elmondani. Az örök békát hangoztatók csoportja a háborút, mint szükségtelen, az emberi természettel és a népek életevei ellenkező cselekményt bélyegzik meg, amelynek imegszünfe- tésére való törekvés volna az emberi értelem legtermészetesebb munkája; és valóban mig a népek a földön nem voltak ennyire elszaporodva, majd később a nép-családok nagyobb tömörülése csak a rnele- legebb. bujántermő vidékekre szorítkozott és azok ott is 'annyira, szétszórt csoportokban éltek, hogy egymás szabad mozgását, megélhetését nem korlátozták; addig a néÍ pek közötti súrlódások, harcok a területek, vizek, táplálékok, azaz a ! megélhetés alapjaiért nem képezték gyakran életük megnyilvánulásának céljait. Csak a megélhetési viszonyok nehezedése folytán kezdték a népcsoportok a tülekedést, torzsalkodást számítás* alá venni, akkor, mikor a megélhetésre szükséges területeket és azok javait a csopoit exisztenciája tartozékának volt kénytelen önfentartási ösztöne sugalla’a folytán tekinteni s ezáltal megalkotta a tulajdon fogalmát. Ennek védelmére csoportosulnak az egyedek, szervezkednek, majd a mostohább birtokviszonyok között élő szegényebb társadalmakban m g- születik a vágy a bujább területek j birhatása után és ezen érzések tesz- ■ nek alapjai a támadó hadjáratoknak. A szervezett háború, melyben ember-ember, nép nép ellen vív fajpusztitó harcot ismeretlen hason fajták között, az áltatok életében; inkább éhen hal meg az egyed, mintsem fajának hasznos tagját elpusztítsa. Ellenben a szervezett társadalomban élő állatok, tehát a fejlettebb ösztönökkel bíró hangyák es mé h.knéi már a herék más faj ák elpusztítása jele a szervezett okszerű hab uunak, avégre, hogy társadalmuk jövő exiszienciáját könnyítsék, biztosítsák Tehát a habo u fejlettebb in eili- gencia szülötte s a fejlettebb műveltséggel bíró történeti korosban nagyobb vehemenciával jelentsezik idegölőbb, nagyobb áldozatokat kíván, mint azt a történelem példái mula ják. A háború szüléje tehát az emberi fejlett agyvelő, mely a teremtés al tál védő es ta riadó fegyverekkel oly mostohán ellátóit embiri szervezet és a kiépített társadalom önvédelmére szobái. Fegyvereiben nem alkalmazkodik mindig az e köles szaoayainoz, különösen ott, hol a harcok a lé ért folynak; a humanizmus követelményeit gyakran mellőzi: öl. Romboló
