Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-05-02 / 121. szám

2 E Q R 1 ÚJSÁG 1916. májú* 2. Tarbay Dezső meghalt Eger, május 1. Egy egri ember haláláról kaptunk a napokban hirt. Arról értesültünk, hogy Tarbay Dezső, Tarbay Béla egri ékszerész testvérbátyja a lo­sonci kir, adóhivatal főnöke életének 52 ik évében hirtelen meghalt. Az elhaltról, aki Losoncon általános közmegbecsülésnek örvendett, a Lo­sonci Újság a többi közt a követ­kezőket Írja: „Tarbay Dezső meghalt! Ez a szomorú hir futotta be vároiunkat Nagycsü'örtök este. És a megdöb­bentő hir fájdalmas valónak bizo­nyult. Az a munkás tisztviselő, aki a köteleaségtudás rabjaként még élte utolsó órájában is robotolt, az a kedves és szerény hivaialnok, akit mindenki tisztelt és nagyrabecsült, jó szivének áldozata lett. Szivszél- hüdés érte élte 52-ik évében s ez néhány perc alatt végzett vele. 32 évig szolgálta hazáját szerény munkakörében s mindenkor megbíz­hatóságának, szakavatottságának ta­núbizonyságának adta. Mint a lo­sonci m. kir. adóhivatal feje, a vele érintkezőkkel mindig szolgálatkész volt s hivatalában mindig a legké­nyesebb rendet s pontosságot talál­ták feljebbvalói. A társadalmi élet­ben keveset szerepelt, elég volt neki családi mártiromsága, de azért mint az állami tisztviselők losonci köré­nek alelaöke mindig tevékeny részt vett tisztviselői ügyekben s buzgó- ságával, ügyszeretetével tisztviselő­társainak teljes bizalmát kiérde­melte. Temetése f. hó 22-én d. u. 3 órakor volt. Koporsóját a család virágain kívül az állami tisztviselők losonci körének és a losonci m. kir. adóhivatal tisztikarának koszorúi borították. A temetőben a balassa­gyarmati pénzlgyigazgatóság megbí­zásából Küllő György pénzügyi tanácsos mondott igen megható búcsúbeszédet, a melyben a többi- közt a következőket mondotta. Te, megboldogult kedves bará tünk, a munka embere voltál; egész életedben fáradhatatlanul teljesítet­ted azt a kötelességet, mellyel csa­ládod, hazád és állásod iránt tar­toztál ; lankadatlanul és hűséggel dolgoztál a köz javára. Te benned, a ridegnek látszó emberben, nemes szeretettel teljes szív lakozott, aki hivatalos állásoddal kapcsolatban is a szenvedők baján enyhíteni buzga­lommal törekedtél. Még érzem a meleg kézszoritást, mellyel halálod napján tőlem a mihamarábbi vi­szontlátás reményében jó ikeddvel e«* egészségben elbúcsúztál. A Te küzdelmed és szenvedésed rövid volt. Kimúlásod annál nagyobb set-et ütött rajtunk, kartársaidon. Az elválás könnyeket csal szemünkbe és a rajtunk ejtett sebnek véréből táplálkozik az emlékezett, melyben mi Téged kegyelettel fogunk min­denkor megőrizni. Szeretteidnek, gyermekeidnek pedig, akiknek még nagy szükségük lett volna atyai szeretetedre és gondoskodásodra, legyen vigasztalás az a tisztelet és megbecsülés, melyben barátaid, kar­társaid és a nagy közönség mindig részesítettek. Legyen örök siri nyu­galmad zavartalan. Isten veled 1“ A városházi tűz tanulságai. A levéltár ku esa. — A tűzoltó őrtanya és a tele­fon lupcsnlas. Eger, május I. Az tűz eset, amelynek szombaton a városi levéltár egy része áldozatul esett, még mindig élénken foglal­koztatja a közvéleményt. Különösen szó esik arról a mulasztásról, amelyre a tűzesettel kapcsolatosan a figyelem ráterelődött. Az egyiket már említette az Egri Újság és ez az a kissé könnyelmű eljárás volt, amely a fontos iratok érzésére hivatott levéltárat ugyszól- szólvin nyílt hellyé tette, hová bár­kinek szabad bejárása volt. Mulasztás volt már magában az is, hogy a levéltárat nem tűzálló, állandóan zárt s csak nehezen fői­nyitható ajtó tette hozzá Mérhetet­lenné, hanem mindössze egy rozoga rossz záru ajtó választotta el a fo­lyosótól, amelyet bár ki könnyűszer­rel be lökhetettt. De még erre sem volt szükség, mert amint már az Egri Ujiág megírta a jegyzői iroda kulcsát, amelyből a {levéltárba köz­vetlen bejárás volt. az ajtó {mellett egy mindenki által megközelíthető faliszekrényben tartották, jóllehet a rendőrkapitány értesülésünk szerint több ízben felszólalt, hogy ezt a kulcsot is a rendőrségnél levő kulcs­tartó táblán kellene elhelyezni, ahol azt az arra illetékes személyek bár mikor megkaphatják. A másik szintén elég jelentős mulasztás az, hogy a tűzoltóság te­lefonja az éjfolyamán nem volt a tűzjelző állomásokkal^összekapcsolv a. így történt aztán, hogy mikor a vá­rosházán a tüzet észrevették s a rendőrségtől a tűzoltó őrfanyára te­lefonáltak, ott senkisem jelentkezett. Végre is, midőn már a rendőrség­nél megunták a sok csöngetést, küldönccel kellett a tűzoltóságot ér­tesíteni. Ebben az esetben, amikor a tűzoltók késedelmének legfeljebb pár iratcaomó adta meg az árát, nem volt túlságos jelentősége az esetnek, de lehetett volna épen a városházi tűz az. ahol perceknek is kiszámíthatatlan a jelentősége. Sza­bály az, hogy mikor telefonszolgálat nincs, a tOzjelzőáilomásoknak állan­dóan be kell kapcsolva lenni az őrtanyához. Ez olyan fontos tűzren­dészei szabály, amelynek betartására érthető közbiztonsági [okokból gon­dosan kall ügyelni. A gyujtógaió személy illetőeu, mint már irtuk, a rendőrségnek ala­pos gyanúja van s a gyanúsítottnak már nyomában is vannak úgy, hogy pár napon beiül várható is a letar­tóztatása. vetség ellen elkövetett me­rénylettel gyanúsítanak. iz angol flotta nagy veszteségei (Harctéren levő munkatársunktól.) London, május 1. A Londoni lapok a Rus- sel vezérhajé pusztulásáról elmélkedve, azt Írják, hogy Angliának roppaat drága árba kerül a tengerek ellen­őrzése. A Russel elsülyedése rendkívül nagy kár főleg vzért, mert sok emberélet is pmztmlt el. Általában az a vélemény, hogy az angol flotta már sokkal többet vesztett, mint amennyit Ang­lia tengeri hadereje megren­gő és nélkül ki bírhat. Mrögország sohasem egyezik bele a szerb csapatok Átszállításába. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) London, május 1, London, május 1. A Magyar távirati irodának jelentik Londonból: A Reuter ügynökség je­lenti, hogy azok a kérdések, melyek a szerb csapatoknak Görögország területén való átszállításából felmerültek, általános és folytonos megbe­szélés tárgyát kép.-zzék. A válasz állítólag az lesz, hogy Görögország sohasem engedi át vasúti vonalait az antant­nak és sohasem egyezik bele á szerb csapatoknak Görög­országon való átszállításába Rémetország a semle­gesség megsértésének tekinti a görög vasutak átengedését. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Athén, május 1. A antant legutóbbi követe­lése már nem az athén-patrasi, hanem a lasinai vasútvonal át­engedésére irányul. A Daily Mail Írja, hogy Görögország azt a követelést is elutasította, mert Németor­szág kijelentette, hogy a vasúti vonalak átengedését megsér­tésnek tekinti. * Az Egri Újság minden lap- elárusítónál és dohánytázs- débea kapható. Egészei körülzárták a kormiayesapatok Dublint (Saját tudósítónk telefonjelentése.) London, május 1. Azon csapatoknak, amelyeket Maxvell parancsnoksága alatt az ír felkelés elnyomására ren­deltek ki, sürgősen nagyobb megerősítéseket kellett küldeni. A csapatok a várost teljesen körülzárták, hogy a hegyek közül az ingerült nép beözön- lését megakadályozzák. A Times azt tanácsolja, hogy vegyék a dolgot illetékes helyen egész komolyan, mert az ir nép hangulata izgatott s a dub­lini zendülést nagyarányú fölke­lések is követhetik. 1 bolgár főparancsnok éi Iiver pisa távirat váltása. (Sáját tudósítónk telefonjelentése.) Konstantinápoly, Máj. 1. Zsekow bolgár generalis- si»ut táviratban üdvözölte Enver pisát a Kut-el-Ama- ráaál kivívott uj győzelem örömére. Enver pasa táviratilag érte­sítette a szultánt Kut-el- Amara elestéről. Az udvar­nagyi hivatal közölte Euver pasával, hogy a szultán nagy érőmmel fogadta a győzelem hírét. Dublin pusztulása. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Kopenhága, május 1. Á Daily Mail jelentése sze­rint Dublinban a bombák rendkívül nagy pusztítást tet­tek. Az utcákon, a kiszórt és öiszeroncsolt tárgyakból, ge­rendákból és bútorokból épí­tettek torlaszokat. A városban számos épület romokban hever. . Elfogták a bolgár kö­vetség merénylőjét. Saját tudósítónk telefonjelentése.) Athén, anájus 1. Athénban letartóztattak agy Banga vac navfl szerb alattvalót, akit a bolgár kö*

Next

/
Oldalképek
Tartalom